Mint ismert, a jövő évi adótörvények alapján számos cafeteriaelem adózása kedvezőtlenebb lesz 2019-től, mint jelenleg. Például a jelenleg egyes meghatározott juttatásként adózó (összesen 40,71 százalékos adóterhelésű) számos igen népszerű cafeteria-elem 2019-től csak bérként leadózva lesz adható. Ide tartoznak a 2016. december 31-ig még béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások is, például az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az önkéntes biztosító pénztárakba (nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) fizetett munkáltatói hozzájárulások és az Erzsébet-utalvány is.
Az egyes meghatározott juttatásnak számító csekély értékű ajándékot jelenleg évente maximum 3 alkalommal lehet adni, legfeljebb alkalmanként a minimálbér 10 százalékáig (13.800 forint/alkalom). Jövőre viszont már csak egy alkalommal lesz adható.
Ezen kívül az adómentes elemek körét is jelentősen megnyirbálták, öt adómentes juttatás szűnik meg, illetve csak bérként adható a jövő évtől. Ezek között van a mobilitási célú lakhatási támogatás is, amelynek feltételein éppen az idei évre enyhítettek.
Az adóváltozás nagy fejtörést okoz a munkáltatóknak, mármint hogy melyik ujjukat harapják. Megtartsák-e a megnövekvő adóterhű cafeteriaelemeket, ha igen, megosszák-e a dolgozókkal a megnövekvő adóterheket, vagy magukra vállalják azokat? Bruttóban tartsák-e meg az összeget, vagy nettóban?
Még nem lefutott meccs?
Persze az sem kizárt, hogy a cafeteriánál még nincs minden kőbe vésve – legalábbis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) ezt lebegtette meg a kormányt képviselő államtitkár – tudtuk meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnökétől, aki jelen volt az ülésen. Kordás László szerint tehát nem kizárt, hogy rábólint a kormány a munkáltatók és munkavállalók hárompontos javaslatára, mely szerint:
- az öngondoskodásnál (nyugdíj-, egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói támogatások),
- a munkaerő-mobilitással kapcsolatos támogatásoknál (lakhatási, bérlet, és albérlettámogatás) és
- a családi támogatásoknál (például iskolakezdési támogatás, kis összegű ajándék)
maradhatnának a jelenlegi, bérnél kedvezőbb adóterhek.
Hogy valóban így lesz-e, az hamarosan kiderülhet.
Mindenesetre a bértárgyalásokat alaposan megnehezítik a cafeteria adózási szabályainak januári változásai. Hiszen már egy pár éve a cafeteria is a béralku része, még akkor is, ha semmi esetre sem adható bér helyett. Mégis mindenki számol vele, a munkavállalók és a munkáltatók is.
A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók nettóban ne kapjanak kevesebbet. A munkáltatói érdekképviseletek meg nyilván abban érdekeltek, hogy ne nőjenek a foglalkoztatók adóterhei. Ezért folyamodott mindkét oldal a kormányhoz, kérve a már elhatározott adóemelés felpuhítását. Elvileg jöhet még egy őszi adócsomag…