Ahogy azt előzetesen sejteni lehetett, lényegi változtatás nélkül ment át az adótörvény-tervezet cafeteriát érintő része a parlamenten – pénteken megszavazták, mi várható jövőre. Ez azt jelenti, hogy számos juttatás szűnhet meg. A feltételes módnak annyiban van még létjogosultsága, hogy elvileg a kormány meg fogja hallgatni a szociális partnerek (azaz a kérdésben egyetértő munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek) kérését, hogy mégse kurtítsák meg a juttatási kört úgy, ahogy azt pénteken megszavazták. Szóval némi remény maradt még arra, hogy egy őszi adócsomaggal legyen némi felpuhítás.

A jelenlegi állás szerint öt adómentes juttatás szűnik meg januártól, illetve csak a bérterhek megfizetése mellett lesz adható:

• az akár ötmillió forintos lakáscélú munkáltatói támogatás,
• az idei évre is lazított mobilitási célú lakhatási támogatás,
• a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díja,
• az idén újként behozott diákhitel-törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói támogatás,
• a sportrendezvényre szóló belépők, valamint a kultúrautalványok.

Megmarad viszont a népszerű elemek közül egyedüliként az óvodai és bölcsődei térítési díj munkáltatói támogatása, és akkor is adható lesz jövőre, ha a számla a munkavállaló nevére szól. És maradnak még kevésbé ismert, illetve használt elemek is.

A két béren kívüli juttatás közül csak a SZÉP-kártya marad. A tavaly bevezetett készpénzcafeteria megszűnik. A jelenleg kedvezményes, 34,22 százalékos adóteher pedig úgy változik, hogy megszűnik az adóalap 1,18-as szorzója, viszont a 14 százalékos eho helyett belép a szintén elfogadott szociális hozzájárulási adó törvény alapján a 19,5 százalékos szocho (ami elméletileg 2019 júliusában csökkenhet két százalékkal), valamint marad a 15 százalékos szja. Azaz a mostaninál egy hajszállal lesz magasabb az összes közteher januártól, 34,5 százalékos. Júliustól pedig ez lemehet 32,5 százalékra, ha valóban csökken a szocho 2 százalékkal.

Ennyi lesz tehát a közteher a versenyszférában 450 ezer forintig, a közszférában pedig 200 ezer forintig. Az e fölött lévő rész egyes meghatározott juttatásként adózik. A keretösszegek maradnak, legfeljebb 225 ezer forint szálláshely-szolgáltatásra, 150 ezer forint vendéglátásra, 75 ezer forint a szabadidő zsebre mehet kedvezményes adózással.

Az egyes meghatározott juttatásoknál megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján, vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb (jelenleg 40,71 százalékos) közteher megfizetése mellett.

Teljesen megszüntetik a 2016. december 31-ig még béren kívüli juttatásnak minősülő, azóta egyes meghatározott juttatássá lefokozott elemeket, köztük például:

• az iskolakezdési támogatás,
• a helyi utazási bérlet,
• az önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás,
• az Erzsébet-utalvány juttatását.

A népszerűbb elemek közül a csekély értékű utalvány marad meg, viszont már nem háromszor, hanem csak évente egyszer lesz adható a minimálbér 10 százalékáig – erre Fata László cafeteria-szakértő hívta fel a figyelmet.

2019-től egyes meghatározott juttatás maradhat még például:

• az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg,
• a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint például a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás, valamint
• az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.

A megmaradó egyes meghatározott juttatások adóterhe is marad. (Mert marad az 1,18-as adóalapszorzó, a 19,5 százalékos szocho és a 15 százalékos szja.) Ha pedig júliusban mérséklődik a szocho, akkor 38,35 százalékra mehet le az összközteher.

A SZÉP-kártyánál, mint írtunk róla, változások lesznek, korlátozott felhasználású pénzforgalmi számlákká alakulnak, legkésőbb január elejére már ezeken a számlákon kell lenniük az egyenlegeknek (Ha a kártyabirtokos ez ellen nem tiltakozott). Illetve a jövőben nem küldik vissza a lejárt (két évnél régebbi) feltöltéseket a számlavezetők a munkáltatónak, ellenben 3 százalékos díjat számíthatnak fel rá.

De vajon a meglévő három zseb, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, és a szabadidő feltöltése, felhasználása hogyan oszlik meg egymáshoz képest, amikor hangsúlyozottan a rekreáció lenne a SZÉP-kártya célja?

A Blokkk.com gyűjtötte ki az ezzel kapcsolatos adatokat, és cikkükből nagyon érdekes kép rajzolódik ki: a SZÉP-kártya sokkal inkább egy meleg étkezési utalvány, mint egy rekreációs program megtestesítője.

A családok nem a turizmust preferálják

A Széchenyi Pihenő Kártya 2011 végén indult, felváltva a korábbi üdülési csekket. Ma a kedvezményes adózás (34,12%) mellett adható keret az üzleti szférában 450 ezer forint, amelyből

• belföldi szálláshelyre 225 ezer forint,
• meleg étkezésre 150 ezer forint,
• szabadidőre, egészségügyi, szépségápolási és sportszolgáltatásokra pedig 75 ezer forint adható legfeljebb.

2017-ben másfél milliónál is több volt a SZÉP-kártya birtokosok száma. A Magyar Turisztikai Ügynökség adataiból pedig az derült ki, hogy öt esztendő alatt összesen legalább 444 milliárd forintot költöttek el a családok 2011 és 2017. harmadik negyedéve között. (Eddig vannak csak adatok.) De ennek csak kisebb része, alig több mint ötöde ment el a szálláshelyeken.

Az ügynökség adatai alapján:

• A Szép-kártya pénzek 70 százalékát eddig a vendéglátóhelyek könyvelhették el bevételként, ami 307 milliárd forintot jelentett 2011 és 2017 harmadik negyedéve között.
• Szállásra összesen 84 milliárd forintot költöttek eddig a kártyabirtokosok.
• Szabadidős tevékenységekre pedig mindössze 53 milliárd forintot.

Az is érdekes, mennyit jelent a SZÉP-kártya a szállodaiparnak, illetve az éttermi vendéglátásnak:

• A szálláshelyek összes bevételének 10 százaléka alatt mozgott a SZÉP-kártya költés a szálláshelyeken, míg a belföldi turisztikai költekezésben 20-25 százalék között hullámzott az elmúlt években.
• A vendéglősök 2017-ben 1072 milliárd forint forgalmat csináltak, amihez képest az első három negyedév 57 milliárd forintos forgalma (vagy a valószínűsíthető éves 70-80 milliárd forint) jóval kisebb súlyt képvisel, mint a szállodák SZÉP-kártyás bevétele.

Jövőre a tervek szerint csak a SZÉP-kártya marad kedvezményes adózású juttatás, és megszűnik nála az adóalapra az 1,18-as szorzó. Viszont 14 százalékos eho helyett egyelőre 19,5 százalékos szochót kellene rá fizetni.

Ami még kérdőjeles, hogy az esetleg megszűnő cafeteriajuttatások, vagy azok egy része beépülhet-e a SZÉP-kártyába, újabb zsebként. A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is szorgalmaznák ezt. De hogy lesz-e belőle valami? Pénteken azonban eldől a jövő évi adótörvények, és a cafeteria sorsa is, mert akkor lesz a Parlamentben a végszavazás.

Arról már írtunk, hogy egy április 20-án megjelent kormányrendelet szerint jelentős változások lesznek a Széchenyi Pihenőkártyánál.

• A szolgáltatóknak pénzforgalmi számlán, pontosabban korlátozott rendeltetésű fizetési számlán kell majd kezelniük az egyenlegeket pénzforgalmi szolgáltatóként. Eredetileg úgy volt, hogy december elsejétől.
• A szolgáltatóknak ehhez legelőször meg kell szerezniük a pénzforgalmi szolgáltatói jogosítványt. És ez egyben azt is jelenti, hogy akár újabb szereplők is beléphetnek a piacra.
• Ha megvan az engedélyük, akkor 60 napon belül minden kártyabirtokost ki kell értesíteniük, hogy szeretnének velük új szerződést kötni.
• Ha valaki nem jelez vissza, akkor 30 nap elteltével elfogadottnak kell tekinteni a szerződésre tett ajánlatot.
• Újdonság lesz az is, hogy a lejáró, kétéves egyenlegeket nem kell majd a szolgáltatóknak május vége után visszautalniuk ömlesztve a munkáltatók részére. Vagyis a lejáró egyenlegek nem fognak egyik napról a másikra elveszni a dolgozók számára. És ez már a jövő májusban lejáró egyenlegekre is érvényes lesz.
• Viszont a lejáró egyenlegekre 3 százalék + áfa díjat számíthatnak fel a szolgáltatók. Hogy a meglévő három szolgáltató számít-e fel majd díjat, és ha igen, mennyit, még nem tudni. De ha lesz díj, akkor az szépen apránként, de mégis csak el fogja vinni a megmaradó két éven túli egyenlegeket.

Gyorsítanának a lebonyolításon

Ehhez képest újdonság, hogy pár napja kijött egy módosító kormányrendelet-tervezet, amely kicsit meggyorsítaná az átállást. E szerint:

• A szolgáltatóknak 60 nap helyett 30 napon belül kellene kiértesíteniük az összes náluk lévő kártyabirtokost arról, hogy szeretnének velük szerződést kötni az újfajta számla vezetésére.
• Nem 30, hanem csak 15 napjuk lenne a kártyabirtokosoknak arra, hogy reagáljanak. És ha 15 napig nem jeleznének vissza, akkor innentől kellene elfogadottnak tekinteni az ajánlatot.
• Ha nincs visszajelzés, akkor nem 15 napon belül, hanem legkésőbb január 5-éig kellene átvezetni az egyenlegeket az új számlákra.

Szóval miközben szűkítik a határidőket, úgy tűnik, december elseje helyett mégis januárra tolódik át, hogy az egyenlegek az új számlára kerüljenek.

Abban nem lesz egyelőre változás, hogy ha a dolgozó kifejezetten visszautasítja az új számlát, akkor juttatása maximum két évig még maradhat használható az elektronikus utalványon.

Nem kellene a SZÉP-kártyás munkáltatói utalás után tranzakciós illetéket fizetni

Időközben lezárult a jövő évi adótervezet részletes vitája, és megvan, milyen módosításokat támogatna az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Az adótörvényekben jelzett cafeteria-átszabás úgy tűnik, marad, vagyis mint írtuk, számos juttatás megszűnhet.

Például a jövő évtől a SZÉP-kártya marad az egyetlen béren kívüli juttatás. De kapna még egy kedvezményt, ami a cégeknek kedvezhet. A bizottság javaslata szerint jövőre az új, vagyis már a korlátozott fizetési számlára érkező munkáltatói utalásokat mentesítenék a tranzakciós illeték megfizetése alól.