Monthly Archives :

február 2018

Már a diákhitel törlesztését is támogathatja a munkáltató, ráadásul adómentesen

1024 536 CafeT-rend

Az idei évtől, január elsejétől van egy új adómentes juttatási lehetőség az szja-törvény szerint: már a diákhitel törlesztését is támogathatja a munkáltató. Pontosabban a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló kormányrendelet alapján nyújtott, a hallgatói hitelszerződés szerint előírt törlesztés kötelező összegéig nyújtható munkaviszonyban a támogatás – adómentesen legfeljebb a havi minimálbér 20 százalékáig.

Az szja-törvény vonatkozó része nem tesz különbséget, hogy milyen diákhitelről van szó, vagyis a Diákhitel1 és a Diákhitel2 kötelező törlesztését is támogathatja a dolgozó cége. Hogy mekkora a kötelező törlesztés, arról a Diákhitel Központ decemberben küldött tájékoztatót az érintetteknek.

Van néhány eset, amit jó ha tud a dolgozó, és a cége, is, amikor nem él az adómentes juttatás lehetősége, tudtuk meg egy NAV-os tájékoztató előadáson:

  • Ha előtörleszti a munkavállaló a hitelét, akkor azt nem támogathatja a cége, mert az nem kötelezően előírt fizetendő.
  • Problémás lehet, ha a munkavállaló szünetelteti a törlesztést – akkor értelemszerűen a munkáltató szintén nem adhatja a juttatást, mert sincs előírt kötelező fizetendő.
  • Ha felbontják a diákhitelszerződést, és adnak egy kedvezményes részletfizetési konstrukciót helyette, arra sem adható a juttatás, mert ez már nem a klasszikus diákhitel.

Havi 27 600 forintig adómentes idén

A munkáltatóknak azért igen kedvező az új lehetőség, mert a havi minimálbér 20 százalékáig, vagyis havi 27 600 forintig adómentesen adható a juttatás. Ha a munkavállalónak ennél magasabb összeget kell havonta visszafizetnie, akkor akár a 27 600 forint feletti részt is kifizetheti a munkáltató, de a felettes rész már bérjövedelemként válik adókötelessé.

  • A munkáltató küldheti a dolgozó számlájára a hiteltörlesztésre szánt juttatást, és
  • az is lehetséges, hogy közvetlenül a diákhitelszámlára fizeti be az összeget a foglalkoztató, szerepeltetve a munkavállaló nevét és a szerződés számát.

Amennyiben az első esetről van szó, és mégsem fizeti be a törlesztést a munkavállaló, akkor az az ő hibája. Emiatt a munkáltatót nem érheti retorziót, ettől nem válik adókötelessé a juttatása.

Népszerű lehet az új adómentes juttatás

Előre sejthető volt, hogy a juttatás várhatóan népszerű lesz a 2018-as cafeteriában, hiszen adómentes, és a diákhiteles dolgozók rendszeres fizetendőjére adhat fedezetet.

Ezt látszik alátámasztani a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin és az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége, valamint a BKIK támogatásával elkészített felmérése melyben 683 válaszadó juttatási rendszerét vizsgálták.

A január végére feldolgozott kutatásban a válaszadó munkáltatók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már 2018-ban szerepelteti a diákhitel törlesztés támogatását a juttatási rendszerében, míg 10 százalék a jövőben tervezi ennek bevezetését – derült ki a Cafeteria TREND közleményéből.

Mennyi a cafeteria adója? És mekkora az ideális cafeteriakeret?

1024 536 CafeT-rend

Aki esetleg kereste már az szja-törvényben a cafeteria szót, az rácsodálkozhatott, hogy nem szerepel ilyen jogcímen juttatás. Csak béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás és adómentes juttatás szerepel a jogszabályban. De akkor hogy lesz ebből cafeteria? Úgy, hogy a munkáltató összeállít a törvényben szereplő juttatásokból egy csomagot (=cafeteria), meghatározott összegig, és az igénybevétel lehetőségeiről készít egy úgynevezett cafeteriaszabályzatot, jelezve, hogy mely dolgozói csoportok miből választhatnak. A csomagból aztán a mindegyik munkavállaló kiválaszthatja, hogy személy szerint mit milyen összegben szeretne igénybe venni a megadott kereten belül. De az is járható út, ha a munkáltató konkrétan kiköti, hogy milyen juttatásokat ad. Az előbbi talán a választás lehetősége miatt szimpatikusabb lehet a dolgozóknak, hiszen a saját igényeiket érvényesíthetik.

A hétköznapi nyelvben persze előfordul, hogy a béren kívüli juttatásokkal azonosítják a cafeteriát, de nem csak ilyen juttatásokat tartalmazhat tehát a csomag, hanem adómentes, és egyes meghatározott juttatást is. Ebből következik az is, hogy olyan nincs, hogy „a cafeteria adója”. Hanem az egyes juttatási elemeknek lehet adóterhe: az adómentesnek persze nincs, a béren kívüli juttatásé idén nem változott, maradt 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatásoké pedig 40,71 százalékra csökkent.

A munkáltatók többsége bruttóban nyújtja a cafeteriakeretet, tehát amikor a dolgozó kiválasztja az egyes elemeket, akkor ha azoknak van adója, azt azzal együtt kell figyelembe venni a keret felhasználásánál. (Ha viszont a munkáltató mégis nettóban adja a juttatásokat, akkor értelemszerűen a keretben az adót nem kell figyelembe venni.)

Vegyünk 100 ezer forintot.

  • Ha ezt bérként fizeti ki a munkáltató, akkor ebből a munkavállaló 66 500 forintot kap meg, és a cégének mindez összesen 121 ezer forintba kerül.
  • Ha cafeteriára szán ugyanennyit a munkáltató, és mint a többség bruttóban adja a keretet, akkor a költsége mindössze 100 ezer forint lesz. A munkavállaló pedig attól függően különböző összegű juttatásokhoz juthat, hogy milyen elemeket választott a cafeteriakeretből.

* Ha kizárólag adómentes juttatásokat kért, akkor 100 ezer forint értékben fogja ezeket megkapni.

*Ha csak béren kívüli juttatásokat kért, akkor 74 505 forint értékben fog ezekhez hozzájutni.

*Ha pedig kizárólag egyes meghatározott juttatásokat, akkor 71 068 forintnyi juttatás realizálódik nála.

*De tegyük fel, hogy egyformán kér mindegyik juttatásból – ekkor 33.333+24.834+23.689 forintnyi juttatást élvezhet majd, azaz összesen 81.856 forintnyit.

A példákból látszik, hogy miért lehet előnyös a munkáltató és a munkavállaló számára is, ha adnak és kapnak juttatásokat, illetve ha van cafeteria.

Mennyi lehet az ideális cafeteriakeret?

Vannak szakértők, akik szerint a munkáltatóknak úgy érdemes belőni a cafeteria összegét, hogy észszerű kompromisszumot kössenek. Hiszen a bérhez képest kisebb adóteher mellett megteheti, hogy valamennyivel többet adjon, mintha bérben gondolkodna. Az észszerű kompromisszum az lehet a 100 ezer forintos példánál maradva, hogy 113 ezer forintos cafeteriakeretet adnak. Ebben az esetben is 8 ezer forinttal kevesebb lesz ugyanis a céges költség, mintha 100 ezer forint bért fizetnének ki. (És itt megjegyezzük, hogy a törvény szerint bér vagy béremelés helyett, teljesítményért cserébe semmiképpen nem lehet cafeteriát adni – vagyis a kérdés csak a költségek oldaláról értelmezhető.)

A 113 ezer forintos cafeteriakeretből pedig értelemszerűen a dolgozóknak is több jut, bárhogy is állítja össze a csomagját.

Kell-e mindenképpen szabályzat a céges juttatásokhoz?

1024 536 CafeT-rend

Ha egy cég a különféle juttatásokhoz cafeteriarendszert működtet, akkor azt cafeteriaszabályzat alapján teszi. Ezen belül meg lehet határozni, hogy kik milyen juttatásokat kaphatnak, vagy milyen juttatások közül választhatnak, és milyen összegben.

A cafeteriaszabályzatban létre lehet hozni különféle csoportokat, akiknek különböző juttatásokat és/vagy keretösszeget kínálhat fel a munkáltató, mellétéve, hogy milyen juttatásokból lehet választani. A csoportokat például bizonyos munkakörökhöz vagy hűséghez lehet kötni. A keretösszeg lehet bruttó vagy nettó. (Előbbi a gyakoribb.) És nem kötelező mindenkinek cafeteriát adni, olyan feltételt is lehet szabni, hogy mondjuk csak azok kaphatnak, akik már legalább egy fél éve vagy egy éve az adott cégnél dolgoznak.

De mi a helyzet, ha egy cég nem működtet cafeteriarendszert, viszont mégis biztosít bizonyos juttatásokat a dolgozóinak? Akkor is kell szabályzat?

Az egyes meghatározott juttatásoknál például az a szabály, hogy minden munkavállalónak azonos összeget kell biztosítani, vagy pedig juttatási csoportonként kell egyforma összeget adni. És szabályzatban kell rögzíteni, hogy mennyi a juttatás, illetve ha nem mindenkinek egyforma, akkor milyen feltételek alapján képződnek a csoportok, és akik az egyes csoportokba kerülnek, azok milyen juttatásokból mennyit kaphatnak.

A béren kívüli juttatásoknál és az adómentes juttatásoknál azonban nincs ilyen szabály. Nem kell mindenkinek, vagy bizonyos csoportoknak egyformán adni. Ott van például a legnagyobb összegű juttatás, az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás, amely 5 évente legfeljebb 5 millió forint lehet, egy összegben vagy elosztva. Ezt a juttatást sem kell mindenkinek felkínálni, ha a munkáltató élni akar vele. Sőt, cafeterián kívül is fel lehet adni.

Viszont az minden juttatásra (béren kívüli, egyes meghatározott vagy adómentes juttatásra is) érvényes, hogy:

  • nem lehet tevékenység ellenértéke,
  • nem lehet a dolgozót választás elé állítani, hogy vagy kap béremelést vagy juttatást,
  • nem lehet teljesítményhez kötni.

És ha a munkáltató nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani egy ellenőrzésnél, hogy a juttatást nem valamelyik felsorolt okból adta, akkor az elég nagy gond lehet: előírhatják neki, hogy bérként adózzon le utána.

Ezért a béren kívüli és adómentes juttatásoknál is célszerű lehet szabályzatba foglalni, hogy kiknek mi alapján mennyi járhat. Ha nincs szabályzat, az ugyanis védtelenné teheti a céget egy ellenőrzéskor.

  • Mert mit mondanak, ha a NAV megkérdezi, ki miért kap, vagy éppenséggel nem kap béren kívüli, vagy adómentes juttatást?

Ha mindenki egyformán kap, akkor nincs gond. És valószínűleg akkor sem, ha az egyes munkavállalói csoportok juttatása azonos. De ha eltérőek a juttatások, akkor szabályzat híján biztosan nem lesz könnyű megindokolni, miért.

  • És mit mondanak, ha a revizorban felmerül, hogy egyesek esetleg a munkaviszonyukkal összefüggésben kapják a juttatást, kvázi a bérük egy része helyett? Hogyan bizonyítja szabályzat híján a munkáltató, hogy az adóellenőr feltételezése téves?

Éppen ezért bár nem kötelező, saját maga védelmében ajánlott a juttatások felhasználásról szabályzatot készítenie a munkáltatónak. És ezért készítik is el (tapasztalat szerint főleg a nagyobb cégek) a belső juttatási szabályzatot. A kisebb cégeknek sem kell visszariadniuk, ha nem akarnak bajt, mert nem kell nagy adminisztrációra gondolni. Elég lehet csoportonként (pl. kovácsolóműhely dolgozói, irodisták) leírni, hogy ki mennyi és milyen juttatást kaphat a munkáltatótól.