Monthly Archives :

augusztus 2018

cafetrend-blog-2018-juttatasok-szep-kartyan-tul

A SZÉP-kártyán túl: milyen béren kívüli juttatások maradnak 2019-re?

800 419 CafeT-rend

Az elfogadott jövő évi adótörvény alapján a készpénzcafeteria jövőre kiesik, és marad a SZÉP-kártya. Mármint ha csak az ismertebb juttatásokat vesszük. De vannak kevésbé ismertek is, igaz, ezeket nem cégek tudják igénybe venni, hanem szakszervezetek vagy szövetkezetek. Ezeket mazsoláztam ki az szja-törvényből, mely szerint béren kívüli juttatásnak minősül:

  • a szakszervezet által tagjának, nyugdíjas tagjának, e magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
  • a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

SZÉP-kártya: mi változik és mi marad?

Mint ismert, a Széchenyi Pihenő Kártyánál három alszámla, vagy ha úgy tetszik, zseb van.

Ahhoz, hogy béren kívüli juttatásról beszélhessünk a versenyszférában:

  • a szálláshely alszámlára – az összes juttatótól együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint lehet a munkáltatói támogatás összege;
  • a vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható támogatás legfeljebb 150 ezer forint lehet;
  • a szabadidő alszámlájára utalt, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló juttatás pedig összesen évi legfeljebb 75 ezer forint lehet.

Vagyis a versenyszférában összesen 450 ezer forintig adható a SZÉP-kártya kedvezményes adózással, a közszférában azonban 200 ezer forintnál van a plafon. Ebben nem lesz változás jövőre.

Jelenleg a kedvezményes adózás 34,22 százalékos adóterhet jelent. Jövőre megszűnik az adóalap 1,18-as szorzója, viszont a 14 százalékos eho helyett belép a szintén elfogadott szociális hozzájárulási adó törvény alapján a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho), ami elméletileg 2019 júliusában csökkenhet két százalékkal, valamint marad a 15 százalékos szja. Azaz a mostaninál egy hajszállal lesz magasabb az összes közteher januártól, 34,5 százalékos. Júliustól pedig ez lemehet 32,5 százalékra, ha valóban csökken a szocho 2 százalékkal.

Jövőre változás lesz még, hogy a szolgáltatóknak pénzforgalmi számlán, pontosabban korlátozott rendeltetésű fizetési számlán kell majd kezelniük az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként. Viszont a munkáltatói utalások után nem fognak tranzakciós illetéket felszámítani.

Újdonság lesz az is, hogy a lejáró, kétéves egyenlegeket nem kell majd a szolgáltatóknak május vége után visszautalniuk ömlesztve a munkáltatók részére. Vagyis a lejáró egyenlegek nem fognak egyik napról a másikra elveszni a dolgozók számára. És ez már a jövő májusban lejáró egyenlegekre is érvényes lesz.

Cserébe a lejáró egyenlegekre 3 százalék + áfa díjat számíthatnak fel a szolgáltatók. Hogy a meglévő három szolgáltató számít-e fel majd díjat, és ha igen, mennyit, azt még nem tudni. De ha lesz díj, akkor az szépen apránként, de mégis csak el fogja vinni a megmaradó két éven túli egyenlegeket.

 

cafetrend-blog-2018

Mennyivel lesz drágább a változatlanul hagyott juttatási csomag jövőre?

800 419 CafeT-rend

Egyszerűsödik a cafeteria-rendszer – írta nemes egyszerűséggel a Pénzügyminisztérium a jövő évi törvényi változásokról szóló közleményében. Ami való igaz.

A munkáltatók szemszögéből nézve azonban az egyszerűsítés értékéből sokat levon, hogy ha meg akarják tartani az eddigi népszerűbb megszűnő juttatásokat jövőre is, ezek bérként adózva vagy nekik kerülnek többe, vagy a dolgozónak jut kevesebb, vagy mindkettő, attól függően, mennyire hárítják át a tehernövekedést.

Nézzünk néhány példát, mi a helyzet most, és attól függően, milyen döntést hoz a munkáltató, mit kaphat a dolgozó jövőre.

Vegyünk egy átlagos évi háromszázezer forintos juttatási keretet. Tegyük fel, idén kapott/kért a dolgozó készpénzcafeteriát, százezer forintot, meg mondjuk százezer forint értékű jövőre megszűnő adómentes juttatást (például lakáshitel-támogatást, mobilitási lakhatási célú támogatást, kockázati biztosítást, sport, vagy kulturális belépőt, vagy diákhitel-törlesztési támogatást), és százezer forint egyes meghatározott juttatást, olyat, ami 2019-től szintén bérként adózik (helyi bérletre pénzt, iskolakezdési támogatást, Erzsébet-utalványt, munkahelyi étkeztetést, vagy valamilyen pénztári hozzájárulást). Azt is tételezzük fel, hogy bruttóban kapta a dolgozó a juttatásokat, hiszen a többség (kutatások szerint 80 százalék) így kapja.

  • Idén ebben a juttatási csomagban nettóban 245 560 forintot kapott meg a dolgozó.
  • Ha nem változik a csomag, a dolgozó jövőre bérként adózva már csak nettó 165 000 forintnyit kaphat meg.

Vagyis több mint 80 ezer forintot veszít. Ha csupa jövőre megszűnő adómentes juttatása van a dolgozónak, akkor 135 ezer forintot veszít jövőre, amennyiben pedig csak egyes meghatározott juttatása, 48 180 forint mínuszban lesz.

Persze ha a munkáltató átvállal valamennyit a megnövekedett terhekből, értelemszerűen kisebb lehet a dolgozó vesztesége.

Dönthet úgy is a foglalkoztató, hogy jövőre már csak olyan juttatásokat kínál, amelyek bent maradtak. De így sem lesz könnyű dolga. Például kiadhatja az egész évi 300 ezer forintos keretet SZÉP-kártyán, kedvezményes adózással. Kérdés, a dolgozó örül-e ennek, ha eddig mondjuk lakáshitel-támogatást vagy teszem azt pénztári hozzájárulást kért.

Ott van még a népszerűbb megmaradó elemek közül az óvodai, bölcsődei díjak átvállalása a költségek mértékéig, adómentesen, de ez csak azoknál a dolgozóknál játszik ugye, akiknek van óvodás, bölcsődés gyerekük. Meg az ajándékutalvány, viszont azt jövőre már nem évi háromszor, csak évi egy alkalommal lehet adni, a minimálbér 10 százalékáig, egyes meghatározott juttatásként. Ami messze nem meríti ki az évi háromszázezer forintot. Esetleg megpróbálhatja bevezetni az eddig kevésbé ismert és kedvelt juttatásokat is, de a siker erősen kérdéses.

Végül dönthet úgy is, hogy hozzácsapja a bérhez az idei cafeteriát. Kérdés, hogy a dolgozók meddig fognak emlékezni rá, hogy (a háromszázezres példánál maradva) kaptak bruttó havi 25 ezer forintot, ami nettóban havi 13 750 forintot fog jelenteni nekik.