Monthly Archives :

november 2018

Ennyi maradhat egy átlagos dolgozónak nettóban jövőre a cafeteriából

800 419 CafeT-rend

Úgy tűnik, már nem változnak a jövő évi juttatási szabályok, legalábbis Varga Mihály ezt nem tartja valószínűnek, mint korábban az MTI-nek nyilatkozta.

Íme, az ismertebb elemek adózása:

2018 2019
Munkáltatói lakáscélú támogatás 5 millió forintig adómentes Bérként adózik (81,95%)
Mobilitási lakhatású célú támogatás Meghatározott feltételek mellett adómentes Bérként adózik (81,95%)
Kockázati biztosítás A minimálbér 30%-áig adómentes Bérként adózik (81,95%)
Diákhitel-törlesztés A törlesztő erejéig, de legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig adómentes Bérként adózik (81,95%)
Sportrendezvényre belépő Korlátlanul adómentes Adómentes a minimálbér erejéig
Kulturális rendezvényre belépő Évi 50 ezer forintig adómentes Adómentes a minimálbér erejéig
Óvodai, bölcsődei hozzájárulás A költségek mértékéig adómentes A költségek mértékéig adómentes
SZÉP-kártya Összesen évi 450 ezer forintig (225/szállás; 125/vendéglátás; 75/szabadidő) béren kívüli juttatás (34,22%) Összesen évi 450 ezer forintig (225/szállás; 125/vendéglátás; 75/szabadidő) béren kívüli juttatás (34,5%)
Készpénz Évi 100 ezer forintig béren kívüli juttatás (34,22%) Bérként adózik (81,95%)
Munkahelyi étkezés Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Erzsébet-utalvány Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Helyi bérlet Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Iskolakezdési támogatás Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Önkéntes pénztári hozzájárulások (nyugdíj, egészség, önsegélyező) Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Ajándékutalvány Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Kis értékű ajándék Évi háromszor a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatás (40,71%) Évi egyszer a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatás (40,71%)

Megnéztük, hogy az elfogadott szabályok alapján mit jelent ez egy átlagos dolgozónak. A BDO tavaszi kutatásából indultunk ki, amely szerint 350 ezer forintot kaptak éves szinten átlagban azok, akiknek a munkáltató adott juttatást. Bruttó kerettel számoltunk, mert a többség így kapja a cafeteriát. És feltételeztük, hogy jövőre is megmarad a 350 ezer forintos keret, mert hogy akkor még úgy nyilatkoztak a cégek, hogy hajlanak erre.

A kutatás azt is részletezte, hogy a SZÉP-kártyára megy a juttatások összesen 38 százaléka, a készpénzcafeteria 20 százalékot tett ki, az Erzsébet-utalvány és a lakáscélú támogatás 9-9 százalékot, valamint ismert volt még az önkéntes nyugdíjpénztári (7%) és az önkéntes egészségpénztári (6%) munkáltatói tagdíjtámogatás aránya, és volt 11 százalékkal egyéb. Ez utóbbit egyes meghatározott juttatásként vettük figyelembe.

Ez alapján az idén éves szinten a bruttó 350 ezer forintos keretből nettóban 233,5 ezer forint maradt a dolgozónak, jövőre azonban összességében 185,8 ezer forintra olvadhat a nettó összege, ha a munkáltató nem vállal át semmit a pluszadóterhekből. Ha viszont hajlandó rá hogy a pluszteher felét magára vállalja, mérsékelhető a dolgozó vesztesége, és úgy 210 ezer forintot lehet a nettó juttatás.

Kőbe vésték a cafeteriát, nincs lazítás

800 419 CafeT-rend

A parlament múlt hét kedden elfogadta az őszi adócsomagot, Varga Mihály pedig azt mondta ugyanaznap az MTI-nek, nemigen tudja elképzelni, hogy az adótörvényeknél még legyen változás. Szóval úgy tűnik, a cafeteria is kőbe vésettnek tekinthető.

Nézzük a főbb változásokat, és hogy nagy vonalakban mire számítsunk jövőre.

Ami nem változott a nyári adócsomaghoz képest

Amit mindenki nagyon várt, munkáltatók és munkavállalók is, abban végül nem lett változás, hiába volt egy olyan módosító javaslat (MSZP-s), hogy maradjanak meg a jelenlegi adóterhek. Így aztán jövőre bérként adózik jó pár a legnépszerűbb juttatási elemek közül, így:

  • a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak, jelenleg egyes meghatározott juttatásnak minősülő elemek, pl. az iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány;
  • a jelenleg adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás, mobilitási célú lakhatási támogatás, kockázati biztosítás más személy (így a munkáltató) által megfizetett díja, és az idén újként behozott diákhitel-törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói támogatás.

Béren kívüli juttatás csak a SZÉP-kártya maradhat, a készpénzcafeteria is bérként adózik jövőre.

Kompenzáció és kiskapu

Annyi „kárpótlásszerűség”, vagy ha úgy tetszik engedmény van csak, hogy jövőre az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói tagdíjátvállalásra is fog járni a 20 százalékos szja-jóváírás, nem csak az egyéni befizetésekre. Ez a jóváírás ugye közvetlenül a pénztártag számlájára utalható, az adóbevallás alapján, feltéve, hogy az illetőnek van (és mondjuk a családi adókedvezmény igénybe vétele után is marad) szja-köteles jövedelme.

Ez némi kompenzációt jelent a dolgozóknak, hiszen ha jövőre a munkáltató ad nekik pénztári tagdíj-hozzájárulást, akkor abból 15 százalék szja-t kell vonni, így nettóban ennyivel kevesebb lesz a dolgozó megtakarítási számlájára kerülő összeg, mint most.

Az egészségpénztáraknál még az úgynevezett célzott szolgáltatás él, mint lehetőség, hogy ne bérként, hanem egyes meghatározott juttatásként adózzon a munkáltatói hozzájárulás. De a hozzáértők szerint ez az út nemigen járható a nyugdíjpénztáraknál, mert ahhoz nincsenek meg a részletszabályok.

Visszacsempészett adómentes juttatások

A nyári adócsomagban még az volt, hogy megszűnik a sport- és kulturális belépőkre vonatkozó adómentesség, de a megszavazott őszi adócsomaggal ezt az elgondolást felülírták, miközben az összeghatárok is megváltoztak.

Jelenleg a sportrendezvény-belépő juttatása korlátlan összegben adómentes, a kulturális belépőnél pedig legfeljebb évi 50 ezer forintig él a lehetőség.

Jövőre mindkét juttatás évente a minimálbér erejéig lesz adómentesen adható.

Hogyan terveznek jövőre a cafeteriával a munkáltatók?

800 419 CafeT-rend

Érdekes trendek rajzolódnak ki a BDO kutatásából, amelyben arra keresték a választ, vajon mit lépnek a cégek arra, hogy a jelenlegi állás szerint jelentősen szűkül a kedvezményesen adózó juttatások köre.

Partnercégeiknél már szinte mindenütt zajlik az előzetes tervezés, annak ellenére, hogy még halvány remény van arra, hogy felpuhuljanak a szigorodó adózási szabályok. Mint írtuk, ezt a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is kifejezetten kérték a kormánytól a bértárgyalásokon.

A kutatás megállapította, hogy:

  • a cégek többsége a munkaerőért folytatott jelenlegi versenyben nem kívánja megszüntetni az eddig kínált cafeteriaelemeket. Sőt,
  • a többség keresi a módját, hogy a juttatások nettó értékét is sikerüljön megtartaniuk 2019-re.

A tapasztalatok szerint ugyanis a munkáltatói juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé.

Top juttatások 2018

Egy ezer dolgozós minta alapján idén a cafeteriajuttatások értékének 38 százalékát a SZÉP-kártya valamelyik alszámlája, 20 százalékát a készpénzkifizetés, 9-9 százalékát az Erzsébet-utalvány, illetve a lakáscélú támogatás tette ki. Ezt követte az önkéntes nyugdíjpénztári (7%), illetve egészségpénztári (6%) díjfizetés, az összes többi elem pedig a juttatások maradék 11 százalékán osztozott.

Várható top juttatások 2019

A felmérés szerint bár jövőre a SZÉP-kártyához kapcsolódó juttatások értékbeli aránya bizonyosan tovább nő, így is az összes kifizetés 50 százaléka alatt marad. Ennek magyarázata, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók a rekreáció helyett inkább olyan juttatásokat értékelnek igazán, amelyek hétköznapi kiadásaikat segítik.

Ezért a SZÉP-kártya után továbbra is népszerű juttatás maradhat az Erzsébet utalvány, annak ellenére is, hogy közterhei 41-ről 82 százalékra nőnek. Talán meglepő, de emellett – dacára a bérrel megegyező köztehernek – a készpénzfizetés is sok helyen megmaradhat különálló juttatásnak, akár jelentősebb összegben is, hiszen jogszabály nem korlátozza a kifizethető összeg nagyságát.

A lakhatási és utazási juttatások mértéke is számottevő maradhat. Bár adózási szempontból ezeket az elemeket feleslegesnek tűnhet a bértől elkülönítve kezelni, motivációs szempontból mégis előnyös lehet megtartani őket, jegyzik meg.

A cégek részéről megfontolandó lehet a cafeteriaelemek fenntartása azért is, mert ezáltal egyes bértől függő juttatások (pl. túlóra) költségei sem növekednek – adnak tippet.

A megmaradó adómentes juttatások korlátai

Az óvodai-bölcsődei költségek támogatása jövőre is adómentes marad. Sőt könnyítés 2019-re, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül kifizetheti a munkáltató a felmerülő költségeket. Aki érintett, annak ez mindenképpen jó. De nyilván a munkavállalók csak kisebb részének van éppen bölcsődés- vagy óvodáskorú gyermeke.

Idén a felmérés szerint a teljes cafeteriajuttatások mindössze néhány százalékát fordították kockázati biztosításokra (ebbe a körbe az élet-, baleset-, és egészségbiztosítások tartoznak). Úgy tűnik, a jövő évben átmenetileg akár fel is értékelődhet ezen juttatások súlya, ugyanis a még 2018-ban megkötött szerződések alapján jövőre is adómentes maradhat a munkáltatói díjfizetés a minimálbér 30 százalékáig.

A hosszabb távra tervező munkáltatóknak azonban arra is kell gondolniuk, mi lesz egy év múlva, vagyis ha megszűnik a kedvezmény. Utána is fenntartják a juttatást, ha már bérként adózik? Figyelembe kell venniük azt is, hogy akiket jövőre év közben vesznek fel, azoknak már csak a kedvezőtlenebb feltételekkel tudják majd biztosítani a juttatást. (Kivétel, ha csoportos biztosításról van szó, amelyeknél a munkavállaló jövedelme egy főre vetítve nem állapítható meg (például azok a csoportos (kockázati) biztosítások, klasszikus állománybiztosítások), ahol a díj összege továbbra is egyes meghatározott juttatásként fog adózni.)

Azoknak a munkáltatóknak tehát, akik adómentesen juttatnának egészség- vagy más kockázati biztosítást, már nincs sok idejük arra, hogy még idén megkössék a biztosítási szerződéseket. Ergo a következő hetekben célszerű dolgozóik elé tárni azt a cafeteriarendszert, amelynek részeként a munkavállalók dönthetnek az igénybevételről – javasolják.

Lehet, hogy mégsem puhul fel a cafeteria adózása?

800 419 CafeT-rend

Előző alkalommal azt írtuk, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek abban bíznak, hogy felpuhulhat a cafeteria adózásának jövő évi szigorítása, amely szerint számos kedvelt juttatás jövőre bérként adózna.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László szerint nem kizárt, hogy rábólint a kormány a munkáltatók és munkavállalók hárompontos javaslatára, mely szerint:

  • az öngondoskodásnál (nyugdíj-, egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói támogatások),
  • a munkaerőmobilitással kapcsolatos támogatásoknál (lakhatási, bérlet, és albérlettámogatás) és
  • a családi támogatásoknál (például iskolakezdési támogatás, kis összegű ajándék)
    maradhatnának a jelenlegi, bérnél kedvezőbb adóterhek.

Legalábbis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) ezt lebegtette meg a kormányt képviselő államtitkár.

Nos, időközben megjelent az őszi adócsomag, és rossz hírünk van. Úgy tűnik, nem lesz semmi az adószabályok esetleges visszarendezéséből.

Ha megnézzük a törvényjavaslatot, világosan az látszik, hogy a cafeteriarendszerre vonatkozó szabályok nem változnak ahhoz képest, amit a nyári csomagban elfogadtak. Néhány apróságot kivéve.

Azaz, mint a PwC összefoglalta a lényeget, 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP-kártya adható majd kedvező adózás mellett. A többi bejáratott cafeteriajuttatás – a lakáscélú hitel törlesztése, a helyi bérlet, az önkéntes pénztári hozzájárulás – bérként válik majd adókötelessé.

A változás következményeként az várható szerintük, hogy 2019-től a cégek vagy megszüntetik, vagy a bérbe beépítik a cafeteriajuttatásokat, vagy kizárólag SZÉP-kártya juttatást fognak adni a munkavállalóiknak. Ez a kormány várakozásai szerint jelentős lökést adhat a magyar idegenforgalomnak.

Némileg változnak a célzott szolgáltatásokra – azaz a munkáltató által a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozóan önkéntes pénztáraktól rendelt szolgáltatásokra – vonatkozó szabályok. A változás szerint, ha az ilyen juttatást a munkáltató egy önsegélyező pénztártól rendeli meg, akkor azután nem a munkáltató, hanem majd a magánszemély adózik akkor, amikor ténylegesen megkapja a pénztár szolgáltatásait.

Kisebb, de a cégek számára nagy könnyebbséget jelentő adminisztrációs változás lehet még az őszi adócsomag alapján, hogy a munkáltatók a csoportos életbiztosítások díját fejenként egyenlő összegben is szétoszthatják a munkavállalóik bérjövedelme között. A nyári adócsomag szabályai alapján ugyanis elképzelhető volt, hogy a munkáltatóknak más körülményeket – jövedelemnagyságot, életkort – is figyelembe véve kellett volna az ilyen kollektív juttatásokat felbontania a munkavállalói között, ami megoldhatatlan feladat lehetett volna.

A törvényjavaslathoz még nem érkeztek módosítók, egyelőre a bizottságokat jelölték ki a részletes vitákhoz. Nagy kérdés, hogy lesz-e olyan módosító, amely jó hírt jelenthet adózásban, és azt megszavazza-e a többség.

Nem szorosan a cafeteriához tartozik, de az őszi adócsomag szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke – melyet a munkáltatók fizetnek a foglalkoztatottak után – 19,5 százalék marad. Tehát 2019. január 1-jétől nem csökken 17,5 százalékara. Így csökkentés legkorábban 2019. július 1-jével jöhet. Vagyis a megmaradó, nem bérként adózó juttatásoknál fél évig még biztosan a magasabb adókulcsot kell majd alkalmazni.