Az egészségügy világnapját nemrég hagytuk magunk mögött, ezért úgy gondoltuk, jöjjön egy kis áttekintés arról, milyen feltételek mellett és milyen formában támogathatja a cégünk az egészségmegőrzéssel, betegségmegelőzéssel, illetve betegséggel kapcsolatos költségeink finanszírozását.

Egészségbiztosítás

A kockázati biztosítás, így az egészségbiztosítás maradt 2017-ben is adómentes juttatás, havonta a minimálbér 30 százalékáig. Az idei 15 százalékos minimálbér-emelés révén ez havi 38 250 forintos összeghatárt jelent – maximum ennyivel támogathat tehát a munkáltatónk adómentesen.

Privát egészségbiztosítási finanszírozással ma Magyarországon alapvetően szakorvosi és képalkotó diagnosztikai szolgáltatások vehetők igénybe. Az UNION által végzett sorozatos felmérések azt mutatják, hogy a magánorvosok egyre nagyobb szerepet töltenek be ezen az ellátási szinten: öt éve még a megkérdezetteknek csupán 37 százaléka jelezte azt, hogy igénybe veszi magánorvosok szolgáltatásait, mára azonban 50 százalék körüli szintre emelkedett az arány. Ennek elsődleges oka a várakozási idők jelentős növekedése lehet: a megkérdezettek 61 százaléka ugyanis a bejelentkezéstől számított legalább egy hónapot volt kénytelen várni arra, hogy bejusson az állami szakorvosi rendelésre.

A leggyakrabban bőrgyógyászati, nőgyógyászati és orthopédai szakorvosi ellátásra jelentkeznek be az egészségbiztosítással rendelkező ügyfelek. Ezeken kívül sorrendben az ultrahang, a fül-orr-gégészet, a gasztroenterológia, a reumatológia és az MRI a leginkább igénybe vett szolgáltatás.

Egészségpénztár

Egészségpénztári hozzájárulást a munkáltató kétféle módon adhat: tagdíj-hozzájárulásként és támogatói adományként.

A tagdíj-hozzájárulás tavaly még béren kívüli juttatásnak számított, vagyis kedvezményesen adózott egy bizonyos összeghatárig, az idei évtől viszont már egyes meghatározott juttatásnak számít (43,66 százalékos adóteherrel), összeghatár nélkül.

A támogatói adományhoz a munkáltató szerződik egy pénztárral, és az adományt követlenül nekik küldi, nevesítve, hogy kinek szánja a jóváírást. Az adományra a munkáltatónak nem kell közterhet fizetnie, sőt, azt költségként leírhatja. A támogatottnak viszont az adomány 78 százalékára 15% szja-t, és 22% ehot kell lerónia. Cserébe viszont érvényesítheti a 20 százalékos adójóváírást, ugyanúgy, mintha saját maga fizetett volna be az egészségpénztárba. Alapesetben maximum évi 500 ezer forint adomány után lehet érvényesíteni 100 ezer forint adókedvezményt.

Az egészségpénztár választása a cafeteriában azoknak a dolgozóknak lehet előnyös, akiknek családjában rendszeres gyógyszer vagy más egészségügyi kiadásokkal kell számolni (pl. kontaktlencse, tesztcsík vércukorszint-mérőhöz), illetve azoknak is jól jöhet, akiknek hirtelen nagyobb összegű egészségügyi kiadása merül fel (pl. gyógyszer, temetés, ágymatrac, szemüveg, gyógycipő, stb.). Emellett érdemes lehet elindítani az egészségpénztári tagságot prevenciós céllal is (betegségek megelőzése rendszeres szűrővizsgálatokkal), vagy akkor is, ha magánorvosi, magánkórházi, illetve szülési költségekre szeretnénk előre takarékoskodni.

Az egészségpénztárak lényege, hogy havi tagdíj (hozzájárulás) ellenében különféle egészségpénztári szolgáltatásokat nyújtanak szerződött szolgáltatóikon keresztül, sokszor jelentős – akár 25 százalékos – kedvezménnyel, illetve a megfelelő egészségügyi célra elköltött összeget számla ellenében megtérítik a befizetett összegből.

A SZÉP-kártyásoknak sürgősen költeniük kell, akiknek lakáscafeteriájuk van, azoknak pedig adatot szolgáltatni.

Nemrégiben még több mint 4,2 milliárd forintnyi május 31-én lejáró egyenleg volt a dolgozók SZÉP-kártyáin – derült ki a három kártyakibocsátó MTI-nek küldött tájékoztatásából.

• Az OTP Banknál 3,2 milliárd forint,
• az MKB-nél 653 forint,
• a K&H-nál pedig mintegy 425 millió forint 2015-ös feltöltést tartottak nyilván.

S bár az összegek csak pár százalékot tesznek ki a teljes SZÉP-kártyás forgalomból, mégis dolgozók tízezreit érinti a dolog. Az MKB válaszában hangsúlyozta, hogy ők pl. emaillben értesítik a dolgozókat, nehogy elússzon a pénzük. Egyébként pedig mindenkinek azt lehet tanácsolni, nézze meg, van-e a kártyáján 2015-ös feltöltés, és ha igen, használja fel, még határidő előtt.

A bankok arra számítanak, hogy a tavaszi szünetben, illetve a húsvéti hosszú hétvégén most is jelentősen fog csökkenni a lejáró egyenlegek összege.

A fel nem használt pénzek egyébként csak a dolgozó számára vesznek el, mert a munkáltatóknak visszautalják a kártyakibocsátók a bennragadt összegeket.

A lakáshitel-támogatásokat sürgősen dokumentálni kell

A munkáltató 5 millió forint értékben adhat adómentes lakáshitel-támogatást a dolgozóinak, és nagyon szigorú feltételei vannak az adómentességnek. Ezért ha a cég nem akar a juttatás 20 százalékkal megnövelt összege után bérként adózni, nagyon oda kell figyelni az adminisztrációra.

Ha a munkáltató 2016-ban adott adómentes lakáshitel-támogatást, akkor az erre vonatkozó rendelet szerint 2017. április 15-ig, vagy a munkáltató saját döntése alapján legkésőbb május 31-ig kell összegyűjteni az ehhez kapcsolódó teljes dokumentációt.

Fontos: a munkatársaknak akkor is át kell adniuk a szükséges dokumentumokat annak a cégnek, akitől a juttatást kapták, ha közben esetleg már nem dolgoznak ott. Tehát a munkaviszony megszakításával nem szűnik meg a kötelezettség.

Az adminisztrációs kötelesség teljesítésénél azoknak a munkáltatóknak van könnyebb dolguk, akik kiszervezték egy hitelintézetnek az adómentesség ellenőrzését, hiszen helyettük már elvégezték a papírmunkát, és csak a megkapott hitelintézeti igazolást kell eltenniük.

Akik viszont erre nem áldoztak, hanem önállóan intézték a juttatást, azoknak be kell gyűjteni minden igazolást, dokumentációt, hogy ezeket fel tudják mutatni, ha ellenőrzik őket. Persze az a legcélszerűbb, ha ezt még a juttatás megadása előtt megteszik. De most érdemes ellenőrizni, minden megvan-e, és ha nincs, akkor pótolni.

Ha minden dokumentum beérkezett és ezek alapján adómentes a tavalyi támogatás, akkor csak annyi a cégek dolga, hogy lefűzzék és megőrizzék ezeket. Külön “adóbevallást”, bejelentést nem kell erről készíteni a NAV felé.

Adómentesség

Adómentes lakástámogatás adható vásárláshoz, építéshez, építtetéshez, bővítéshez (minimum +1 lakószoba) és korszerűsítéshez is.

Az adómentesség az adóévben nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összegéből arra a részére alkalmazható, amely nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát, legfeljebb az 5 millió forintot azzal, hogy az értékhatár vizsgálatánál a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni.

A támogatás akkor felel meg az adómentesség jogszabályi feltételeinek, ha:

• a támogatást hitelintézet, kincstár útján a rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére,
• a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta; (A feltétel teljesül abban az esetben is, ha a tulajdonjog, haszonélvezeti jog megszerzése a támogatás felhasználásával történik vagy, ha a tulajdonjog megszerzésére zártvégű lízing keretében kerül sor, továbbá házastársak esetében az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül is, ha az ingatlan közszerzeménynek minősül),
• a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt,
• a munkavállaló (függetlenül munkaviszonyának esetleges megszűnésétől) legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadja a munkáltatónak, vagy meghatározott esetben a hitelintézetnek, kincstárnak a rendeletben meghatározott okiratokat, bizonylatokat.

A családbarát munkáltatók és a szülők is örülhettek neki, hogy a bölcsődék mellett az óvodákra is kiterjesztették idén január elsejétől az szja-törvény alapján az ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás, ellátás adómentességét.

Az adómentesség vonatkozik nemcsak az állami, önkormányzati, hanem az egyházi és a civil (magán) vagy munkahelyi fenntartású intézményekre is.

Ráadásul az szja-törvény nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést sem, amely kimondaná, hogy a juttatásra csak a felek közötti munkaviszony esetében kerülhetne sor. Így a cégek, szervezetek nemcsak a munkavállalóikat részesíthetik a juttatásban, hanem a gyermek másik szülőjét, vagyis a munkavállaló házastársát, élettársát is. És a rendelkezés alkalmazható a bármely jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyekre is.

Adómentes juttatásnak tekinthető pl. ha a szülőnek megtéríti a munkáltató a kifizetett óvodai, vagy bölcsődei díjat. Ez kétféleképpen lehetséges:

• A dolgozó kifizeti a díjat, és a szolgáltatás megvásárlásáról az őt foglalkoztató cég vagy szervezet nevére kiállított számlát kér, és azt bemutatja.
• A munkáltató átadja a dolgozónak a meghatározott összeget, a dolgozó abból befizeti a díjat, megkéri a számlát, majd egy előre meghatározott ideig elszámol a cégével.

Számla egyedül akkor nem kell, ha munkahelyi bölcsődéről vagy óvodáról van szó.

Ami nagyon fontos: feltétlenül a munkáltató nevére szóljon a számla! Nem felel meg ugyanis az, ha a munkavállaló saját nevére állítja ki bizonylatot az intézmény. Márpedig alapesetben a szülő nevére állítják ki a számlát az óvodák, bölcsődék – szóval szólni kell, ha a munkáltató nevére kérik. Ebből már sejteni is lehet, hogy voltak bonyodalmak a juttatás igénybe vétele körül, év elején sok problémát jeleztek a munkáltatók az óvodai számlákkal kapcsolatban, ezért fontosnak tartották, hogy megismerjék a jelenlegi helyzetet.

Egy márciusban készült felmérés szerint az általuk megkérdezett munkáltatók 45 százaléka vezette be az adómentes óvodai juttatást. És nem lehet azt mondani, hogy már megszűntek volna az év eleji számlaproblémák, mert a válaszadók több mint 18 százaléka küzd jelenleg is azzal, hogy nem áll rendelkezésére a cégnévre szóló bizonylat az elszámoláshoz. Vagyis akik alkalmazzák a juttatást, azon cégek 41 százalékánál van probléma a számlákkal. És még mindig sokan keresik a végleges megoldást.

Mik a legjellemzőbb problémák?

• A válaszadók 13 százaléka az állami óvodák számlázási gyakorlatával küzd. Több esetben a szülők azzal szembesültek, hogy ha cégnévre kérnek óvodai számlát, akkor a gyermek elveszíti az ehhez kapcsolódó támogatást, és jelentősen többe kerül az óvodai szolgáltatás, ellátás díja, mint amennyit most fizetnek.
• Máshol arra kellett várni, hogy bekerüljön a cég a számlázórendszer adatbázisába. De miután ez megtörtént, gördülékenyen mentek a dolgok.
• Magánóvodáknál a válaszadók 11 százaléka jelzett problémákat. Náluk főleg az alapítványi intézményekkel nehéz megoldásra jutni, mert ebben az esetben az óvodás gyermekek szülei alapítványi támogatást, adományt fizetnek, és nem közvetlenül az óvoda szolgáltatásait térítik – derült ki a felmérésből.