Monthly Archives :

március 2018

cafetrend-volt-beren-kivuli-juttatasok

Fontos részletek a volt béren kívüli juttatásoknál

1024 536 CafeT-rend

 

A volt béren kívüli juttatásokról egy átmeneti szabály rendelkezik az szja-törvényben. Az üdülési szolgáltatás, a munkahelyi (üzemi) étkezés, az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az iskolarendszerű képzés támogatása és a munkáltatói foglalkoztatói hozzájárulások tartoznak ebbe a csoportba. Ezek a juttatások 2017-ben egyes meghatározott juttatásokká váltak, így kikerültek a kedvezményes adózás alól, vagyis adóterhük megemelkedett. Jelenleg 40,71 százalék. Ezzel párhuzamosan megszűntek a korábbi értékhatárok, vagyis korlátlanul lehet adni ezeket a juttatásokat, többek között a cafeteriakereten belül.

Néhány fontos, talán kevésbé ismert részlet a volt béren kívüli juttatásoknál.

  • Üdülési szolgáltatást a munkáltató a saját tulajdonában lévő, általa fenntartott üdülőben adhat a munkavállalóknak, illetve a munkavállaló hozzátartozóinak, nyugdíjasainak, illetve nyugdíjas munkavállalói hozzátartozóinak. Fontos tudni, hogy ha nem kifejezetten üdülőről van szó, akkor nem adható a juttatás. Például ha üdülési joga van a munkáltatónak, azt sem adhatja át a dolgozónak üdülési szolgáltatás juttatásként. Ha a cég az üdülési jogon keresztül biztosítja a dolgozó pihenési lehetőségét, az sem tiltott azonban. De ebben az esetben az üdülés ellenértéke nem egyes meghatározott juttatás lesz, hanem munkaviszonyos jövedelem, azaz bérként kell utána leadózni.
  • Iskolakezdési támogatást kizárólag utalvány formájában lehet adni, és csak olyan utalvány adható, amely az iskolakezdés megkezdése előtti 60. naptól a tárgyév december 31-éig váltható be. Kritérium az is, hogy az utalvány csak az iskolakezdéssel kapcsolatos dolgokra legyen felhasználható, és ez az információ szerepeljen is bónon. Tehát ne lehessen például wellnesshétvégére beváltani, de könyveket, papír-írószert, iskolatáskát, ruhát, cipőt, vagy akár számítástechnikai eszközt lehessen rajta vásárolni.
    Az iskolakezdési utalvány annak adható, akinek a gyermeke köznevelési intézményben tanul. A köznevelési intézménybe a főiskola, egyetem nem tartozik bele, tehát a felsőoktatásban tanuló gyerekre már nem lehet adni a juttatást.
  • A helyi utazási bérletet a munkáltatónak kell megvásárolnia, és magát a bérletet adhatja a dolgozónak juttatásként. Budapesten a kifizetők csak a 10 500 forintos bérletet tudják megvenni, és elszámolni, vagyis ez a juttatás szokásos piaci értéke.
  • Az iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, illetve felsőoktatási képzés) támogatásánál január elsejétől bekerült az szja-törvénybe, hogy amennyiben a tanulói jogviszony bármely EU-s, vagy harmadik országban létesült, és egyébként államilag elismert képzésről van szó, akkor ez is iskolarendszerű képzésnek tekinthető. Tehát ha például az egyik dolgozó Oxfordban tanul, akkor a munkáltatója az idei évtől egyes meghatározott juttatásként átvállalhatja a képzés teljes költségét.
  • A munkáltatói foglalkoztatói hozzájárulásoknál (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói hozzájárulás) szintén értékhatár nélkülivé váltak. Viszont az a szabály megmaradt, hogy minden pénztárnál csak egy-egy munkáltató adhat hozzájárulást.
cafetrend-link-preview

Készpénzcafeteria – így arányosítsuk

1024 536 CafeT-rend

Míg korábban csak terméket vagy szolgáltatást lehetett adni munkáltatói juttatásként (vagy ha úgy tetszik, cafeteriában), tavaly óta bejött a készpénz is. A jogszabály szerint évente a keretösszeg értékéig, maximum százezer forintig adható készpénz, béren kívüli juttatásként, kedvezményes, 34,22 százalékos adózással. Az adóteher 2018-ra is maradt.

A keretösszeg azt jelenti, hogy a százezer forint csak abban az esetben adható, ha a munkavállaló munkaviszonya a teljes adóévben fennáll. Ha viszont ez a feltétel nem teljesül, akkor arányosítani kell. Ráadásul nem hónapokra, nem is munkanapokra, hanem naptári napokra.

Persze ha a munkáltató úgy dönt, hogy mégis a keretösszegnél, vagy annak arányosított részénél több készpénzcafeteriát akar adni, arra is megvan a lehetősége. Ezt nem tiltja az szja-törvény. Csak a kedvezményes adózás ugrik. A fölös összeg ráadásul nem egyes meghatározott juttatásként adózik (40,71 százalékos adóteherrel), hanem bérként kell leróni utána a közterheket.

Ha túlszaladt a juttatás

Probléma akkor lehet, ha előre kifizetik a munkavállalónak a teljes éves összeget, azaz a százezer forintot, és az illető év közben felmond. Ekkor neki rögtön csökken a keretösszege. Két lehetősége van ebben az esetben a munkáltatónak – tudtuk meg egy NAV-os tájékoztatón:

  • Átminősítheti a keretösszegen felüli részt munkabérré, és önellenőrizhet.
  • Visszafizettetheti a dolgozóval a fölös összeget, és önellenőrizhet.

Pénzjuttatásnál egy könnyebbség van a másik béren kívüli juttatáshoz, a SZÉP-kártyához képest: itt nem kell vizsgálni, hogy a dolgozó máshol is kapott-e készpénzcafeteriát, hiszen mindenhol csak a napra lebontott arányos részt kaphatta kedvezményes adózással.

Arányosítás

A NAV-os előadáson egy konkrét példa is elhangzott az arányosításra:

A dolgozó az egyik helyén május 31-ig dolgozik, a másik munkahelyén pedig július elsején kezd és ott dolgozik még december végén is. Tegyük fel, hogy mindkét helyen kap pénzjuttatást.

Az első munkahelyén 151 napot töltött munkaviszonyban, a másik munkahelyén pedig 184 napot. (És közben volt a 30 napos június, amikor nem dolgozott, így jön ki az évi 365 nap.) Így az évi százezer forintból 41 ezer forintot kaphatott kedvezményes adózással az első helyén, a második munkahelyén pedig 50 ezer forintot.

Ha az első helyén megkapta már év elején a teljes 100 ezer forintot, akkor 59 ezret vagy visszafizettet vele a cége, vagy leadózik utána bérként.

Mennyire népszerű?

Amikor beharangozták a készpénzcafeteria lehetőségét, sokan számítottak arra, hogy rendkívül népszerű lesz ez a juttatási forma. A Cafeteriatrend kutatása ezt igazolta: 2018 elejére a második legnépszerűbb juttatásnak mérték a készpénzcafeteriát.

Viszont egy nemrégiben tartott, a különböző önkéntes pénztári juttatásokról szóló sajtóbeszélgetésen az hangzott el, hogy mégsem jött be annyira a készpénzjuttatás, mint ahogyan azt várták. És nem szorította annyira vissza például a nyugdíjpénztári munkáltatói juttatásokat, mint azt előzetesen valószínűsítették. Viszont az egészségpénztári munkáltatói juttatások jelentősen visszaestek, igaz, ehhez inkább az adóváltozásoknak lehetett köze.

cafetrend-link-preview

SZÉP-kártya – erre ügyeljen a munkáltató és a dolgozó

1024 536 CafeT-rend

A Széchenyi pihenőkártya béren kívüli juttatás, 34,22 százalékos adóteherrel. A SZÉP-kártyán három alszámla lehet, melyekre kedvezményes adózással a következő összegek adhatóak maximum:

  • szálláshely – 225 ezer forint
  • vendéglátás – 150 ezer forint
  • szabadidő – 75 ezer forint

Utóbbi két zsebből szálláshely-szolgáltatást is lehet fizetni.

Ha e keretösszegeket túllépik, akkor az már nem béren kívüli juttatás, hanem egyes meghatározott juttatás, normál, 40,71 százalékos adóteherrel.

Megjegyzés:

  • A béren kívüli juttatásnál van egy összevont keret is, maximum 450 ezer forint lehet együtt a SZÉP-kártya és a készpénzcafeteria összege. Utóbbi évi százezer forintig számít béren kívüli juttatásnak.
  • A versenyszférában összesen 200 ezer forint lehet maximum a béren kívüli juttatás összevont kerete.

A juttatás ráadásul munkavállalónként értendő, tehát ha több munkáltató is van (párhuzamosan vagy egymás után), akkor az összes munkáltató által adott juttatást figyelembe kell venni, amikor azt nézzük, nincs-e kerettúllépés.

Miután erről nem feltétlenül tud a munkáltató, nyilatkoztatnia kell a munkavállalót arról, hogy az adott évben kapott-e más munkáltatótól SZÉP-kártyára juttatást, és ha igen, melyik alszámlára mennyit. Ugyanis ha elfelejti a cég nyilatkoztatást, és a dolgozó más munkáltatótól is kapott béren kívüli juttatást, amivel összességében már túllépik a keretösszeget, akkor az már nem béren kívüli juttatás lesz, hanem egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

Abban az esetben, ha a munkavállaló (direkt vagy feledékenységből) hamisan nyilatkozik, nem a munkáltatót terheli felelősség. Ilyenkor ha még nem volt ellenőrzés, az összevont keret feletti összeget vissza lehet kérni a dolgozótól, és önellenőrzést beadni. Viszont ha ez ellenőrzés után derül ki, akkor arra lehet számítani, hogy a NAV a munkavállalót bírságolja.

Amit még nem árt tudni: ahogy a munkáltató elutalta az összeget, azzal keletkezik az adófizetési kötelezettség. Nem attól függ, hogy a munkavállaló mikor használja fel, felhasználja-e az összeget.

A kártyáról mindig a legrégebben feltöltött összegek költődnek el. Ez azért lehet érdekes, mert a feltöltött juttatások a második év május 31-én lejárnak, utána már nem lehet ezeket felhasználni – a kibocsátók június végéig visszautalják a munkáltatóknak. Azonban a dolgozónak nem kell azt figyelniük, hogy vajon éppen honnan költenek, mert automatikusan mindig a legrégebbi feltöltést fogyasztják. Viszont ha valaki nagyon ritkán használja a kártyát, azt azért érdemes figyelnie, hogy nehogy lejárjon a két év felhasználási idő.

Amiben változás lehet: az Mfor hívta fel a figyelmet hétfőn arra, hogy az NGM új rendelettervezete szerint 3 százalékos havidíjjal sarcolnák meg azokat, akik nem költik el időben a SZÉP-kártyán lévő egyenlegüket.

Tipp a munkavállalónak: kuponos oldalakon tapasztalatok szerint célszerűbb szállás alszámláról fizetni a szállásfoglalás díját, mert a másik két alszámláról nem biztos, hogy fog sikerülni.

Tipp a munkáltatónak: év elején egy összegben is fel lehet tölteni a SZÉP-kártyára az egész évre szánt juttatást. Ám ha a dolgozó menet közben kilép, akkor gond lehet. Ezért célszerűbb lehet elosztani az évre az utalásokat.