Monthly Archives :

október 2017

cafetrend-blog-teves-elszamolasok

Téves elszámolásokra hívta fel a figyelmet a NAV

1024 536 CafeT-rend

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalán június óta már működik a “Tudjon róla! Segíthet” című rovat, amelyben olyan megtörtént esetek tanulságait rögzítik, amelyeket gyakran észlelnek az ellenőrzések során.
Vagyis olyan hibákat, amelyekbe sűrűn belefutnak a vállalkozások a NAV tapasztalatai szerint.

Eddig cafeteriás témával nem foglalkoztak, de a legfrissebb most egy ilyen: arra hívja fel a NAV a figyelmet, hogy az egyes meghatározott juttatásoknál előfordul téves elszámolás a vállalkozásoknál.

Mik is az egyes meghatározott juttatások? Az idei évtől a béren kívüli juttatások egy kivétellel (ez a Széchenyi pihenőkártya) mind átkerültek a kedvezőtlenebb adózási formába, az egyes meghatározott juttatások közé. Cserébe viszont összeghatár nélkül lehet adni mindet. Az adóterhük jelenleg 43,66 százalék (1,18-as adóalapra 15 százalék szja, és 22 százalék eho).

De nézzük, mit figyelt meg a NAV, milyen téves elszámolások fordulnak elő.

Szabadidős sporttevékenység díja

A társas vállalkozások ellenőrzésekor a NAV gyakran találkozik azzal a problémával, hogy a vállalkozás a munkavállalóknak nyújtott szabadidős sporttevékenység-szolgáltatások díját tárgyévei költségként számolja el, megfeledkezve arról, hogy azok egyes meghatározott juttatásnak minősülnek.
Egy kiemelt adózó 2014-2015. évi átfogó ellenőrzése alkalmával derült fény arra, hogy a vállalkozás a számlákban feltüntetett sport- terembérlet, illetve nevezési díjtételek – mint egyes meghatározott juttatások – után elmulasztotta bevallani és megfizetni a személyi jövedelemadót, valamint az egészségügyi hozzájárulást.

Mint az adóhatóság kiemelte: az adózó eljárása ellentétes az Szja tv. 70. § (3) bekezdésével. A vonatkozó törvényhely szerint ugyanis „egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet”.

Belföldi kiküldetés alatti étel- és italfogyasztás

A napi gyakorlatban szintén többször előforduló eset, hogy a vállalkozás érdekében felmerülő belföldi kiküldetés szállásköltségéről befogadott számlákon tételesen szerepelnek a munkavállaló által fogyasztott ételek, italok költségei is. A téves gyakorlat szerint a vállalkozások elmulasztják bevallani és megfizetni az ezzel kapcsolatos személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, miközben ezek a tételek is az egyes meghatározott juttatások kategóriájába tartoznak.

Az adókötelezettség megállapításakor szem előtt kell tartani az Szja tv. 7. § q) pontjában foglaltakat, miszerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét – ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is – továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét – ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is.

Abban az esetben tehát, ha a szolgáltató a reggeli ellenértékét nem számlázza ki külön az adózónak, mert annak értéke a szállás értékében benne foglaltatik, akkor ez a kifizetés nem minősül jövedelemnek, és azt így nem terheli személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás.

Ezzel szemben ha a vállalkozás által befogadott szállásköltségszámlákban a szállásdíjtól elkülönülten, tételesen szerepel a reggeli díja, akkor az már nem felel meg az Szja tv. 7. § q) pontjában feltüntetett adóalapba nem tartozó tételnek. Az ily módon igénybe vett étel-, italfogyasztás az Szja tv. 70. §-a értelmében az egyes meghatározott juttatások kategóriájába tartozik, és személyi jövedelemadó, valamint egészségügyi hozzájárulás terheli – hívta fel a figyelmet az adóhatóság.

cafetrend-blog-nyugdij

Újfajta adókedvezménnyel ösztönöznék a nyugdíj-előtakarékosságot

1024 536 CafeT-rend

A pénzügyi tudatosságot erősítő kormányprogramhoz kapcsolódva tett újfajta, a nyugdíj-előtakarékosságot ösztönző, és jobban helyzetbe hozó javaslatot a jövőre 25 éves pénztári szektort képviselő Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). Az Mfor úgy tudja, hamarosan tárgyalhat a kormány a javaslatról, ami már fél sikernek tekinthető.

Mint ismert, 2017-re a Széchenyi pihenőkártya kivételével az összes kedvezményes adózású béren kívüli juttatást törvényileg átminősítették egyes meghatározott juttatássá, így az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarításokat is. Így idén a munkáltatói pénztári megtakarítások adóterhe 43,66 százalékra emelkedett. És felmérések szerint ennek hatása már látszik is – a cafeteriarendszer adóterheinek átrendezése miatt csökkent a munkáltatói támogatások összege és súlya. (Viszont az egyéni megtakarítások feljövőben vannak.)

Ezen a negatív trenden szeretne fordítani az ÖPOSZ komplex javaslatával, melynek lényege, hogy a meglévő egyéni adókedvezmények rendszerét kiterjesztve tennék érdekeltebbé a munkáltatókat és a dolgozókat is abban, hogy érdemes bővíteni az előtakarékosságot.

Az ÖPOSZ nemrégiben tartott konferenciáján utalt arra, hogy az előtakarékoskodás három szereplő közös felelőssége: a munkavállalóké, azaz a mostani és leendő pénztártagoké, a munkáltatóké és a kormányé. Volt egy felmérésük is (az NRC készítette, ezer fővel), amiből az derült ki, hogy:

  • A válaszadók szívesen látnák a közvetlen állami támogatást és esetleg azt is, ha a munkáltatói befizetéseket ösztönöznék.
  • A munkavállalók jónak találnák, ha az állam nagyobb szerepet játszana ebben a kérdésben.
  • A pénztártagok elfogadnák, ha a munkáltatói befizetések utáni esetleges adókedvezményt csak abban az esetben kapnák meg, ha ők is vállalnának rendszeres befizetéseket.

A munkavállalók többsége egyébként külső támogatást vár nyugdíjmegtakarítása növelésére. Ezt lehetségesnek tartanák akár a fizetés megemelésével vagy munkáltatói kiegészítéssel is, de vannak, akik további adókedvezményeket szeretnének.

A pénztárszövetség javaslata igyekszik a felmérésben felmerült hangsúlyosabb szempontokat is érvényesíteni. Mint a portálnak az ÖPOSZ elnöke, Kravalik Gábor nyilatkozta, leegyszerűsítve egy új kedvezményrendszerről lenne szó, amely cafeteriarendszeren belül is kívül is működne:

Akkor járna egy új – az egyéni befizetéshez kapcsolódó kedvezményhez hasonló, de a munkáltató befizetésein alapuló – kedvezmény, ha a munkáltató pénztári befizetése mellé az egyének is vállalnák a rendszeres megtakarítást. Ezt a közös szerepvállalást ösztönözhetné tehát az új adókedvezmény.

Milyen előnyei lehetnek a javaslatnak?

  • A munkavállalók (és köztük a „hiányzó generációként” is emlegetett fiatalok) számára biztosabb jövőt jelentene.
  • Az állam számára stabilabb államadósság-finanszírozáshoz vezetne, hiszen a pénztárak fontos szereplők az állampapír-piacon.
  • A munkáltatók pedig a hozzájárulásuk miatt lojálisabb munkaerőt kaphatnának.

Kravalik szerint összességében az egész ország csak nyerhet egy ilyen megoldással, hiszen az előtakarékosság fokozhatja az öngondoskodást.

A legutóbbi hírek szerint egyébként jövőre 19,5 százalékos lehet az egyes meghatározott juttatások ehója, így (ha semmi más nem változik) 43,66 százalék helyett 40,71 százalékos adóteher várható. Bruttó 100 ezer forintos juttatás esetén ez 2950 forintot jelenthet pluszban a dolgozóknak.

cafetrend-link-preview

Jövőre még olcsóbbak lehetnek az egyes meghatározott juttatások

1024 536 CafeT-rend

Igaz, amennyivel csökken az egyes meghatározott juttatások adója, annyival a béré is fog. Ha semmi nem változik, csak amit már lehet tudni, akkor csökken a béren kívüli juttatások adóelőnye az egyes meghatározott juttatásokhoz képest. A bérnél továbbra is mindkettő olcsóbb lesz. (Bár ez hivatalosan nem összehasonlítási alap, hiszen bér helyett nem lehet cafeteriát adni. Viszont tudjuk, hogy a cégek mégiscsak azt nézik, hogyan viszonyul egymáshoz a juttatás és a bér közterhe.)

Nézzük a részleteket.

Jelenleg két béren kívüli juttatás van, a Széchenyi pihenőkártya (évi 450 ezer forintig), és a készpénzcafeteria (évi 100 ezer forintig). A két juttatásnál még egy értékhatárt kell figyelembe venni: az összesített keretet. Ez a versenyszférában 450 ezer forint, a közszférában pedig 200 ezer forint.

A béren kívüli juttatások adója most 34,22 százalékos (1,18-as adóalapra 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás.) A jelenlegi állás szerint nem tudni arról, hogy az adóalap szorzója változna, valamint úgy tűnik, jövőre még nem lesz egy számjegyű (= 9 százalékos) szja sem, hiába, hogy már több éve időről időre ígéretként megemlítik. Továbbá arról sem tudunk, hogy a 14 százalékos eho csökkenne.

Vagyis ha év végéig nem terjesztenek be és fogadnak el ezeken a pontokon változtatást (amire azért még nem vennék mérget), akkor a béren kívüli juttatások adója ugyanannyi maradhat, mint most.

A másik adóköteles cafeteriaelem az egyes meghatározott juttatások köre, ahova a tavalyi béren kívüli juttatások is mind átkerültek, az egyetlen SZÉP-kártya kivételével. Cserébe összeghatár nélkül lehet adni mindent. Az adóterhük jelenleg 43,66 százalék (1,18-as adóalapra 15 százalék szja, és 22 százalék eho). Azt már tudjuk, hogy a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány 6 éves bérmegállapodása értelmében jövőre biztosan 20 százalékra mérséklődik itt az eho. Így az összes adóteher 41,3 százalékosra olvadhat. 100 ezer forintos bruttó juttatás esetén ez 2360 forintot jelenthet pluszban a dolgozóknak.

A január-szeptemberi keresetnövekedési adatok még nincsenek meg, de az év első hét hónapjában 10,1 százalékkal emelkedett átlagban Magyarországon a bruttó. Ahhoz, hogy 19,5 százalékos legyen jövőre az eho, január-szeptemberre 11 százalékos keresetnövekedés volt a feltétel. Amennyiben ez teljesül, akkor 40,71 százalékos lehet az egyes meghatározott juttatások adóterhe. 100 ezer forintos bruttó juttatás esetén ez 2950 forintot jelenthet pluszban a dolgozóknak.

Az még kérdéses, hogy a kormány enged-e az MKIK, illetve Parragh László kérésének, nevezetesen hogy legyen még további szociálishozzájárulásiadó-csökkentés (és ezzel együtt várhatóan ehocsökkentés is).

Az adómentes juttatásoknál pedig nulla az adóteher.

Mi áll mindezzel szemben béroldalon? Jelenleg bruttó százezer forint kifizetése 123 500 forintba kerül a munkáltatónak. És ebből 33,5 százalékos levonás után 66 500 forint a dolgozó nettója. Ha jövőre 20 százalék lesz a szociális hozzájárulási adó, akkor a bruttó százezer forint 2 ezer forinttal kevesebbe, azaz 121 500 forintba kerülhet a munkáltatónak, ha pedig 19,5 százalékra mérséklődik, akkor 121 ezer forintba. A jelenlegi állapot szerint nettóban nem várható változás.

Nézzük a juttatásokat is.

A bruttó 100 ezer forint adómentesen jövőre is nettó 100 ezer forint marad. A béren kívüli juttatás összege sem változik a mai tudásunk szerint: bruttó 100 ezer forint esetén nettó 65 780 forint. Ha egyes meghatározott juttatásról van szó, akkor pedig a jelenlegi bruttó 56 340 forint helyett 58 700 vagy 59 290 forint maradhat a dolgozónál. Ahol nettóban biztosítják a keretet, ott nincs változás, viszont a munkáltatónak kevesebbe fog kerülni az egyes meghatározott juttatás, ha minden így marad.

cafetrend-link-preview

Digitalizáció a cafeteriában

1024 536 CafeT-rend

A készpénzfizetés mellett megjelenő bankkártyás fizetéstől mára eljutottunk odáig, hogy lassan elég egy okostelefon a teljes bankoláshoz, de meggyőződésem, hogy a cafeteria területén még igencsak az út elején járunk. – mondja ügyvezetőnk, Polacsek László, akit élőben A digitális HR szabadsága című konferencián hallhatunk majd a digitalizált cafeteria előnyeiről beszélni.

polacsek-laszlo (1)Hogyan kapcsolódik a digitalizáció a cafeteriához?

P. L.: Számos kapcsolódási pontot látok. A legszembetűnőbb talán, hogy a juttatási rendszereket tekintve ma már a gazdasági hatékonyság része a kényelmi faktor. Ez mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalról egyre hangsúlyosabban jelentkezik. Egyrészt napjainkban már nem engedhető meg, hogy az esetleges adminisztrációs többletterhek megakadályozzák a juttatási lehetőségek igazán hatékony – vállalatra szabott – alkalmazását. Ahhoz viszont, hogy a rendszer kialakításakor vagy átalakításakor még véletlenül se az adminisztratív korlátok determináljanak, minimalzálnunk kell ezt a tényezőt. Ehhez bizony lépést kell tartani a technológia fejlődésével.

Másrészt a munkavállalók igényeit vizsgálva is egyértelmű a modern megoldások térnyerése, bár ezen az oldalon azért lassabb a folyamat. Nem is csoda egy olyan országban, ahol ilyen erős az étkezési jegy-fetisizmus. A Szép-kártya elterjedése és népszerűsége viszont határozottan gyorsította például az utalványok piacán az átrendeződést, a papír-alapú utalványok minden bizonnyal végleg átadják helyüket az elektronikus formáknak. Persze ez nem a vége, inkább a kezdete valaminek. Gondoljunk csak bele, hogy a készpénzfizetés mellett megjelenő bankkártyás fizetéstől mára eljutottunk odáig, hogy lassan elég egy okostelefon a teljes bankoláshoz. Meggyőződésem, hogy a cafeteria területén még igencsak az út elején járunk.

Milyen akadályok, leküzdendő nehézségek várhatóak ezen az úton?

P. L.: Banki példám természetesen nem teljesen analóg. A digitális cafeteria esetében eltérőek az útviszonyok. Az igazi nehézségeket persze nem a technológiai megoldások háza táján kell keresni. A juttató és a juttatott oldaláról is sokkal inkább a beidegződések, ha úgy tetszik, a megszokások a leginkább észrevehető tényezők. A munkavállalók számára egyaránt elsődleges prioritású, hogy tisztában legyenek a jogszabályok adta lehetőségekkel és megismerjék a 21. század megoldásait. Ehhez azonban olyan alapos edukáció szükséges, amely elképzelhetetlen a munkáltató átlagos mértéket meghaladó nyitottsága és támogató hozzáállása nélkül. Nem szerencsés például, ha a munkavállalói igényfelmérés megelőzi a megfelelő mennyiségű és minőségű információ átadását, holott ez utóbbi jó esetben egy rövid tájékoztató anyag kiküldésében ki is merül. A borítékolható végeredmény: nincs is rá igény. Az okostelefonra se nagyon volt, míg meg nem tudtuk, hogy lehetne. Nem beszélve arról, hogy összegszerűségében változatlan kerettel is lehet egyre nagyobb elégedettséget elérni a dolgozók körében rugalmassággal és innovációval, ami végső soron összességében növeli a hatékonyságot. Nem véletlenül utaltam már a beszélgetésünk elején erre.

Szavaiból kiderül, hogy rendkívül fontosnak tartja az ismeretterjesztést, edukációt. Ebben is van szerepe a digitális átalakulásnak?

P. L.: Hogyne. Ehhez is nélkülözhetetlen a 21. század digitális vívmányainak kihasználása, különös tekintettel a rohanó életmódunkra. Vallom, hogy cafeteria-rendszerben történő optimális dolgozói választásnak a teljes háztartásra jellemző fogyasztói kosáron kell alapulnia. Ez rendkívüli mértékben növelné a hatékonyságot mindkét oldalt figyelembe véve. Ennek a gondolkodásmódnak a közvetítése azonban még inkább kihívások elé állítja a történet szereplőit, vagyis elengedhetetlennek tűnik az olyan támogató eszközök alkalmazása, amelyek szinte automatizáltan mutatják a fenti utat a széles dolgozói tömegek irányába is.

Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is A digitális HR szabadsága című őszi konferencián, ahol a HR minden területén eddig kevésbé látott dimenziókat nyitunk meg. A bemutatott eszközök képesek átformálni a munkaadói márkáról alkotott képet, kaput nyitnak a hatékonyabb toborzás előtt, és egy új szemszögből értelmezik a vállalati tréninget. Várjuk szeretettel: JELENTKEZÉS

 

baber-panorama-digitalis-hr-forradalma (1)

 

(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)