Monthly Archives :

október 2018

cafetrend-blog-2018-megis-megmenekulhet-par-cafeteriaelem

Mégis megmenekülhet néhány cafeteriaelem?

800 419 CafeT-rend

Mint ismert, a jövő évi adótörvények alapján számos cafeteriaelem adózása kedvezőtlenebb lesz 2019-től, mint jelenleg. Például a jelenleg egyes meghatározott juttatásként adózó (összesen 40,71 százalékos adóterhelésű) számos igen népszerű cafeteria-elem 2019-től csak bérként leadózva lesz adható. Ide tartoznak a 2016. december 31-ig még béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások is, például az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az önkéntes biztosító pénztárakba (nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) fizetett munkáltatói hozzájárulások és az Erzsébet-utalvány is.

Az egyes meghatározott juttatásnak számító csekély értékű ajándékot jelenleg évente maximum 3 alkalommal lehet adni, legfeljebb alkalmanként a minimálbér 10 százalékáig (13.800 forint/alkalom). Jövőre viszont már csak egy alkalommal lesz adható.

Ezen kívül az adómentes elemek körét is jelentősen megnyirbálták, öt adómentes juttatás szűnik meg, illetve csak bérként adható a jövő évtől. Ezek között van a mobilitási célú lakhatási támogatás is, amelynek feltételein éppen az idei évre enyhítettek.

Az adóváltozás nagy fejtörést okoz a munkáltatóknak, mármint hogy melyik ujjukat harapják. Megtartsák-e a megnövekvő adóterhű cafeteriaelemeket, ha igen, megosszák-e a dolgozókkal a megnövekvő adóterheket, vagy magukra vállalják azokat? Bruttóban tartsák-e meg az összeget, vagy nettóban?

Még nem lefutott meccs?

Persze az sem kizárt, hogy a cafeteriánál még nincs minden kőbe vésve – legalábbis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) ezt lebegtette meg a kormányt képviselő államtitkár – tudtuk meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnökétől, aki jelen volt az ülésen. Kordás László szerint tehát nem kizárt, hogy rábólint a kormány a munkáltatók és munkavállalók hárompontos javaslatára, mely szerint:

  • az öngondoskodásnál (nyugdíj-, egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói támogatások),
  • a munkaerő-mobilitással kapcsolatos támogatásoknál (lakhatási, bérlet, és albérlettámogatás) és
  • a családi támogatásoknál (például iskolakezdési támogatás, kis összegű ajándék)
    maradhatnának a jelenlegi, bérnél kedvezőbb adóterhek.

Hogy valóban így lesz-e, az hamarosan kiderülhet.

Mindenesetre a bértárgyalásokat alaposan megnehezítik a cafeteria adózási szabályainak januári változásai. Hiszen már egy pár éve a cafeteria is a béralku része, még akkor is, ha semmi esetre sem adható bér helyett. Mégis mindenki számol vele, a munkavállalók és a munkáltatók is.

A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók nettóban ne kapjanak kevesebbet. A munkáltatói érdekképviseletek meg nyilván abban érdekeltek, hogy ne nőjenek a foglalkoztatók adóterhei. Ezért folyamodott mindkét oldal a kormányhoz, kérve a már elhatározott adóemelés felpuhítását. Elvileg jöhet még egy őszi adócsomag…

cafetrend-blog-2018-tanacstalansag

Nagy a tanácstalanság a jövő évi cafeteriát illetően

800 419 CafeT-rend

A juttatások adókedvezményének megnyirbálása miatt nem tudják a cégek, mit tesznek, mit tegyenek jövőre. A vállalkozások többsége úgy szeretné megtartani a korábbi elemeket, hogy az adóterheket ne hárítsa át a munkavállalókra, a felelős döntéshez azonban részletesebb információkat és útba igazítást várnak – ez derül ki az Edenred Magyarország reprezentatív felméréseiből.

A reprezentatív kutatás legmeghökkentőbb megállapítása, hogy a bevont cégek mindössze 1 százalékának van csak határozott elképzelése a kérdésről.

A tíznél több embert foglalkoztató – ezért az új cafetériaváltozásoknak leginkább kitett – társaságok mintegy kétharmada az év végéig szeretne dűlőre jutni az ügyben. Ugyanakkor viszonylag sokan, a válaszadók negyede mondta azt, hogy 2019 első negyedévére halasztja a döntést.

A felmérésből kiderül, hogy vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54%) nem Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) formájában. Márpedig az idén nyáron elfogadott módosítások következtében januártól csak ez a cafeteriaelem őrzi meg eddigi adókedvezményét, az összes többi forma elbúcsúzhat tőle. A béren kívüli juttatásokat ugyanakkor egyetlen cég sem veheti félvállról: egy gördülékenyen működő, a havi fizetésen túli kompenzációs csomag manapság nem csupán differenciáló tényező, hanem megtartó erő – ami a közismert munkaerőpiaci kihívások mellett egyáltalán nem mellékes szempont.

Ezzel együtt arra a kérdésre, vajon megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli, egyéb juttatási elemeket, a cégek harmada nem válaszolt.

Azok többsége körében viszont, akik már átgondolták ezt a kérdést, egyetértés mutatkozott a meglévő elemek megőrzésében: a megkérdezettek 45 százaléka a magasabb adóteher ellenére sem venné el ezeket a juttatásokat, hanem részben vagy egészben megtartaná őket. Utóbbi kör kétharmada tervez azzal, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint, 15 százalék akár növelné is, és csupán szűk 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.

A tanácstalanság részben abban nyilvánult meg a felmérésben, hogy a kritikus kérdéseket feltűnően sokan hagyták megválaszolatlanul. Másrészt a válaszadók között is magas volt azok aránya, akik valójában nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni. Ugyanakkor feltűnően nagy egyetértés mutatkozott az adókedvezményüket elvesztő cafetériaelemek bérbe építésével összefüggésben: a többség sem az egyéb juttatásokat (53%), sem a kedvezményesen juttatható 100 000 forint készpénzt (34%) nem integrálná a havi fixbe. Azon vállalatok közül, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a változásoknak a juttatási rendszerükre, 23 százalék mondta azt, hogy nem változtat a jelenlegi rendszerén, 7 százalék pedig új juttatási megoldásokat keres. S ha már az új megoldásokról esett szó: mint már írtunk róla, jó ötlet lehet az eddig kevéssé ismert és alkalmazott “célzott támogatás”, amibe “belefér” sok minden, többek között a pénztári juttatások is.

A felmérés szerint kétharmad volt tanácstalan.

Hiába a SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny, a válaszadók kétharmada elzárkózik attól, hogy átálljon erre a béren kívüli juttatási formára: csupán 10 százalékuk tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának a SZÉP-kártyát.

Nem nehéz belátni, hogy egyelőre homályos a kép a béren kívüli juttatások jövőjét illetően: a munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek, hogy felelős döntést hozhassanak a játékszabályok januárral életbe lépő változásai miatt.