A KSH-statisztika alapján szúrta ki az Azénpénzem.hu nemrégen, hogy a Széchenyi pihenőkártyánál milyen érdekes trendek voltak megfigyelhetőek januárban a szállásfoglalásnál.

Azt találták, hogy miközben idén januárban összességében csökkent a belföldi vendégek által elköltött vendégéjszakák száma, a SZÉP-kártyás költések továbbra is szépen emelkedtek a belföldi szállásfoglaláson belül. A januári statisztika pedig ugye azért érdekes, mert az idei évtől jelentősen átrendeződött a cafeteria adózása, számos adómentes és kedvezményes adózású juttatás után már a bérnek megfelelő terheket kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy akár a tavalyi felére is olvadhat egy-egy dolgozónál a bruttó keret, mire kézhez kapja nettóban.

A változások egyik nyertese a béren kívüli juttatásnak egyedüliként megmaradt a SZÉP-kártya

A KSH-statisztika alapján úgy tűnik, a pihenőplasztik elkezdte győztes menetelését. 7,4 százalékkal, 1,1 milliárd forinttal költöttek többet a kártyával a belföldi vendégek a különböző szálláshelyeken, mint tavaly. Miközben összesen csökkent a belföldi vendégéjszakák száma.

Még valami világosan kiderült a KSH-statisztikából: miközben a belföldi vendégéjszakák 81 százalékát jegyző szállodákban 0,6 százalékos visszaesés volt januárban, a SZÉP-kártyás költések emelkedtek. Viszont az olcsóbb szállásokon, például közösségi szálláshelyeken, üdülőházakban egyértelműen csökkent a SZÉP-kártyás forgalom.

Mindez valóban lefordítható úgy is, hogy jellemzően a magasabb jövedelműek körében vált népszerűbbé a pihenőplasztik. Olyanok körében, akik szállodába is el tudnak menni. Persze a januári adatokból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Hiszen lehet, hogy még a tavaly vagy a korábban kapott juttatásukat költötték el a dolgozók. De azért mindenképpen figyelmet érdemel ez a megfigyelés.

Már közvetlenül a bankokkal kell szerződni

A tavaly májusban életbe lépett jogszabály értelmében idén január 5. után már csak azok a kártyabirtokosok kaphatnak SZÉP-kártya-juttatást, akik megkötötték szerződésüket a kibocsátóval, azaz az OTP-vel, a K&H-val vagy az MKB-val.

A pénztárszolgáltatók tavaly november végéig minden SZÉP-kártya-birtokosnak elküldték a szerződését. Azok a kártyabirtokosok, akik nem vették át a szerződésüket 2019. január 5-ig, már nem kaphattak a munkáltatójuktól SZÉP-kártya-juttatást, és csak a megmaradt egyenlegüket használhatják fel.

De ha valakinek utólag jutna eszébe, hogy mégis szerződne, akkor sincs baj, utólag is lehet szerződést kötni. Az új SZÉP-kártyások 2018 decemberétől már közvetlenül a bankoknál tudtak csak SZÉP-kártyát igényelni és a hozzá kapcsolódó számlákra szerződést kötni. Vagyis megszűnt a munkáltatói kártyaigénylés a munkavállaló számára.

Változás még, hogy 2019-től a fel nem használt pénzek a munkavállalók számláin maradnak és szabadon elkölthetők, azokat a számlavezető nem utalja vissza a munkáltató részére. Viszont a szolgáltatók/bankok a bent ragadt pénzekre jutalékot számíthatnak fel.

Újabb kutatás készült el, amely azt vizsgálta, hogyan reagáltak a cégek az idei évtől érvényes cafeteriaváltozásokra. Mint köztudott, számos juttatás kikerült a kedvezményes adózási körből, és immár bérként adózik. A Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató 50 vállalat, vállalkozás bevonásával vizsgálta a módosítások hatásait. A kutatásból az derült ki, hogy:

• a kis létszámú cégeket kevéssé érintette a változtatás,
• sokan a cafeteriacsomag egyszerűsítése mellett döntöttek,
• a 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégeknél pedig jellemzően nem, vagy csak részben vállalták át a pluszadóterheket.

A tavalyi előzetes becslések arról szóltak, hogy majd a cégek nagy része megszünteti a juttatásokat. Ehhez képest talán meglepő, de a kutatás alapján elmondható, hogy a résztvevő vállalatok, vállalkozások 89 százaléka nem szüntette meg teljesen a cafeteriajuttatások rendszerét.

Ennek egyik oka az lehet, hogy ha a bérbe beépítették volna a juttatásokat, akkor azzal is számolniuk kellett volna, hogy a pluszbérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (pl. túlóra) kifizetésénél is növeli a vállalatok költségét. A dolgozók persze jobban járnának, ha a bérbe épülne be a juttatás, pont ezért, illetve mert a nyugdíj-, táppénzalapjuk is nőne. De ezek szerint erre kevesen számíthatnak. Úgy látszik, a cégek számára biztonságosabb, egyszerűbb megoldásnak tűnt tehát, ha a dolgozó a bruttó juttatási keretét akár készpénzben is, de kiveheti, a magas adóteher ellenére.

A cafeteria megszüntetése helyett a megkérdezettek 33 százaléka megtartotta és nagy mértékben egyszerűsítette a juttatási csomagot, de nem vállalta át a többletadóterhet. Ami megint csak nem jó hír a dolgozóknak. Vagyis ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak. És nettóban is kevesebb jut nekik.

A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó SZÉP-kártyát és az adómentes (bölcsődei, óvodai költségtérítés) elemeket tartotta meg. Emellett a kutatás szerint jellemző még, hogy jelentős (81,95%) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás az olyan cégeknél, ahol nagyobb a munkavállalói létszám.

A felmérés szerint viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak cafeteriarendszerükben, attól függetlenül, hogy „nem éri meg a dolgozónak” bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.

Megállapították továbbá, hogy azokat a cégeket, ahol kicsi a létszám, kevéssé érintették a változtatások. Ennek oka az lehet, hogy a kisebb munkáltatók a korábbi években sem nyújtottak sokféle juttatást a dolgozóknak.

A megkérdezettek több mint 40 százaléka valamennyi részt átvállalt a többletadóteherből. Érdekes, hogy a teljes adóteher átvállalása inkább a kisebb dolgozói létszámú vállalkozásoknál, cégeknél volt jellemző.