Ahhoz, hogy a lakáscélú támogatás adómentes legyen, január 31-ig kell megkapnia a munkáltatónak a banki igazolást. A mobilitási lakhatási célú támogatásról pedig szintén a hónap végéig kell a NAV-nak adatot szolgáltatni.

Adómentes lakáscélú támogatás

A cégeknek 2014 áprilisa óta van lehetőségük arra, hogy adómentesen támogassák a dolgozók lakásvásárlását, illetve lakáshitel-törlesztését: a munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat adómentesen, akár egy összegben is.

Az adómentes juttatást használt vagy új lakás vásárlására, építésére, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre, illetve az ilyen célra felvett hitelek visszafizetésére lehet felhasználni, amennyiben a munkavállaló valamilyen arányban tulajdonos. Összegénél kikötés, hogy az nem lehet lehet több a vételár, vagy az építési költség 30 százalékánál.

Az igénybevétel feltétele még az is, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényhez rendelt szobaszámot.

Idén nincs változás

A lakáscafeteria szabályainál utoljára tavaly januártól volt változás: akkortól már a házastárs közeli hozzátartozóit (=testvérét) is figyelembe lehet venni a lakók számának meghatározásánál. Emellett a fiatal házaspároknál a lakók számának meghatározásakor számításba vehetőek lettek a jövőben születendő, bevállalt gyermekek is.

Kedvezőbb lett a szobák számának meghatározása is: a 8 és 12 négyzetméter közé eső lakóhelyiségekből (vagyis félszobákból) kettőt egy szobaként lehet figyelembe venni. Így 1-2 fő esetén 3 szoba, 3-4 fő esetén pedig négy szoba lehet a méltányolható lakásméret. Minden további lakóval egy szobával nő az adómentesen támogatható lakásméret.

Fontos az adminisztráció

Az adómentességhez azonban nem elég önmagában a méltányolható szobaszám és az összeghatár szabályainak betartása, hanem az adminisztrációra is nagyon kell ügyelni.

Ha a munkáltató tavaly adott adómentes lakáshitel-támogatást a munkatársainak, akkor április 15-ig (munkáltató saját döntése alapján legkésőbb május 31-ig) össze kell gyűjtenie az ehhez kapcsolódó teljes dokumentációt.

Fontos: a munkatársaknak akkor is át kell adniuk a szükséges dokumentumokat a juttató cégnek, ha közben esetleg már megszűnt a munkaviszonyuk.

• Ha a cég kiszervezte egy hitelintézetnek az adómentesség több kritériumának ellenőrzését, abban az esetben a hitelintézettől kapja meg az igazolást.
• Ha önállóan végezte az adómentesség ellenőrzését, akkor nála kell hogy meglegyen minden dokumentáció. A biztonság kedvéért ezeket célszerű már a juttatás kiadása előtt begyűjteni és nem megvárni a következő év áprilisát, májusát.

A másik fontos dolog, hogy a támogatás folyósításáról – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – legkésőbb január 31-éig a munkáltató kell hogy kapjon egy igazolást a folyósító szervezettől, ami lehet hitelintézet (bank) vagy a Magyar Államkincstár.

Figyelem, ha az adminisztrációs feltétel nem teljesül, akkor elvész a munkáltató számára az adómentesség.

Mobilitási lakhatási célú támogatás – Kedvezőbb feltételek 2018-tól

A mobilitási lakhatási támogatásnál több lazítás is volt az idei évre, például az, hogy már nem csak határozatlan idejű szerződéssel lehet a támogatást igénybe venni, hanem határozott idejűvel is. Minimum heti 36 órás munkaviszony esetén adható a támogatás. Ráadásul az összeg is jelentősen emelkedett.

2018-tól az adómentesség értékhatárai:

• a foglakoztatás első 2 évében a minimálbér maximum 60 százaléka lehet a mobilitási lakhatási célú támogatás,
• a foglakoztatás harmadik és negyedik a minimálbér 40 százaléka,
• a foglakoztatás ötödik évben a minimálbér 20 százaléka.

A 138 ezer forintra emelkedett minimálbér mellett így az első két évben akár havi 82 800 forint is lehet az adómentes támogatás.

Feltétel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytől, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen (egy éven belül visszamenőleg sem). 2018-ban ez utóbbi feltétel is enyhül, és immár csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.

Fontos: az adómentes munkáltatói mobilitási lakhatási támogatás igénybevételéhez az albérleti díjról bizonylatot kell leadni. És a munkáltató kötelessége, hogy az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltasson a NAV felé az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről és a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

Évek óta él egy elég nagy összegű, ráadásul adómentes juttatási forma: a munkáltatói lakáscélú támogatás. Öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot lehet kifizetni, egyben, vagy részletekben, lakásvásárlásra, lakásépítésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre. De lehetséges általa a munkáltatói lakáscélú kölcsön elengedése, vagy hozzájárulhat a korábbi munkáltatótól, illetve hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez is segítségével a cégünk. És még egyszer: mindez adómentes.

Vannak persze törvényi feltételek, amelyeknek meg kell felelni. Ilyen például, hogy a támogatás maximális összege a lakás (ingatlan) vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 30 százaléka lehet. Vagyis a lehetőséget maximálisan egy legalább 16,67 millió forintos tranzakciónál lehet kihasználni, feltéve, hogy a munkáltató megadja az 5 millió forintot. Feltétel az is, hogy a lakás méltányolható szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényt.

Ügyelni kell az adminisztrációra

S hogy mennyire népszerű a juttatási forma? A Deloitte tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon is, mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók kedvelik. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ha a cégek nem tartják be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, az komoly következményekkel járhat – jegyzik meg.

Felhívják a figyelmet például arra, hogy a munkavállaló köteles a saját lakásával összefüggő körülményeket igazolni úgy, hogy a megfelelő iratokat, bizonylatokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja. Ugyanakkor a munkaadó felelőssége, hogy az iratokat – akár házon belül, akár egy külső szolgáltató bevonásával – megvizsgálja, és elbírálja az adómentes támogatás igényét.

A támogatás felhasználását a munkavállalónak legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, illetve ha lakás építéséről (építtetéséről), alapterület-növelésről, korszerűsítésről van szó, akkor a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell igazolnia.

A NAV tájékoztatója szerint a következő dokumentumokat kell benyújtania a munkavállalónak:

Lakásvásárlásnál:

– adásvételi szerződés és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okirat (vagy atulajdoni lap), valamint a vételár kifizetését igazoló okirat, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra.

Lakásépítésnél, építtetésnél, alapterület-növelésnél:

– jogerős építési engedély, valamint a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig a munkavállaló, vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított –számla.

Lakáskorszerűsítésnél:

– a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló, vagy közeli hozzátartozója nevére szóló – számla.

Abban az esetben, ha a munkavállaló adósként, vagy adóstársként, hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatójától lakáscélú felhasználásra vett fel hitelt, és azt szeretné visszafizetni, törleszteni, vagy a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségeket fizetné vissza az adómentes támogatásból:

– a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, valamint a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hiteltörlesztést igazoló okirat, számlakivonat. Nincs szükség viszont ezen igazolás beszerzésére akkor, ha a támogatást a magánszemély önálló hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják.

És még valamit nem árt most különösen észben tartani: ha a munkáltató a támogatást hitelintézet, kincstár útján folyósítja (ami számára egyébként adminisztrációs könnyebbséget jelent), akkor részére – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – január 31-ig igazolást kell a hitelintézetnek, vagy a kincstárnak kiállítania arról, hogy a támogatást átutalták. Ez is feltétel ugyanis az adómentességhez.

Sokba kerülhet a mulasztás

Az adminisztrációra azért célszerű nagyon odafigyelni, mert ha nem teljesülnek az adómentesség feltételei, akkor a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adóalap, valamint a járulékalap, a folyósított támogatás 20 százalékkal növelt összege lesz. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a már említett határidők jogvesztőek, vagyis azok elmulasztása esetén az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során várhatóan nem tekint majd el a támogatás adóköteles jövedelemmé történő átminősítésétől.

Egy esetleges átminősítés pedig főleg nagyszámú munkavállalói igény esetén számottevő összegű adókockázatot jelenthet mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak. Kérdés a mulasztás kinek a hibájából ered. Fontos, hogy a munkavállalók már a választás, igénylés pillanatában tisztában legyenek a jogkövetkezményekkel, vagyis hogy mivel jár, ha nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a szükséges dokumentumok időben rendelkezésre álljanak. Előfordulhat, hogy a munkáltató hibázik, ami a jelentős és utólagosan keletkező adókötelezettség miatt nem csak a céget, intézményt terhelő adófizetést vonja maga után, hanem jelentős adminisztrációval is jár, emellett pedig a munkavállalókat terhelő személyi jövedelemadó és egyéni járulékok miatt az alkalmazottak elégedettséget is negatívan befolyásolhatja – hívta fel a figyelmet a cég adó- és jogi osztályának igazgatója, Horváthné Szabó Beáta.