Monthly Archives :

május 2019

Mégsem számít fel áfát az MKB a SZÉP-kártya díjra

800 419 CafeT-rend

Nemrég írtunk róla, hogy az idei évtől a bankok az átszerződött ügyfeleknél legfeljebb három százalékos díjat számíthatnak fel a két éve lejárt egyenlegekre. S hogy a három SZÉP-kártyakibocsátó közül az OTP, és a K&H fel is számítja ezt a három százalékot, az MKB pedig még áfát is.

Visszakérdeztünk, hogy is van ez. Hogy lehet, hogy két bank nem számít fel áfát, a harmadik meg igen. Az OTP-től azt írták, a havidíj nem áfaköteles, simán három százalékról van szó. Az MKB pedig azt válaszolta, a havi díj áfájával kapcsolatos döntését később hozza nyilvánosságra.

A rendeletben amúgy ez szerepel a Széchenyi Pihenőkártyához kapcsolódó díjak és jutalékok címszó alatt:

„A felszámított havi díj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3 százaléka lehet.”

Valamint ez is:

„A jelen alcím szerinti maximális költségek, összegek mértéke az áthárítható általános forgalmi adót nem tartalmazza.”

Szerdán küldte meg az MKB, hogyan döntött. Azt írták, hogy a 3 százalékos díj után ők sem számítanak fel áfát.

SZÉP-kártya: még nem tudni, hány százalékkal sarcolnak a számlavezetők

800 419 CafeT-rend

Április 20-án kijött a kormány új rendelete a SZÉP-kártyák forgalmazásával kapcsolatban.

Ennek értelmében új formában működik majd tovább a rendszer. A lényeg, hogy a jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük a kibocsátóknak, és tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére.

Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, aztán rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira.

Arra voltunk kíváncsiak, hol tartanak a felkészüléssel a jelenlegi kártyakibocsátók, okoz-e nekik nehézséget az engedély megszerzése, és mikorra zajlik le az átalakulás. A válaszokból úgy tűnik, mindhárom jelenlegi kártyakibocsátó úgy tervez, hogy továbbra is a piacon marad.

Az OTP-csoport megerősítette, az április 20-án megjelent új kormányrendelet értelmében a SZÉP-kártya szolgáltatást a jövőben a jelenlegi elektronikus utalványkibocsátásból pénzforgalmi szolgáltatássá kell átalakítani. A jogszabály az átállásra a most is a piacon lévő kártyakibocsátóknak 6 hónap átmeneti időt biztosít. Az OTP-csoport és a másik két kibocsátó is egyelőre ott tart, hogy megkezdte a felkészülést a jogszabályváltozásból eredő feladatokra, az átállás részleteivel kapcsolatban pedig később fognak tájékoztatást adni.

A K&H mindössze annyit reagált, hogy az új szabályozással kapcsolatban náluk még folynak az egyeztetések a törvényhozókkal és kialakítás alatt van a folyamat.

Az MKB SZÉP-kártya kibocsátója már elkezdte kidolgozni a részleteket és az elkövetkező hónapokban felkészülnek arra, hogy megfeleljenek a rendelet előírásainak. Mivel az új szabályozás megvalósítása jelentős változásokkal jár, így első lépésként belső folyamataikon kell átvezetniük mindent. Először meg kell hozniuk a fejlesztések részleteinek kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó döntéseket. Csak ezek véglegesítése után tudnak majd pontos tájékoztatást adni az ügyfelek, partnerek számára. A szükséges eljárásrendek, rendszerfejlesztések a 2018. novemberi határidőre mindenképpen elkészülnek és a változtatásokat be is vezetik addig – tették hozzá.

A pénzforgalmi számlákat mind a közel 223 500 MKB SZÉP-kártyabirtokos számára tervezik megnyitni, hogy az ügyfeleik alapvetően változatlan feltételekkel használhassák majd a pihenőkártyát.

Lejáró egyenlegek, díjfelszámítás

Fontos változás lesz még, hogy az új rendben a két évvel korábban feltöltött, lejáró egyenlegeket már nem kell majd visszautalniuk a számlavezetőknek a munkáltatókhoz. Viszont ezekre a lejáró egyenlegekre a munkavállalóknak havidíjat számíthatnak fel, legfeljebb 3 százalékosat.

Feltételeztük, hogy ezt az új szabályt először a 2019. május 31-én lejáró egyenlegeknél kell majd alkalmazni. Az OTP ezt lényegében megerősítette, hiszen azt válaszolták, hogy a 2016-ban a kártyákra utalt összegek 2018. május 31-én változatlanul lejárnak, ezért érdemes ezeket az összegeket minél előbb felhasználni.

Az MKB is azt írta, hogy a 2018. május 20-án hatályba lépő új kormányrendelet záró rendelkezései alapján a 2018. május 31-én lejáró 2016. évi juttatásoknál a jelenleg még hatályban lévő korábbi rendelet szerint kötelesek eljárni a SZÉP-kártya kibocsátók: a határidőt követően a fel nem használt összegek zárolásra kerülnek, és az idei évben még – a korábbi gyakorlat szerint – változatlanul megtörténik a visszautalás a juttatást nyújtó munkáltatók számára. Azonban azt is hozzátették, hogy amennyiben az idei évi elszámolásokkal kapcsolatos eljárásban esetleg módosulás történik (ami ezek szerint teljesen nem zárható ki), akkor minden érintett kártyabirtokost időben tájékoztatni fognak.

Kíváncsiak lettünk volna még rá, vajon az egyes számlavezetők hány százalékos havidíjat fognak felszámolni a lejáró egyenlegekre. Erre nem kaptunk konkrét választ egyikőjüktől sem. Az MKB itt is csak megismételte, időben küldenek majd tájékoztatást az érintett kártyabirtokosoknak, valamint a munkáltatói partnereknek is az új rendelet szerinti változásokról, a havidíj mértékéről, illetve az aktuális információkról, teendőkről.

Szóval egyelőre úgy tűnik, nincs más dolguk a cégeknek, és a SZÉP-kártyásoknak, mint várni.

Kijött az új SZÉP-kártya kormányrendelet

800 419 CafeT-rend

Pár hónapja hallani lehetett már róla, hogy megváltozna többek között a két évnél régebbi fel nem használt SZÉP-kártyás feltöltésekkel kapcsolatos szabály.

Jelenleg még az a rend, hogy a kártyakibocsátó a dolgozók által fel nem használt két évnél régebbi egyenlegeket ömlesztve visszaküldi a munkáltató részére. Vagyis ezek a feltöltések elvesznek a SZÉP-kártyás munkavállalók számára. A munkáltatók pedig hiába fizették ki ezen juttatások után két évvel korábban az adót, ha ismét SZÉP-kártyát töltenének fel a kibocsátóktól visszakapott összegből, újfent adózniuk kell ez után.

Ez a gyakorlat is meg fog változni az április 20-án megjelent, és rá 30 napra hatályba lépő kormányrendelet alapján. Valamint változás lesz még az is, hogy a szolgáltatók hat hónapos átállás mellett december 1-től pénzforgalmi számlán kezelik majd az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként.

A jelenleg kártyakibocsátóknak is át kell vedleniük pénzforgalmi szolgáltatóvá, ami bizonyára nem lesz nehéz nekik, hiszen három bankról van szó. A jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük. Ezzel párhuzamosan pedig tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére.

Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni. És rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira. A kártyákkal ugyanúgy lehet majd költeni, mint eddig, és úgy tűnik, a főbb szabályok is megmaradnak.

Akivel nem realizálódik az új szerződés, annak juttatása pedig maximum két évig még marad az elektronikus utalványon, és onnan felhasználható lesz.

A lejáró egyenlegek újfajta kezelése a már az új rendszerben működő pénzforgalmi szolgáltatókhoz kötődik.

Lényege, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ezentúl nem fogja visszautalni a munkáltatónak a lejáró egyenlegeket, hanem az összegek maradnak az alszámlákon.

Viszont a munkavállalóval szemben jogosult lesz a szolgáltató a Széchenyi Pihenőkártya juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani.

A felszámított havidíj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3 százaléka lehet. Tehát ha valakinek lesz még 100 ezer forint két évvel korábbi feltöltése, akkor attól maximum 3000 forint havidíjat fog vonni a szolgáltató. Ami, ha úgy vesszük, bünti. Más szemszögből nézve viszont legalább nem vész el a teljes feltöltés.

Abban nincs változás, hogy a Széchenyi Pihenőkártyás fizetésnél az elszámolás során a legrégebben jóváírt pénzösszeg terhére kell a felhasznált összeget elszámolni. A fel nem használt egyenleg és az arra felszámított havi díj megállapítása során is így kell eljárni.

Ami még fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a kártyabirtokos figyelmét legkésőbb március 31-ig fel kell hogy hívja a lejáró egyenlegre, illetve arra, hogy ha azt nem költi el, akkor milyen mértékű díjat számít fel neki.

Ha figyelembe vesszük a rendeletben jelzett határidőket, akkor azok alapján az új szabályt a 2019-ben lejáró, 2017-ben feltöltött lejáró egyenlegekre kell majd először alkalmazni, kizárólag a már a „korlátozott rendeltetésű fizetési számlákon” lévő összegeknél.

Vagyis az idén május 31-én lejáró, 2016-ban utalt juttatások még vissza fognak kerülni a munkáltatókhoz. Hacsak el nem költik időben a dolgozók.

Ha felmondott a dolgozó, jár-e a felmentési időre cafeteria neki?

800 419 CafeT-rend

Érdekes témával foglalkozott nemrégiben az Adózóna, azt vesézték ki, jár-e a felmentési időre, illetve a végkielégítés mellé cafeteria, és ha igen, hogyan.

Példájuk szerint a munkavállaló két hónapos felmentési idejét töltötte (ebből egy hónapot kellett ledolgoznia), és végkielégítésre is jogosult volt.

Surányi Imréné okleveles közgazda, szakértő szerint nincs kötelező jogszabályi előírás arra, hogy kinek, mikor, mennyi cafeteria jár. A munkahelyeken azonban a kollektív szerződésben, helyi szabályzatban vagy a munkaszerződésekben általában rögzítik a munkabéren felüli juttatások körét, feltételeit, így azt is, hogy az adott cégnél a felmentési időre, illetve a végkielégítés mellé jár-e cafeteria. Ha van írásban rögzített megállapodás, akkor egyértelmű, hogy abban kell megnézni, mi jár.

Viszont ha nincs szabályzat vagy szerződéses megállapodás, akkor a szakértő szerint a munkáltató jóindulatától függ, hogy a felmentett dolgozónak a Munka Törvénykönyve szerinti kötelező járandóságokon túl milyen juttatást ad. Vagyis ebben az esetben egyáltalán nem biztos, másképp fogalmazva nem elvárható, hogy a felmentés idejére, illetve a végkielégítés mellé még a szokásos juttatást is megkapja a dolgozó.

A szakértő azt is kiemelte, hogy a munkaviszony megszűnésének csak az adókötelezettség szempontjából, és csak akkor van jelentősége, ha a cafeteriakeretben SZÉP-kártya támogatást is kapott a dolgozó.

A SZÉP-kártyára utalt béren kívüli támogatások közterhe 2019. január 1-jétől összesen 34,5 %, ebből 15 százalék az szja és 19,5 százalék a szocho. A SZÉP-kártyajuttatás akkor béren kívüli, ha nem haladja meg a rekreációs keretösszeget, azaz az évi 450 ezer forintot (a közszférában 200 ezer forintot), és ha alszámlánként sem több a keretösszegnél (szálláshely: évi 225 ezer forint; vendéglátás: évi 150 ezer forint; szabadidő: évi 75 ezer forint). Ha a keretösszegeket túllépik, akkor magasabb adóterhet, az egyes meghatározott juttatásnak megfelelő 40,71 százalékot (az adóalap 1,18 szorosa után kell leróni a 34,5 százalékot) kell leróni a juttatás után.

A szakértő azért emelte ki a SZÉP-kártyát felmondás esetére adózási szempontból, mert bár az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat nem kell arányosítani, de be kell tartani. Mit jelent ez?

Tegyük fel, hogy a dolgozó munkaviszonya április 30-án szűnik meg, vagyis amikor az évből még csak 120 nap telt el. Ekkor az évi 450 ezer forintos keretből arányosítva csak 147 945 forintnyi SZÉP-kártyatámogatás minősül béren kívüli juttatásnak. De ez is csak akkor, ha szálláshely és/vagy a vendéglátás alszámlára ment a 147 945 forint.

Ha viszont a támogatás nem volt ugyan több, mint 147 945 forint, de szabadidő alszámlára utalták, akkor abból csak 75 ezer forintnyi lesz béren kívüli juttatás, a fennmaradó 72 945 forintnyi juttatást pedig egyes meghatározott juttatásként kell leadózni.

Ha április 30-ig 147 945 forintnál többet fizettek már ki (bármekkora összeget), akkor a fölös rész egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. Tehát ha tegyük fel kiadták előre az egész éves (450 ezer forintos), vagy féléves (225 ezer forintos) keretet, akkor az április végi kilépés esetén abból a 147 945 forinton felüli részre nem 34,5 százalék, hanem 40,71 százalék közterhet kell fizetni. Amennyiben havonta utalták a juttatást, akkor nem adódhat semmi gubanc.