A cafeteriának nincs plafonja, csak a kedvezményes béren kívüli juttatásoknál van értékhatár – a közszférában maximum 200 ezer forint, máshol 450 ezer forint (SZÉP-kártya+készpénzcafeteria együtt). Igaz, ha azt túllépik, akkor sincs nagy gond, csak többet kell adózni (de még mindig kevesebbet, mint a bérnél). Ami azt jelenti, hogy határ akár a csillagos ég is lehet.

Differenciálni csak akkor lehet a cafeteriánál, ha a munkáltató ennek feltételét saját szabályzatában rögzíti, vagyis meghatározza, milyen csoportoknak mi alapján mennyi juttatást biztosít. Például különbséget tehet a munkaviszonyban eltöltött idő, a tapasztalat, a felelősség, a szükséges szakképzettség alapján, és így alkothat csoportokat, hasonlóan mint a bérezésnél. Egy valami viszont tilos a sávos cafeteriánál: munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítmény alapján differenciálni, és tiltott a diszkrimináció is. Egyénenkénti cafeteriaösszeg megszabására sincs mód.

A sávos rendszer hátránya, hogy több adminisztrációval jár, mint az egységes, és macerás lehet a keret meghatározása ha változik a dolgozó csoportja, pl. mert év közben előléptetik.

Ha nincs szabályzat, akkor fő szabály szerint mindenkinek egyforma összeget kell adni. Ahol ezeket a szabályokat megszegik, ott fennáll a veszélye, hogy egy esetleges hatósági ellenőrzés során más típusú jövedelemmé minősítik át a juttatásokat, és emiatt jelentősen megnőhetnek az adóterhek. (Plusz bírság is sanszos.)

A cafeteria átlagos összegére különböző kutatások bruttó 310-350 ezer forint közötti összeget hoztak ki. A kkv-knál, ahol volt juttatás, jellemzően ennél jóval kevesebbet adtak, a multiknál pedig ennyit, vagy többet, és az előbb említett szempontok alapján cégen belül is lehetnek különbségek.

Megnéztük meg a neten elérhető nyilvános adatok alapján, hogy vajon a különböző ismert cégeknél, intézményeknél mennyi a cafeteria.

A miniszterelnöknek például tavaly és idén is 200 ezer forintos keret járt, akárcsak a többi közszférás dolgozónak. Azt nem közölték, hogy Orbán Viktor a keretből milyen juttatás(oka)t preferálta.

A köztulajdonban álló Budapesti Értéktőzsde abszolút demokratikus a cafeteriánál: egységesen 650 ezer forint az éves keret – ennyit kap a havi 3,6 millió forintos alapbéren foglalkoztatott vezérigazgató, valamint a 250 ezer forintos alapbérért dolgozó asszisztens is.

Az ORFK-s dolgozókra az évi 200 ezer forintos keret vonatkozik, viszont a nyugdíj előtt álló, úgynevezett prémiumévek programban résztvevő rendőrök csak 60 ezer forintra jogosultak. Azt, hogy milyen juttatásokat választhatnak (SZÉP-kártya, vagy készpénzcafeteria), külön törvényben szabályozzák.

A MÁV-nál 271 400 forint az egységes éves keretösszeg (VBKJ), és idén bekerült a palettára a készpénzcafeteria is, valamint a bölcsődei-óvodai szolgáltatás adómentes juttatása. A BKV-nál csak 2016-os adatokat találtunk: 164 ezer forint volt a budapesti sofőröknek a cafeteria (2 ezer forinttal magasabb, mint az előző évben). Vidéken pedig úgy tudni, alacsonyabb bér mellett ennél magasabb lehetett a buszosoknál a juttatás.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél is egységes rendszer van – a cafeteria összege minden dolgozónál meghaladja a bruttó félmillió forintot. (2015-ről találtunk pontos adatot, akkor bruttó 513 500 forintot adtak.)

Az Audinál komoly harc folyt a bér- és cafeteria-emelésért (még figyelmeztető sztrájk is volt), és végül kétéves megállapodás született: az idén egységesen 600 ezer, jövőre pedig 620 ezer forint lehet a juttatások összege.

A kiragadott példák alapján az látszik, hogy a cafeteriánál elég nagy lehet a szórás, és nem feltétlenül kell jól fizető cégnél, vagy magas beosztásban dolgozni ahhoz, hogy a juttatás átlagon felüli legyen.

Úgy, ahogy az iskolakezdéshez adhat támogatást a munkáltató, megteheti azt is, hogy a nyári pihenéshez is hozzájárul azon túl, hogy a dolgozó kérése szerint kiadja a szabadságot.

Csokorba szedtük, mik azok a juttatások, amik kifejezetten a kikapcsolódáshoz, az aktív vagy passzív pihenéshez, a szórakozáshoz adnak egy kis céges pluszt.

Rekreáció

Már klasszikusnak számító elem a Széchenyi pihenőkártya, amelyre szállás, szabadidő és vendéglátás alszámlákra lehet pénzt tölteni. Mindegyik jól jöhet a szabadságolások idején.

Amit érdemes tudni:

• Költségvetési szervnél a kedvezményes adózású (34,22 százalékos) éves rekreációs keretösszeg legfeljebb 200 ezer forint lehet.
• Más munkáltatónál az éves rekreációs keretösszeg elérheti a 450 ezer forintot is, és még ekkor is kedvezményes az adózása.

A SZÉP-kártyához három alszámla (zsebnek is emlegetik) tartozik, és ezeken belül is vannak kedvezményes adózási plafonok:

• A szállás alszámlára maximum 225 ezer forint tölthető.
• A vendéglátás alszámla 150 ezer forintig küldhet a munkáltató.
• A szabadidő alszámlára pedig 75 ezer forintig.

Amennyiben a keretösszegeket meghaladják, akkor már egyes meghatározott juttatásként, 43,66 százalékos adóteherrel kell leróni a közterheket.

A dolgozónak érdemes végiggondolnia, mivel szeretné tölteni pihenését, és aszerint kérni a feltöltést. Amit fontos tudatosítani: a szállást bármelyik alszámláról ki lehet fizetni, a többi felhasználás azonban kötöttebb. Íme, melyik zsebből mit fizethet a kártyatulajdonos.

A szálláshely alszámláról:

• szálláshely-szolgáltatást,
• belföldi utazásszervezési szolgáltatást.

A vendéglátás alszámláról:

• éttermi és mozgó vendéglátást,
• egyéb vendéglátást,
• szálláshely-szolgáltatást.

A szabadidő alszámláról:

• egyéb humán-egészségügyi ellátást, (Nem orvosi kezelést jelent, hanem szolgáltatást. Nyaralás jeligére ide tartozik például a gyógymasszázs, csontkovácsolás és homeopátiás kezelés is.)
• belépőt művészeti előadásra, múzeumba, növény- és állatkerti, természetvédelmi területre, vidámparkba, szórakoztatóipari egységbe, máshová nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységre,
• fizikai közérzetet javító szolgáltatás igénybevételát (például masszázs, fogyasztószalonok, szolárium),
• testedzési szolgáltatások igénybevételét,
• egyéb sporttevékenység finanszírozását (verseny- és lovasistállók tevékenysége),
• belvízi személyszállítást,
• egyéb foglalást (idegenvezetés),
• és szálláshely-szolgáltatást

A SZÉP-kártyás juttatás nyári kiadásával kapcsolatban egy dolgot érdemes mérlegelnie a munkáltatónak, azt, hogy vajon a dolgozó egész évben nála marad-e. Ugyanis ha a foglalkoztatás nem áll fenn az év egészében, mert mondjuk a dolgozó ősszel elmegy, akkor csak a foglalkoztatás időtartamával arányos rész minősül éves rekreációs keretösszegnek. Az efölötti részre a magasabb adóterhet kell megfizetni. Ezért ahol jellemző a fluktuáció, ott célszerűbb lehet havonta kiadni a juttatást – így is összegyűlhet nyárra egy kis nyaralási bónusz.

Üdülési szolgáltatás

Ami talán kevésbé ismert és nem is a munkáltatókhoz köthető: meghatározott éves összeghatárig béren kívüli juttatás lehet az üdülési szolgáltatás is.

• A szakszervezet üdülőként nyilvántartott ingatlanon nyújthatja tagjának, nyugdíjas tagjának, az ő közeli közeli hozzátartozóiknak (elhunyt nyugdíjas tag hozzátartozójának is), legfeljebb a minimálbér (127 500 forint) erejéig.
• A szövetkezet közösségi alapjából nyújthatja magánszemély tagjainak, nem pénzben, legfeljebb a minimálbér feléig (63 750 forintig).

A szakszervezeti, szövetkezeti, béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmeként adóköteles.

Üdülési juttatást egyébként akár két szakszervezet is adhat ugyanazon magánszemélynek, ha mindkét helyen tag az illető, illetve (és ez talán valószínűbb) ha valaki az egyik szakszervezettől hozzátartozóként, a másiktól saját jogán részesül a juttatásban.

Pihenés és szórakozás – akár adómentes juttatással

A végére hagytuk a munkáltatónak talán legkedvesebb megoldásokat: kulturális belépő évi 50 ezer forintig adható adómentesen, sportrendezvényre szóló belépő pedig korlátlanul.

A kulturális belépőjegy, bérlet szólhat:

• múzeum és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására,
• színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra,
• közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére, és lehet
• könyvtári beiratkozási díj is.

A sportrendezvényekre szintén lehet bérletet is adni. Pár nappal a Fina vizes vb előtt talán nem kell magyarázni, mekkora öröm lehet a dolgozóknak a belépő. Ez a két juttatás kicsit személyesebb is, mint a többi, hiszen a munkavállaló érdeklődési köréhez lehet társítani – az adómentesség mellett ez lehet a másik fő érv mellette.

Alig két hete, hogy vége lett a tanévnek, és máris elkezdődhet a felkészülés a következőre. Legalábbis a munkáltatók a szabály szerint július elsejétől kezdhetik kiadni a dolgozóknak az iskolakezdési támogatás juttatását. A kiadás történhet papír alapú utalvány formájában, vagy ha van cafeteria-kártya, arra is utalhat a munkahely.

Az iskolakezdési támogatást minden iskoláskorú gyermek (általános és középiskolás) után igénybe veheti a családi pótlékra jogosult szülő, és a vele egy háztartásban élő házastársa, évente egy alkalommal. Ez egyben azt is jelenti, hogy szerencsés esetben a gyermek(ek)re mindkét szülő megkaphatja a juttatást, függetlenül attól, hogy azonos munkahelyen dolgoznak-e vagy sem.

Fontos: arról, hogy a szülő hány gyermekre jogosult családi pótlékra, a munkáltatónak nyilatkozatot kell bekérnie. A másik szülőnek is nyilatkoznia kell a saját munkahelye felé, hogy ő egy háztartásban él az X gyerek után családi pótlékban részesülő házastársával.

A juttatást a tanévkezdést megelőző 60. naptól lehet kiadni. A 2017-2018-as tanév szeptember elsején, pénteken kezdődik, így július 3-tól lehet kiadni az idei iskolakezdési támogatást, de legkésőbb az év végéig. Elkölteni is december 31-ig lehet, szóval nem túl szerencsés, ha a munkáltató sokáig halogatja a dolgot. Általában már júliusban vagy augusztusban, vagy esetleg szeptemberben adják ki a gyerekes dolgozóknak, hogy valóban legyen idejük felkészülni a következő tanévre.

Az iskolakezdési támogatás tavaly még béren kívüli juttatásnak számított, és kedvezményes adózással lehetett adni, legfeljebb gyerekenként és szülőnként a minimálbér 30 százalékáig. 2017-től viszont már az iskolakezdési támogatás is egyes meghatározott juttatásnak számít. Jelenleg 43,66 százalékkal adózik (1,18-as adóalap, 15% szja, 22% eho), viszont cserébe korlátlanul adható.

Kérdés, hogy a munkáltatók túllépnek-e majd a korábbról megszokott maximumon. (Erről idővel biztosan lesznek kutatások.)

Az iskolakezdési támogatás felhasználása kötött: csak tankönyvre, taneszközre, ruházatra költhető.
Az utalványszolgáltatóknál beszerezhető iskolakezdési támogatási utalványok tulajdonképpen olyan papír alapú „csekkfüzetek”, amelyekben különböző címletek lehetnek. A pénztárnál ezekkel lehet fizetni. Vissza nem adnak belőle, szóval érdemes úgy vásárolni, hogy vagy pont annyi legyen az összeg, vagy ki kelljen pótolni.

A cafeteria-kártya bankkártyákhoz hasonlóan működik, viszont nem akármire lehet költeni vele, mint a bankkártyával, és is nem akárhol. Kizárólag az elfogadóhelyeken lehet fizetni vele, és csak tankönyvet, taneszközt vagy ruházatot lehet venni, akárcsak az utalvánnyal. Elfogadóhelyből becslések szerint mintegy 15 ezer darab van.

A munkáltatónak a nyilatkozatok begyűjtésén túl össze kell számolnia, kinek mennyi támogatást ad, és vagy megrendelni a papír alapú utalványt, vagy feltölteni a cafeteria-kártyára a megfelelő összeget. Az utalványtömböket átvételi lappal kell kiosztani a munkavállalóknak.

Az iskolakezdési támogatás, mint választható cafeteriaelem nagy segítséget nyújthat azoknak a családoknak, akiknek egyébként problémát okozna a tankönyvek, vagy az alapvető tanszerek, illetve a szükséges ruházat beszerzése. De azok felé is fontos gesztus lehet, akiknek ez nem kifejezetten probléma. Hiszen iskolakezdéskor és előtte számos más kiadás is terheli a családokat.