Monthly Archives :

május 2018

cafetrend-blog-2018-juttatasok

Ezeket a juttatásokat adják szívesen a cégek, és választják sokan a dolgozók

800 419 CafeT-rend

Számos kutatás készül arról év közben, hogy a cégek mely cafeteriajuttatásokat adják a legszívesebben a dolgozóknak, illetve a dolgozók melyikeket választják legszívesebben, ahol erre van lehetőség. Ez olyan szempontból lehet érdekes a cégeknek – főleg ilyen munkaerőhiányos gazdasági környezetben, mint ami most jellemző – mert ami máshol népszerű, azt érdemes lehet bevezetni, növelve a dolgozók lojalitását. Íme egy kis körkép a kutatásokból.

Miért nem annyira népszerűek az adómentes juttatások?

A BDO tavasszal azt nézte meg, hogy a dolgozók mit választanak legszívesebben a felkínált juttatások közül. Az ezer fős megkérdezés nem volt országosan tekintve reprezentatív, de azért mégis ad némi támpontot. Az eredmények azt mutatták, hogy a juttatások összértékének 38 százaléka valamelyik SZÉP-kártyán (ezen belül is főként a vendéglátás alszámlán), 20 százaléka készpénzkifizetésként, 9 százaléka pedig Erzsébet-utalványként jut el a dolgozókhoz. Szerintük az adómentes juttatások azért szerepelnek alacsony súllyal, mert ezek jobbára élethelyzettől függőek (például a bölcsödés/óvodás gyermek, lakás- vagy diákhitel megléte). A szintén adómentes mobilitási célú lakhatási támogatást – ismertebb nevén az albérleti támogatást – a feltételek idei enyhítése nyomán a korábbinál többen vették igénybe, de arányuk továbbra is 2 százalék alatt maradt. Hasonlóan kevesen csupán a szintén adómentesen kapható sportrendezvény-belépő iránt érdeklődtek.

Ezen kívül szerintük fontos szempont a széles körű, és rövid távon is elérhető felhasználhatóság. Úgy vélik, emiatt is viszonylag alacsony, 6-7 százalék közötti az önkéntes pénztárakba (egészség- és nyugdíjpénztárakba) áramló cafeteria-juttatás mértéke. Bár kutatásuk szerint van egy réteg, amelynek tagjai az öngondoskodást adózástól függetlenül is fontosnak tartják: az önkéntes egészségpénztárba 22, míg a nyugdíjpénztárba 17 százaléknyian fizetnek be valamekkora összeget cafeteriából, noha ezeket közel 41 százalékos adóteher sújtja.”

A gyorsan realizálható juttatások felé irányuló preferenciát jól mutatja, hogy mindhárom élen álló juttatást annak ellenére választják, hogy azokat jelenős adó terheli: a SZÉP-kártyának és a 100 ezer forintig terjedő készpénzkifizetésnek 34,22 százalékos, az Erzsébet-utalványnak pedig 40,71 százalékos az összesített adókulcsa idén. Vagyis az alkalmazottak az erre szánt munkáltatói keretösszegnek csak ezen adók mértékével csökkentett részét kapják kézhez.

A mikrovállalkozások még kevesebben fedezték fel maguknak

A K&H kkv bizalmi index körében végzett legfrissebb kutatása szerint 10-ből 7 vállalkozás tervez idén béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest (25 %) hatalmas ugrás. Az erőteljes növekedés hátterében szerintük az állhat, hogy a cégek megbarátkoztak az új szabályokkal. A jelenlegi arányt is tovább növelheti, hogy idén az ún. egyes meghatározott juttatásoknál – mint a helyi bérlet, az Erzsébet-utalvány vagy az iskolakezdési támogatás – a munkaadói terhek 43,66 százalékról 40,71 százalékra mérséklődtek (az ehocsökkentés miatt). Ezzel a munkavállalók is jól járhatnak ha bruttóban kapják a pénzt, hiszen az adott munkáltatói keretből nagyobb összeg maradhat náluk.

Felmérésük szerint jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, egy év alatt a harmadik helyről tornázta fel magát az élre, hiszen közel ötszörösére, 34 százalékra nőtt az ebben gondolkodó cégek aránya. A dobogó második fokán a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás áll (27%), ami egy évvel ezelőtt még az első helyen szerepelt. Harmadik helyen jelenleg a 13. havi fizetés áll*, mellyel kutatásuk szerint minden ötödik vállalkozás kívánja kiegészíteni munkavállalói fizetését. A sokáig élen álló étkezési Erzsébet-utalvány épphogy lecsúszott a dobogóról (19%).

A kutatásból kiderült még, hogy ami a cafeteriát illeti, nagyon nem mindegy, milyen ágazatról és mekkora cégről van szó. A béren kívüli juttatások gyakorisága a cég méretével párhuzamosan nő: míg a mikrovállalkozások az átlagnál kisebb arányban gondolkodnak cafeteriában (62%), addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 72% és 76%. A különböző ágazatok közül a kereskedelemben 10-ből 6, az ipar és szolgáltató szektorban azonban már 10-ből 7 cég tervez a különböző juttatásokkal. Területileg a Dél-Dunántúlon és Pest megyében dolgozók számíthatnak a leginkább béren kívüli juttatásra.

 

* A 13. havi bér jogilag nem számít cafeteriának, azaz semmilyen különleges szabály nem vonatkozik rá. Ugyanúgy adózik, mint a bér, ebből következően bárkinek és bármilyen mértékben adható. A K&H azt írta megkeresésünkre, hogy a kkv bizalmi index cafeteriára vonatkozó kérdésében azért szerepel mint lehetséges válasz a 13. havi bér, mert – ahogy a mostani felmérésből is jól látszik – sok cég alkalmazza, így ezzel együtt kaphatunk teljes képet arról, hogy a munkabéren kívül milyen formákban támogatják még a cégek dolgozóikat.

cafetrend-2018-szep-kartya-uj-szabalyozas

SZÉP-kártya: még nem tudni, hány százalék lesz a havidíj

800 419 CafeT-rend

Április 20-án kijött a kormány új rendelete a SZÉP-kártyák forgalmazásával kapcsolatban. Erről írtunk is múlt héten.

Ennek értelmében új formában működik majd tovább a rendszer.

A lényeg, hogy a jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük a kibocsátóknak, és tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére.

Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, aztán rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira.

Mikorra zajlik le az átalakulás?

Arra voltunk kíváncsiak, hol tartanak a felkészüléssel a jelenlegi kártyakibocsátók, okoz-e nekik nehézséget az engedély megszerzése, és mikorra zajlik le az átalakulás. A válaszokból úgy tűnik, mindhárom jelenlegi kártyakibocsátó úgy tervez, hogy továbbra is a piacon marad.

Az OTP-csoport megerősítette, az április 20-án megjelent új kormányrendelet értelmében a SZÉP-kártya szolgáltatást a jövőben a jelenlegi elektronikus utalványkibocsátásból pénzforgalmi szolgáltatássá kell átalakítani. A jogszabály az átállásra a most is a piacon lévő kártyakibocsátóknak 6 hónap átmeneti időt biztosít. Az OTP-csoport és a másik két kibocsátó is egyelőre ott tart, hogy megkezdte a felkészülést a jogszabályváltozásból eredő feladatokra, az átállás részleteivel kapcsolatban pedig később fognak tájékoztatást adni.

A K&H mindössze annyit reagált, hogy az új szabályozással kapcsolatban náluk még folynak az egyeztetések a törvényhozókkal és kialakítás alatt van a folyamat.

Az MKB SZÉP-kártya kibocsátója már elkezdte kidolgozni a részleteket és az elkövetkező hónapokban felkészülnek arra, hogy megfeleljenek a rendelet előírásainak. Mivel az új szabályozás megvalósítása jelentős változásokkal jár, így első lépésként belső folyamataikon kell átvezetniük mindent. Először meg kell hozniuk a fejlesztések részleteinek kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó döntéseket. Csak ezek véglegesítése után tudnak majd pontos tájékoztatást adni az ügyfelek, partnerek számára. A szükséges eljárásrendek, rendszerfejlesztések a 2018. novemberi határidőre mindenképpen elkészülnek és a változtatásokat be is vezetik addig – tették hozzá.

A pénzforgalmi számlákat mind a közel 223 500 MKB SZÉP-kártyabirtokos számára tervezik megnyitni, hogy az ügyfeleik alapvetően változatlan feltételekkel használhassák majd a pihenőkártyát.

Lejáró egyenlegek, díjfelszámítás

Fontos változás lesz még, hogy az új rendben a két évvel korábban feltöltött, lejáró egyenlegeket már nem kell majd visszautalniuk a számlavezetőknek a munkáltatókhoz. Viszont ezekre a lejáró egyenlegekre a munkavállalóknak havidíjat számíthatnak fel, legfeljebb 3 százalékosat.

Feltételeztük, hogy ezt az új szabályt először a 2019. május 31-én lejáró egyenlegeknél kell majd alkalmazni. Az OTP ezt lényegében megerősítette, hiszen azt válaszolták, hogy a 2016-ban a kártyákra utalt összegek 2018. május 31-én változatlanul lejárnak, ezért érdemes ezeket az összegeket minél előbb felhasználni.

Az MKB is azt írta, hogy a 2018. május 20-án hatályba lépő új kormányrendelet záró rendelkezései alapján a 2018. május 31-én lejáró 2016. évi juttatásoknál a jelenleg még hatályban lévő korábbi rendelet szerint kötelesek eljárni a SZÉP-kártya kibocsátók: a határidőt követően a fel nem használt összegek zárolásra kerülnek, és az idei évben még – a korábbi gyakorlat szerint – változatlanul megtörténik a visszautalás a juttatást nyújtó munkáltatók számára. Azonban azt is hozzátették, hogy amennyiben az idei évi elszámolásokkal kapcsolatos eljárásban esetleg módosulás történik (ami ezek szerint teljesen nem zárható ki), akkor minden érintett kártyabirtokost időben tájékoztatni fognak.

Kíváncsiak lettünk volna még rá, vajon az egyes számlavezetők hány százalékos havidíjat fognak felszámolni a lejáró egyenlegekre. Erre nem kaptunk konkrét választ egyikőjüktől sem. Az MKB itt is csak megismételte, időben küldenek majd tájékoztatást az érintett kártyabirtokosoknak, valamint a munkáltatói partnereknek is az új rendelet szerinti változásokról, a havidíj mértékéről, illetve az aktuális információkról, teendőkről.

Szóval egyelőre úgy tűnik, nincs más dolguk a cégeknek és a SZÉP-kártyásoknak, mint várni.

cafetrend-blog-2018-szep-kartya-kormanyrendelet

Kijött az új SZÉP-kártya kormányrendelet

800 419 CafeT-rend

Pár hónapja hallani lehetett már róla, hogy megváltozna többek között a két évnél régebbi fel nem használt SZÉP-kártyás feltöltésekkel kapcsolatos szabály.

Jelenleg még az a rend, hogy a kártyakibocsátó a dolgozók által fel nem használt két évnél régebbi egyenlegeket ömlesztve visszaküldi a munkáltató részére. Vagyis ezek a feltöltések elvesznek a SZÉP-kártyás munkavállalók számára. A munkáltatók pedig hiába fizették ki ezen juttatások után két évvel korábban az adót, ha ismét SZÉP-kártyát töltenének fel a kibocsátóktól visszakapott összegből, újfent adózniuk kell ez után.

Ez a gyakorlat is meg fog változni az április 20-án megjelent, és rá 30 napra hatályba lépő kormányrendelet alapján. Valamint változás lesz még az is, hogy a szolgáltatók hat hónapos átállás mellett december 1-től pénzforgalmi számlán kezelik majd az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként.

A jelenleg kártyakibocsátóknak is át kell vedleniük pénzforgalmi szolgáltatóvá, ami bizonyára nem lesz nehéz nekik, hiszen három bankról van szó. A jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük. Ezzel párhuzamosan pedig tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére.

Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni. És rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira. A kártyákkal ugyanúgy lehet majd költeni, mint eddig, és úgy tűnik, a főbb szabályok is megmaradnak.

Akivel nem realizálódik az új szerződés, annak juttatása pedig maximum két évig még marad az elektronikus utalványon, és onnan felhasználható lesz.

A lejáró egyenlegek újfajta kezelése a már az új rendszerben működő pénzforgalmi szolgáltatókhoz kötődik. Lényege, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ezentúl nem fogja visszautalni a munkáltatónak a lejáró egyenlegeket, hanem az összegek maradnak az alszámlákon. Viszont a munkavállalóval szemben jogosult lesz a szolgáltató a Széchenyi Pihenőkártya juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani.

A felszámított havidíj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3 százaléka lehet. Tehát ha valakinek lesz még 100 ezer forint két évvel korábbi feltöltése, akkor attól maximum 3000 forint havidíjat fog vonni a szolgáltató. Ami, ha úgy vesszük, bünti. Más szemszögből nézve viszont legalább nem vész el a teljes feltöltés.

Abban nincs változás, hogy a Széchenyi Pihenőkártyás fizetésnél az elszámolás során a legrégebben jóváírt pénzösszeg terhére kell a felhasznált összeget elszámolni. A fel nem használt egyenleg és az arra felszámított havidíj megállapítása során is így kell eljárni.

Ami még fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a kártyabirtokos figyelmét legkésőbb március 31-ig fel kell hogy hívja a lejáró egyenlegre, illetve arra, hogy ha azt nem költi el, akkor milyen mértékű díjat számít fel neki.

Ha figyelembe vesszük a rendeletben jelzett határidőket, akkor azok alapján az új szabályt a 2019-ben lejáró, 2017-ben feltöltött lejáró egyenlegekre kell majd először alkalmazni, kizárólag a már a „korlátozott rendeltetésű fizetési számlákon” lévő összegeknél.

Vagyis az idén május 31-én lejáró, 2016-ban utalt juttatások még vissza fognak kerülni a munkáltatókhoz. Hacsak el nem költik időben a dolgozók.