Előző alkalommal azt írtuk, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek abban bíznak, hogy felpuhulhat a cafeteria adózásának jövő évi szigorítása, amely szerint számos kedvelt juttatás jövőre bérként adózna.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László szerint nem kizárt, hogy rábólint a kormány a munkáltatók és munkavállalók hárompontos javaslatára, mely szerint:

• az öngondoskodásnál (nyugdíj-, egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói támogatások),
• a munkaerőmobilitással kapcsolatos támogatásoknál (lakhatási, bérlet, és albérlettámogatás) és
• a családi támogatásoknál (például iskolakezdési támogatás, kis összegű ajándék)
  maradhatnának a jelenlegi, bérnél kedvezőbb adóterhek.

Legalábbis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) ezt lebegtette meg a kormányt képviselő államtitkár.

Nos, időközben megjelent az őszi adócsomag, és rossz hírünk van. Úgy tűnik, nem lesz semmi az adószabályok esetleges visszarendezéséből.

Ha megnézzük a törvényjavaslatot, világosan az látszik, hogy a cafeteriarendszerre vonatkozó szabályok nem változnak ahhoz képest, amit a nyári csomagban elfogadtak. Néhány apróságot kivéve.

Azaz, mint a PwC összefoglalta a lényeget, 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP-kártya adható majd kedvező adózás mellett. A többi bejáratott cafeteriajuttatás – a lakáscélú hitel törlesztése, a helyi bérlet, az önkéntes pénztári hozzájárulás – bérként válik majd adókötelessé.

A változás következményeként az várható szerintük, hogy 2019-től a cégek vagy megszüntetik, vagy a bérbe beépítik a cafeteriajuttatásokat, vagy kizárólag SZÉP-kártya juttatást fognak adni a munkavállalóiknak. Ez a kormány várakozásai szerint jelentős lökést adhat a magyar idegenforgalomnak.

Némileg változnak a célzott szolgáltatásokra – azaz a munkáltató által a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozóan önkéntes pénztáraktól rendelt szolgáltatásokra – vonatkozó szabályok. A változás szerint, ha az ilyen juttatást a munkáltató egy önsegélyező pénztártól rendeli meg, akkor azután nem a munkáltató, hanem majd a magánszemély adózik akkor, amikor ténylegesen megkapja a pénztár szolgáltatásait.

Kisebb, de a cégek számára nagy könnyebbséget jelentő adminisztrációs változás lehet még az őszi adócsomag alapján, hogy a munkáltatók a csoportos életbiztosítások díját fejenként egyenlő összegben is szétoszthatják a munkavállalóik bérjövedelme között. A nyári adócsomag szabályai alapján ugyanis elképzelhető volt, hogy a munkáltatóknak más körülményeket – jövedelemnagyságot, életkort – is figyelembe véve kellett volna az ilyen kollektív juttatásokat felbontania a munkavállalói között, ami megoldhatatlan feladat lehetett volna.

A törvényjavaslathoz még nem érkeztek módosítók, egyelőre a bizottságokat jelölték ki a részletes vitákhoz. Nagy kérdés, hogy lesz-e olyan módosító, amely jó hírt jelenthet adózásban, és azt megszavazza-e a többség.

Nem szorosan a cafeteriához tartozik, de az őszi adócsomag szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke – melyet a munkáltatók fizetnek a foglalkoztatottak után – 19,5 százalék marad. Tehát 2019. január 1-jétől nem csökken 17,5 százalékara. Így csökkentés legkorábban 2019. július 1-jével jöhet. Vagyis a megmaradó, nem bérként adózó juttatásoknál fél évig még biztosan a magasabb adókulcsot kell majd alkalmazni.