Július elsejétől újabb 2 százalékkal csökkent a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó, 19,5 százalékról 17,5 százalékra. Emiatt mint írtuk, júliustól olcsóbb lett a cafeteria is. Mármint a nem adómentes juttatások:  

– A béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya alzsebei) adóterhe 34,5 százalékról 32,5 százalékra mérséklődött. 

– Az egyes meghatározott juttatásoknál 40,71 százalékról 38,35 százalékra olvadt az adóteher. 

– A bérként adózó juttatásoknál pedig 54,5 százalékról 52,5 százalékra ment le. 

A Mazars szerint egyelőre nem tudni, hogy csak a munkáltatók vagy a munkavállalók is jól járnak-e a szochócsökkentéssel. Egy azonban biztos, hogy az évközi változás pluszadminisztrációt jelenthet a cégeknek. 

Az évközi csökkentés fontos kérdéseket vethet fel a cafeteriajuttatásoknál – hívta fel a figyelmet az adótanácsadócég új elemzése. A két százalékpontos adócsökkentéssel a munkaadók mindenképp jól járnak, ám elképzelhető olyan eset is, hogy a munkavállalók is többet vihetnek haza. Ez azonban nagyban függ az adott cég szabályzataitól, és arról is, hogyan egyeztek meg a munkavállalóval.

A csökkentés elsősorban a munkaadók számára lesz könnyebbség, hiszen mérsékli a bruttó munkabéreket terhelő járulékot. Az adótanácsadó korábban többször is rámutatott, hogy a bérekre rakódó közterhek mértéke hazánkban különösen magas, így ez a változtatás szerintük szükséges volt.

Ugyan a módosítás jó irányú elmozdulást jelent, az év közbeni változtatás számos kérdést vethet fel, leginkább a cafeteriára vonatkozóan. Hogy a dolgozó is jól jár-e a szochócsökkentéssel?

A válasz leginkább attól függ, hogy az adott cég cafeteriarendszerében a munkavállalónak járó összeget bruttó vagy nettó módon határozták-e meg. Az is döntő lehet, hogy a munkáltató milyen belső szabályzatot alakított ki erre vonatkozóan. A munkaadók ugyanis legtöbbször előző év végén hirdetik ki a cafeteriacsomagokat, ám az már eltérő, hogy ezeket pontosan hogyan kezelik. 

– Sokan belső szabályzatban rögzítik, hogy a nettó juttatási összegek egész évben változatlanok maradnak, így az adócsökkentés a dolgozónak fizetett összegeket nem érinti, és a kapcsolódó nyilatkozatok felülvizsgálata sem szükséges.

Azaz a módosítással a munkáltató ugyan jól jár, a munkavállaló azonban ugyanannyit kap, mint korábban. 

– Elképzelhető ugyanakkor olyan helyzet is, hogy a szabályzat csak bruttó keretet rögzít. 

Ilyenkor a munkavállalók akár jogosan is követelhetik, hogy az évközi adócsökkentés miatt magasabb nettó cafeteriajuttatást kapjanak. Ha ez így van, akkor a munkáltatónak az egyes juttatáselemek nettó értékét újra kell számítania, ami többletmunka.

Az adótanácsadó-cég kiemelte: a csökkentett adómérték elsőször azokra a béren kívüli elemekre alkalmazható, amelyek tényleges juttatása júliusban, vagy azt követően történik meg.Ez alapján előnyös, ha például a munkáltató a szokásos június végi SZÉP-kártya utalásokkal megvárja a júliust.

Mivel a módosítás sok kérdést vet fel, mindenképp javasolt áttekinteni, hogy a céges cafeteriaszabályzat rendelkezik-e az évközi jogszabályváltozások esetére.