Monthly Archives :

december 2017

cafetrend-blog-mobilitas-lakhatas-tamogatas

Jobb feltételekkel adható jövőre a mobilitási lakhatási támogatás

1024 536 CafeT-rend

Az elmúlt években jelentősen megugrottak albérleti díjak, Budapesten pl. négy év alatt megduplázódtak. A lakóhelyüktől távolabb munkát találók részéről ezért egyre égetőbb az igény egy széles körben is igénybe vehető albérlet-támogatásra. Elvileg munkavállalók tízezreinek terheit enyhíthette volna az adómentes munkáltatói mobilitási lakhatási támogatás, azonban a túl szigorú feltételek miatt 2017-ben országosan is csupán alig néhányan vették igénybe. A tervezett változások viszont bővíthetik jövőre az igénybe vevők körét.

A lakhatási támogatás adómentességének feltételei most:

  • A munkáltató és a támogatásban részesülő munkavállaló között fennálló határozatlan idejű, legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszony,
  • A munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti távolság legalább 60 km, vagy pedig a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti utazás tömegközlekedési eszközzel oda- és visszautazás naponta 3 óránál több időt vesz igénybe.
  • A munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, illetve a támogatás nyújtásának időpontjában a munkavállaló nem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzés helyéig tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

A lakhatási támogatásnál a következő meghatározott értékeket lehet figyelembe venni:

  • a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített összeget, vagy
  • a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített összeget, vagy
  • a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített összeget.

Az adómentes juttatásra a következő plafonok érvényesek most:

  • a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér legfeljebb 40 százaléka,
  • a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százaléka,
  • a foglakoztatás második 24. hónapját követő 12 hónapban (magyarul az ötödik évben) a minimálbér 15 százaléka lehet az adómentes lakhatási támogatás.

Jövőre az eddiginél is jobban támogatja az állam azt, hogy a munkáltatók adómentesen támogathassák a munkavállalók albérleti költségeit. Tovább enyhülnek ugyanis a feltételek, és emelkedik a kedvezményplafon is.

Kedvezőbb feltételek 2018-tól

Az idei feltételek között komoly megszorítás volt, hogy csakis határozatlan idejű szerződéssel lehetett a támogatást igénybe venni. Jövőre azonban az adótörvény-változással a juttatás már határozott idejű szerződésekhez is járhat, ráadásul összege is jelentősen emelkedhet.

Jövőre az adómentes lakhatási támogatás értékhatárai:

  • a foglakoztatás első 2 évében a minimálbér maximum 60 százaléka lehet a mobilitási lakhatási célú támogatás,
  • a foglakoztatás harmadik és negyedik a minimálbér 40 százaléka,
  • a foglakoztatás ötödik évben a minimálbér 20 százaléka.

És mivel a minimálbér is nő közben, a jelenlegi 127 500 forintról 138 ezer forintra, ez is növeli az adható támogatás összegét, így az első két évben akár havi 82 800 forint is lehet adómentesen a jelenlegi 51 000 forint helyett.

A feltételek között szerepel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytől, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen (egy éven belül visszamenőleg sem). 2018-ban ez utóbbi feltétel is enyhül, és immár csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.

Az adómentes munkáltatói mobilitási támogatás igénybevételéhez az albérleti díjról bizonylatot kell leadni. Minimum heti 36 órás munkaviszony esetén adható a támogatás.

A munkáltató kötelessége, hogy az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltasson az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

cafetrend-egyes-meghatarozott-juttatasok

Jövőre még olcsóbbak lehetnek az egyes meghatározott juttatások

1024 536 CafeT-rend

November 22-én elfogadta a Parlament az újabb 2018. évi adótörvény-csomagot, amely részben kiegészítéseket, részben újabb módosításokat is tartalmaz. Ezek érintik többek között a cafeteriát is. Eldőlt az is, mennyi lesz az egyes meghatározott juttatások adója.

Ennek következtében pedig tovább olvad a béren kívüli juttatások adóelőnye az egyes meghatározott juttatásokhoz képest. A bérnél továbbra is mindkettő olcsóbb lesz. (Bár ez hivatalosan nem összehasonlítási alap, hiszen bér helyett nem lehet cafeteriát adni. Viszont tudjuk, hogy a cégek mégiscsak azt nézik, hogyan viszonyul egymáshoz a juttatás és a bér közterhe. És mostanában még az állami cégek is hangsúlyozzák már, hogy a bérek mellett milyen cafeteriát adnak.)

Nézzük a részleteket.

Jelenleg két béren kívüli juttatás van, a Széchenyi pihenőkártya (évi 450 ezer forintig), és a készpénzcafeteria (évi 100 ezer forintig). A két juttatásnál még egy értékhatárt kell figyelembe venni: az összesített keretet. Ez a versenyszférában 450 ezer forint, a közszférában pedig 200 ezer forint.

A béren kívüli juttatások adója most 34,22 százalékos (1,18-as adóalapra 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás.) A jelenlegi állás szerint nem tudni arról, hogy az adóalap szorzója változna, valamint úgy tűnik, jövőre még nem lesz egy számjegyű (= 9 százalékos) szja sem, hiába, hogy már több éve időről időre ígéretként megemlítik. Továbbá arról sem tudunk, hogy a 14 százalékos eho csökkenne. Vagyis úgy tűnik, a megmaradt két juttatásnál marad a 34,22 százalékos közteher.

A másik adóköteles cafeteriaelem az egyes meghatározott juttatások köre, ahova a tavalyi béren kívüli juttatások is mind átkerültek, az egyetlen SZÉP-kártya kivételével. Cserébe összeghatár nélkül lehet adni mindent. Az adóterhük jelenleg 43,66 százalék (1,18-as adóalapra 15 százalék szja, és 22 százalék eho).

Az elfogadott adótörvénymódosítás alapján pedig már az is biztos, hogy a 19,5 százalékos lesz jövőre az eho, így 40,71 százalékra mérséklődik az egyes meghatározott juttatások adóterhe. 100 ezer forintos bruttó juttatás esetén ez 2950 forintot jelenthet pluszban a dolgozóknak.

Az adómentes juttatásoknál pedig természetesen nulla marad az adóteher.

Mi áll mindezzel szemben béroldalon? Jelenleg bruttó százezer forint kifizetése 123 500 forintba kerül a munkáltatónak. És ebből 33,5 százalékos levonás után 66 500 forint a dolgozó nettója. Mivel jövőre 19,5 százalékra mérséklődik a szociális hozzájárulási adó is, így a bruttó 100 ezer forint kifizetése 121 ezer forintba kerül majd a munkáltatónak. A jelenlegi állapot szerint nettóban nem várható változás.

Nézzük a juttatásokat is.

A bruttó 100 ezer forint adómentesen jövőre is nettó 100 ezer forint marad. A béren kívüli juttatás összege sem változik a mai tudásunk szerint: bruttó 100 ezer forint esetén nettó 65 780 forint. Ha egyes meghatározott juttatásról van szó, akkor pedig a jelenlegi nettó 56 340 forint helyett 59 290 forint maradhat a dolgozónál.

Ahol nettóban biztosítják a keretet, ott a dolgozók nem észlelnek változást az összegekben (ha csak nem csökkentik, vagy növelik a keretüket), viszont a munkáltatónak kevesebbe fog kerülni az egyes meghatározott juttatás, ha minden így marad. Most már erre jó esély van.