Monthly Archives :

január 2019

cafetrend-blog-2019-lakhatasi-tamogatas

Lakhatási támogatások

800 419 CafeT-rend

A NAV januárban több tájékoztatót is közzétett, a munkáltatói lakhatási támogatásokkal kapcsolatban. Erre azért volt szükség, mert január elsejétől megszűnt a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége, és változtak a munkásszállásra vonatkozó szabályok is.

Mobilitási célú lakhatási támogatás

Mivel január elsejétől megszűnt a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége, így ha a munkáltató továbbra is biztosít ilyen juttatást a munkavállalónak, az a felek közti jogviszony alapján, bérjövedelemként válik adókötelessé.

Ezzel együtt életbe lépett egy átmeneti szabály is, amely szerint a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben (logikusan) az szja-törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

Mindez azt jelenti, hogy csak a 2019. január 1-je előtt kifizetett támogatás minősül adómentesnek, továbbá az idei év végéig biztosított lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolási, felhasználási és igazolási szabályait figyelembe véve szükséges alkalmazni az szja-törvény 2018. december 31-éig hatályos 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. pontjait.

  • Hitel törlesztése esetén a 2018-as év végéig kifizetett támogatás felhasználásának 2018. december 31-éig meg kellett történnie.
  • Lakás tulajdonjogának a megszerzése esetén az év végéig folyósított összeget legkésőbb 2019. március 31-éig kell felhasználni, továbbá a magánszemély az elszámolásra vonatkozó igazolásokat 2019. május 31-éig köteles a munkáltatónak átadni.
  • Lakás építése, építtetése, alapterületének növelése, akadálymentesítése és korszerűsítése esetén az utalt támogatást 2019. december 31-éig szükséges felhasználni, és az elszámolásnak 2020. május 31-éig kell megtörténnie.

Munkásszállásra vonatkozó szabályok

2019-re kedvezően változtak a munkásszállásos elhelyezés feltételei.

Az szja-törvény 2018. december 31-ig hatályos rendelkezése szerint az adómentesség (egyéb feltételek fennállása esetén) akkor volt biztosítható a munkavállaló részére, ha a munkásszálláson elhelyezett magánszemély nem rendelkezett lakóhellyel azon a településen, ahol a munkahelye volt.

A módosítás alapján viszont januártól csak abban az esetben nem minősül adómentes juttatásnak a munkásszállásos elhelyezés, ha a munkavállaló rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjoggal, haszonélvezeti joggal azon a településen, ahol a munkahelye van.

Kiegészült továbbá a munkásszállás fogalma, így a munkásszállásos elszállásolással egyenértékű lett, ha a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ideértve a szállodának nem minősülő kereskedelmi szálláshelyi elhelyezést is.

A módosítás egyértelművé tette továbbá, hogy az adómentes juttatásnak nem része az étkezési szolgáltatás biztosítása.

cafetrend-link-preview

SZÉP-kártya 2019

800 419 CafeT-rend

Január 5-e fontos határidő volt az OTP SZÉP-kártya-birtokosok számára, adta hírül a pénztárszolgáltató. A tavaly májusban életbe lépett jogszabály értelmében ugyanis ezt követően már csak azok a kártyabirtokosok kaphatnak SZÉP-kártya-juttatást, akik megkötötték szerződésüket a kibocsátóval.

A pénztárszolgáltató az elmúlt hónapokban valamennyi kártyabirtokosa számára eljuttatta szerződését postai úton vagy e-mailen keresztül. Legfrissebb adataik szerint az 1,3 millió kártyabirtokos mintegy 90 százaléka sikeresen szerződött.

Mindez azért fontos, mert eléggé leszűkült, hogy ebben az évben a munkáltatók milyen juttatást adhatnak kedvező adózással. Az egyetlen béren kívüli juttatás maradt a SZÉP-kártya-juttatás. Ahhoz azonban, hogy a juttatás összegét utalni tudják a dolgozóik SZÉP-kártya-számláira, a kártyabirtokosoknak szerződniük kell a kibocsátóval. Erről a Széchenyi Pihenőkártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló hatályos kormányrendelet rendelkezett. Ezért a pénztárszolgáltató 2018. november végéig minden SZÉP-kártya-birtokosnak elküldte a szerződését postán, illetve – akik korábban regisztrálták az e-mailcímüket azoknak – elektronikus levélben. Sőt, tavaly decemberben már a bank fiókjaiban, személyesen is meg lehetett kötni a szerződést.

Azok a kártyabirtokosok, akik nem vették át a szerződésüket 2019. január 5-ig, már nem kaphatnak a munkáltatójuktól SZÉP-kártya-juttatást, és csak a megmaradt egyenlegüket használhatják fel.

Fontos:

Ha valakinek utólag jutna eszébe, hogy mégis szerződne, akkor ennek nincs akadálya.

  • Bármelyik OTP bankfiókban szerződést lehet kötni. A szerződéskötéshez mindenképp vigyék magukkal személyi igazolványukat, lakcímkártyájukat és adókártyájukat, ugyanis ezek nélkül nem lehetséges az ügyintézés.
  • A másik kártyakibocsátó, a K&H oldalán azt a fontos változást emelték ki, hogy 2018 decemberétől közvetlenül a banknál kell SZÉP-kártyát igényelni és a hozzá kapcsolódó számlákra szerződést kötni. Ennek következtében megszűnik a munkáltatói kártyaigénylés a munkavállaló számára.
  • A harmadik kibocsátó, az MKB oldalán pedig azt a pozitív változást is hangsúlyozták, hogy 2019-től a fel nem használt pénzek továbbra is a munkavállalók számláin maradnak és szabadon elkölthetők, azokat a számlavezető nem utalja vissza a munkáltató részére. Arra nem találtunk adatot, melyik szolgáltató számít fel majd ezekre a bent ragadt pénzekre jutalékot, és mennyit.

Arról sincs még felmérés, hogy vajon az adóváltozások miatt a cégek mennyire hajlanak rá, hogy ha eddig nem tették, vegyék be a juttatási portfólióba a SZÉP-kártyát. De van már cég, amely ezt jelezte, például a SPAR.

A 2018-ban még választható SPAR Ajándékkártya helyét kizárólagosan a SZÉP-kártya veszi át, a juttatás mértéke pedig változatlan marad. A SPAR-nál eltöltött évek számától függően éves szinten minimum 40, maximum 100 ezer forint, amivel a vállalat támogatni kívánja munkavállalói kikapcsolódását, feltöltődését.

cafetrend-2019-megszunik-erzsebet-utalvany

Megszűnt az Erzsébet-utalvány

800 419 CafeT-rend

Megvan az adóváltozások első áldozata: december végén adta hírül az Erzsébet Utalványforgalmazó (EU) Zrt. honlapján, hogy Erzsébet-utalvány 2019 januárjától nem rendelhető. Nem csak a papír utalvány szűnik meg, hanem az Erzsébet-kártyákra sem lehet januártól utalni.

Viszont legfeljebb 2019 végéig beválthatók a korábban kiadott Erzsébet-utalványok, illetve a kártyákra tavaly feltöltött összegek.

A jelenleg forgalomban lévő érvényes (papíralapú vagy elektronikus) utalványokat a mintegy 60 ezer elfogadóhelyen használhatják fel az utalványbirtokosok a lejárati időn belül, legkésőbb 2019. december 31-ig.

Vannak azonban, akik optimistán tekintenek a jövőbe,  és szerintük az Erzsébet-utalványok forgalmazásának beszüntetése sem veszi el a munkaadók kedvét a különböző juttatásoktól: nagy részük a megszokott módon adja ezeket továbbra is munkavállalóinak azzal együtt, hogy a juttatások meghatározott körére 2019-től nem érvényes a korábbi adókedvezmény.

Az Erzsébet-utalványok forgalmazásának megszüntetését az indokolhatja, hogy az ajándékkártyák és -utalványok már nem kedvezményesen adóznak ettől a dátumtól. A kedvezőtlen irányú adóváltozás azonban nem feltétlenül hozza el a „világ végét”, a munkáltatók nagyobb része az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtja őket munkavállalóiknak

Bár már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.

Ebben a kérdésben egyértelmű határozottsággal foglalt állást az Edenred megbízásából készített, reprezentatív felmérés válaszadóinak többsége – miközben csupán 1 százalékuk rendelkezett részletes elképzeléssel arról, hogyan is fogja pontosan kezelni az új helyzetet.

Ehhez hasonló dilemmával szembesülnek most azok a vállalkozások, amelyek eddig az Erzsébet-utalványt vagy -kártyát használták.

Az adózási előnyét szinte egyedüli juttatási elemként megőrző SZÉP-kártya nagyon fontos ösztönző, ugyanakkor nem minden élethelyzetben hatékony eszköz: ha a mindennapos megélhetés támogatása a cél, az egyéb juttatások a magasabb adó ellenére is létfontosságúak, jegyzik meg.

cafetrend-blog-2019-nav-cafeteria-tajekoztato

Cafeteria-tájékoztatót adott ki a NAV

800 419 CafeT-rend

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly év végén összeállított egy tájékoztató anyagot arról, hogyan adóznak idén a különböző cafeteriaelemek.

Kitérnek arra, hogy az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény 2019-től jelentősen leszűkítette a béren kívüli juttatás, valamint az egyes meghatározott juttatás keretében, valamint adómentesen adható juttatások körét. Azt is jelzik, hogy az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvény további módosításokat tartalmaz a cafeteria keretében adható juttatási elemekre vonatkozóan. Ismertetik a részleteket is, valamint az átmeneti, év végi időszakra is világos iránymutatást adnak, adózási szempontból.

Béren kívüli juttatások

A munkáltató 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett kizárólag a SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen időponttól a munkáltató béren kívüli juttatásként nem adhat a munkavállalóinak legfeljebb évi 100 000 forint összegű pénzjuttatást.

Erre tekintettel a 2018. december 31-ét követően a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott készpénzjuttatás a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből (munkaviszonyából) származó jövedelmeként viseli a közterheket.

Amennyiben a munkáltató a 2018. évre vonatkozó 100 ezer forint összegű pénzjuttatás arányos részét a december havi munkabérrel együtt 2019 januárjában utalja át a munkavállalóknak, arra vonatkozóan nem alkalmazhatja azt az szja-törvényben foglalt szabályt, mely szerint, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ennek oka az, hogy a pénzjuttatás 2018-ban nem összevont alapba tartozó, hanem külön adózó jövedelem, mely után az adó a kifizetőt terheli.

A módosítás az egyes SZÉP-kártya alszámlákra juttatható támogatás összegét, az éves rekreációs keretösszeget, valamint az értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás adókötelezettségére vonatkozó szabályokat nem érinti.

2019-től a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli 2019. január 1-jétől. Az összes közteher tehát 34,5 százalék.

Egyes meghatározott juttatások

2019-től kizárólag az szja-törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a következők:

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
  • a cégtelefon magáncélú használata,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg,
  • a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
  • a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
  • a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százaléka erejéig,
  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
  • a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
  • az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
  • az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint
  • a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.

Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Az összes közteher tehát 40,71 százalék.

Megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon adhasson egyes meghatározott juttatásként gyakorlatilag bármilyen terméket, szolgáltatást kedvező közteher mellett.

2019. január 1-jétől hatályát veszti az szja-törvényben (89. § (6) bekezdés) foglalt átmeneti rendelkezés is, amely alapján 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány, vagy az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége).

Mindezek alapján 2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatásnak, vagy egyes meghatározott juttatásnak nem minősülő juttatások a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek, bérként adóznak.

Adómentes juttatások

A törvénymódosítás értelmében 2019-től az alábbi juttatások adómentessége megszűnik:

  • lakáscélú munkáltatói támogatás,
  • mobilitási célú lakhatási támogatás,
  • kockázati biztosítás más személy által fizetett díja,
  • diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói támogatás.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás megszűnésével, valamint a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adókötelessé válásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket külön tájékoztató tartalmazza.

Továbbra is adómentes juttatásnak minősül:

  • a sportrendezvényre szóló bérlet, belépőjegy és
  • a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá
  • a könyvtári beiratkozási díj

de mindegyik kizárólag az adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány sem.

A teljes anyag, törvényi hivatkozásokkal a NAV honlapján érhető el.