A BDO Magyarország cafeteriafelmérésében a tanácsadási szolgáltatásukat igénybe vevő vállalatok ezer munkavállalóját kérdezték meg, milyen juttatásokat választottak 2019-ben. Bár a lekérdezés országos szinten nem mondható reprezentatívnak, a kutatás készítői szerint így is fontos következtetéseket lehet levonni belőle.

Az egyik következtetés, hogy bár a munkáltatók többsége idén is megtartotta az előző évben kínált cafeteriaelemeket, adóelőnye miatt a dolgozók körében kiemelt helyzetbe került a SZÉP-kártya. Ezen kívül az immár bérként adózó pénzkifizetés volt még nagyon vonzó a megkérdezett munkavállalók számára. Így e két juttatás tette ki a felmérés szerint a teljes cafeteria-juttatások 94 százalékát.

Konkrétabban az azt jelenti, hogy:

A tavalyi 38 százalékkal szemben idén 54 százalékra nőtt a SZÉP-kártya részesedése a cafeteria-juttatások összértékén belül.

A SZÉP-kártyán belül a vendéglátás alszámla volt a legnépszerűbb 30 százalékkal, míg a szálláshely 16, a szabadidő alszámla pedig 8 százalékos részarányt képviselt az összes juttatásból. A növekedés nem meglepő annak ismeretében, hogy a cafeteriarendszer év eleji átalakulása nyomán a legnépszerűbb elemek közül egyedül a SZÉP-kártya maradt kedvezményes adózású béren kívüli juttatás. Ez azt jelenti, hogy évi 450 ezer forintig, illetve az alszámlánként meghatározott keretösszegig 34,5% a közteher rá.

Első hallásra meglepőnek tűnik, de az azonnal elkölthető cafeteriaelemek (például a korábbi Erzsébet-utalvány) helyét is a pénzkifizetés váltotta fel, így idén már a teljes cafeteriaérték 40 százalékát tette ki.

A kutatás készítői szerint ennek a népszerűségnek az az oka, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket preferálják, akkor is, ha nettóban ez alacsonyabb összegű juttatást jelent. A készpénzcafeteria az idei évtől már nem béren kívüli juttatás, hanem jövedelemként adózik, összes adóterhe így 54,5%. Érdekes, hogy bár a pénzkifizetés adózása már nem tér el a munkabérétől, a cégek mindegyike megtartotta ezt a juttatási lehetőséget, sőt, egy részük a többletadóteher egy részét vagy egészét is átvállalta.

A kutatás készítői szerint ennek két oka is lehet:

• A béren kívüli juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé
• Az alapbérbe épített juttatás megemelte volna egy sor bérhez kötődő munkáltatói kifizetés, így például a túlóradíj összegét is.

A felmérés szerint az adóváltozások nagy vesztesei a hosszabb távú megtakarítást ösztönző önkéntes pénztárak voltak. Ez látszik abból, hogy míg tavaly az önkéntes nyugdíj- illetve egészségpénztárak a cafeteriajuttatások 13 százalékát tették ki együtt, idén alig 3 százalékra olvadt a részesedésük.

Ami még érdekes, hogy bár az óvodai-bölcsődei költségek munkáltatói térítése továbbra is adómentes maradt, részaránya mégsem emelkedett 1,2 százalék fölé. Ennek oka a felmérés készítői szerint az lehetett, hogy a megkérdezett munkavállalók csupán kis hányadát érinthette ez a juttatás, mivel többségüknek nincs ilyen kiskorú gyermeke.

Júliusban jön a következő adócsökkentés – adta hírül az Mfor.hu. A szakportállal a Pénzügyminisztérium közölte, hogy a hatéves bérmegállapodás részeként idén júliusban biztosan tovább csökken a szociális hozzájárulási adó az ígért újabb 2 százalékponttal. Azaz 19,5 százalék helyett 17,5 százalék lesz.

Ez az adócsökkentés eddig kérdőjeles volt, ugyanis feltételt szabtak hozzá. Mint a szakportál emlékeztetett rá, a bérmegállapodás szerint az adó mindig akkor csökkenhet 2 százalékponttal a naptári negyedévet követő második negyedév első napjától, ha a negyedévben a versenyszférában a reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal emelkedik éves szinten, azaz első alkalommal a 2019/2018 első negyedévet kell nézni. Azt meg ugye még nem lehet tudni, hogy az idei első negyedévben mennyivel nőtt a reálkereset, hiszen még nincsenek meg csak a januári KSH-s kereseti statisztikák.

Mit jelent a munkáltatói juttatásokra, cafeteriára nézve, ha júliustól csökken a szocho? Csökken az adóköteles juttatási elemek közterhe is.

Béren kívüli juttatás

Egyedül a SZÉP-kártya maradt béren kívüli juttatás, összesen évi 450 ezer forintig, illetve az alszámlákon maximált összegig, azaz a szálláshely alszámlán évi 225 ezer forintig, a vendéglátás alszámlán évi 150 ezer forintig, és a szabadidő alszámlán pedig évi 75 ezer forintig.

2019-től a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli.

Így a béren kívüli juttatások összes közterhe 34,5 százalék június végégig, júliustól pedig a szochocsökkentés miatt 32,5 százalékra mérséklődik.

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Az egyes meghatározott juttatások összes közterhe így az első félévben 40,71 százalék, ami a második félévtől pedig 38,71 százalékra fog csökkenni.

2019-től kizárólag az szja-törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak:

• a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
• a cégtelefon magáncélú használata,
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg,
• a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
• a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
• a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százalékáig (=14 900 forintig),
•  az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
• a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
• az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
• az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint a rekreációs keretösszeget (évi 450 ezer forint) meghaladó juttatás.

Úgy tűnik, a cafeteriás adózási szabályok átalakítása, szigorodása jócskán felborította a kisvállalkozások juttatásokkal kapcsolatos korábbi terveit. Az, hogy kevesebb a kedvezményes adózású elem, és a kedvelt juttatások közül számos már bérként adózik, visszavetette a juttatási hajlandóságot, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatásából, amit évről évre rendszeresen elkészítenek.

Ezt jól mutatja, hogy míg tavaly félévkor még a cégek 70 százaléka kalkulált valamilyen juttatással, addig év végére ez az arány 53 százalékra mérséklődött. Kérdés azonban, hogy ez a szint is fennmaradhat-e, hiszen az eddig közkedvelt kedvezményes adózású, ún. egyes meghatározott juttatások – mint például a helyi bérlet vagy az Erzsébet-utalvány – idén január 1-jétől már jövedelemként adóznak, jelentős többlet terhet róva a vállalkozásokra – kommentálta a kutatás tapasztalatait Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.

Még nem alkalmazkodtak az új szabályokhoz

Év végén a top 3 cafeteriaelemben nem történt változás, továbbra is a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb (27%), amelyet holtversenyben a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás (17%) és A SZÉP-kártyán adható étkezési hozzájárulás(16%) követ.

A felmérés készítői szerint a sorrend hátterében az állhat, hogy a vállalkozások egyrészt bíztak abban, hogy finomítanak a szabályokon, másrészt pedig, hogy ragaszkodnak az eddig jól bevált cafeteriaelemekhez.

Idén azonban nagy valószínűséggel jelentősen átalakulhat a cégek bérkiegészítő rendszere, hiszen az eddig rendszeresen nyújtott cafeteriajuttatások közül van, ami az új szabályozás szerint idén már nem tartozik a klasszikus értelemben vett béren kívüli juttatások körébe – magyarázta Kovács Viktor Zoltán.

Nagyobb cég, több cafeteria

Ami a változások között is állandó, hogy a különböző méretű cégek közül a kis- és középvállalkozások alkalmazottai számíthatnak leginkább cafeteriára (60% és 69%), miközben a mikrovállalkozásoknál ez az arány jóval alacsonyabb (44%). A cégméret mellett pedig az is számít, hogy földrajzilag hol helyezkedik el a vállalkozás: leginkább az Észak-Magyarországon és Pest megyében dolgozók számíthatnak valamilyen munkáltatói juttatásra az index szerint.

Emlékeztetőül: a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített és februárban publikált felméréséből szintén az derült ki, hogy a juttatási hajlandóság és a cégméret összefügg. Ebben a felmérésben azt mutatták ki, hogy:

• Az 1000 fő fölötti szervezeteknél 89 százalékban vannak juttatások.
• A 10 fő alatti vállalkozásoknál azonban mindössze 58% az arány.

Azon cégeknél is hasonló volt a megoszlás, akik csak cafeteriarendszerben adnak juttatásokat.

• A 10 fő alatti vállalkozások 13 százaléka biztosít csak cafeteriát.
• E létszám fölött egyre magasabb a csak cafeteriát biztosító szervezetek száma és
• 1000 fő fölött már az intézmények 34 százaléka biztosít csak cafeteriaalapú juttatásokat.