Egyéb

cafetrend-blog-2019-cafeteria-adocsokkentes

A cafeteria adózása is változik júliustól

800 419 CafeT-rend

Júliusban jön a következő adócsökkentés – adta hírül az Mfor.hu. A szakportállal a Pénzügyminisztérium közölte, hogy a hatéves bérmegállapodás részeként idén júliusban biztosan tovább csökken a szociális hozzájárulási adó az ígért újabb 2 százalékponttal. Azaz 19,5 százalék helyett 17,5 százalék lesz.

Ez az adócsökkentés eddig kérdőjeles volt, ugyanis feltételt szabtak hozzá. Mint a szakportál emlékeztetett rá, a bérmegállapodás szerint az adó mindig akkor csökkenhet 2 százalékponttal a naptári negyedévet követő második negyedév első napjától, ha a negyedévben a versenyszférában a reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal emelkedik éves szinten, azaz első alkalommal a 2019/2018 első negyedévet kell nézni. Azt meg ugye még nem lehet tudni, hogy az idei első negyedévben mennyivel nőtt a reálkereset, hiszen még nincsenek meg csak a januári KSH-s kereseti statisztikák.

Mit jelent a munkáltatói juttatásokra, cafeteriára nézve, ha júliustól csökken a szocho? Csökken az adóköteles juttatási elemek közterhe is.

Béren kívüli juttatás

Egyedül a SZÉP-kártya maradt béren kívüli juttatás, összesen évi 450 ezer forintig, illetve az alszámlákon maximált összegig, azaz a szálláshely alszámlán évi 225 ezer forintig, a vendéglátás alszámlán évi 150 ezer forintig, és a szabadidő alszámlán pedig évi 75 ezer forintig.

2019-től a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli.

Így a béren kívüli juttatások összes közterhe 34,5 százalék június végégig, júliustól pedig a szochocsökkentés miatt 32,5 százalékra mérséklődik.

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Az egyes meghatározott juttatások összes közterhe így az első félévben 40,71 százalék, ami a második félévtől pedig 38,71 százalékra fog csökkenni.

2019-től kizárólag az szja-törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak:

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
  • a cégtelefon magáncélú használata,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg,
  • a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
  • a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
  • a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százalékáig (=14 900 forintig),
  •  az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
  • a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
  • az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
  • az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint a rekreációs keretösszeget (évi 450 ezer forint) meghaladó juttatás.
cafetrend-link-preview

A kkv-k még nem alkalmazkodtak a cafeteria új szabályaihoz

800 419 CafeT-rend

Úgy tűnik, a cafeteriás adózási szabályok átalakítása, szigorodása jócskán felborította a kisvállalkozások juttatásokkal kapcsolatos korábbi terveit. Az, hogy kevesebb a kedvezményes adózású elem, és a kedvelt juttatások közül számos már bérként adózik, visszavetette a juttatási hajlandóságot, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatásából, amit évről évre rendszeresen elkészítenek.

Ezt jól mutatja, hogy míg tavaly félévkor még a cégek 70 százaléka kalkulált valamilyen juttatással, addig év végére ez az arány 53 százalékra mérséklődött. Kérdés azonban, hogy ez a szint is fennmaradhat-e, hiszen az eddig közkedvelt kedvezményes adózású, ún. egyes meghatározott juttatások – mint például a helyi bérlet vagy az Erzsébet-utalvány – idén január 1-jétől már jövedelemként adóznak, jelentős többlet terhet róva a vállalkozásokra – kommentálta a kutatás tapasztalatait Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.

Még nem alkalmazkodtak az új szabályokhoz

Év végén a top 3 cafeteriaelemben nem történt változás, továbbra is a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb (27%), amelyet holtversenyben a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás (17%) és A SZÉP-kártyán adható étkezési hozzájárulás(16%) követ.

A felmérés készítői szerint a sorrend hátterében az állhat, hogy a vállalkozások egyrészt bíztak abban, hogy finomítanak a szabályokon, másrészt pedig, hogy ragaszkodnak az eddig jól bevált cafeteriaelemekhez.

Idén azonban nagy valószínűséggel jelentősen átalakulhat a cégek bérkiegészítő rendszere, hiszen az eddig rendszeresen nyújtott cafeteriajuttatások közül van, ami az új szabályozás szerint idén már nem tartozik a klasszikus értelemben vett béren kívüli juttatások körébe – magyarázta Kovács Viktor Zoltán.

Nagyobb cég, több cafeteria

Ami a változások között is állandó, hogy a különböző méretű cégek közül a kis- és középvállalkozások alkalmazottai számíthatnak leginkább cafeteriára (60% és 69%), miközben a mikrovállalkozásoknál ez az arány jóval alacsonyabb (44%). A cégméret mellett pedig az is számít, hogy földrajzilag hol helyezkedik el a vállalkozás: leginkább az Észak-Magyarországon és Pest megyében dolgozók számíthatnak valamilyen munkáltatói juttatásra az index szerint.

Emlékeztetőül: a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített és februárban publikált felméréséből szintén az derült ki, hogy a juttatási hajlandóság és a cégméret összefügg. Ebben a felmérésben azt mutatták ki, hogy:

  • Az 1000 fő fölötti szervezeteknél 89 százalékban vannak juttatások.
  • A 10 fő alatti vállalkozásoknál azonban mindössze 58% az arány.

Azon cégeknél is hasonló volt a megoszlás, akik csak cafeteriarendszerben adnak juttatásokat.

  • A 10 fő alatti vállalkozások 13 százaléka biztosít csak cafeteriát.
  • E létszám fölött egyre magasabb a csak cafeteriát biztosító szervezetek száma és
  • 1000 fő fölött már az intézmények 34 százaléka biztosít csak cafeteriaalapú juttatásokat.
cafetrend-blog-2019-szep-kartya-szallas

Szállodába mentek leginkább a SZÉP-kártyások

800 419 CafeT-rend

A KSH-statisztika alapján szúrta ki az Azénpénzem.hu nemrégen, hogy a Széchenyi pihenőkártyánál milyen érdekes trendek voltak megfigyelhetőek januárban a szállásfoglalásnál.

Azt találták, hogy miközben idén januárban összességében csökkent a belföldi vendégek által elköltött vendégéjszakák száma, a SZÉP-kártyás költések továbbra is szépen emelkedtek a belföldi szállásfoglaláson belül. A januári statisztika pedig ugye azért érdekes, mert az idei évtől jelentősen átrendeződött a cafeteria adózása, számos adómentes és kedvezményes adózású juttatás után már a bérnek megfelelő terheket kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy akár a tavalyi felére is olvadhat egy-egy dolgozónál a bruttó keret, mire kézhez kapja nettóban.

A változások egyik nyertese a béren kívüli juttatásnak egyedüliként megmaradt a SZÉP-kártya

A KSH-statisztika alapján úgy tűnik, a pihenőplasztik elkezdte győztes menetelését. 7,4 százalékkal, 1,1 milliárd forinttal költöttek többet a kártyával a belföldi vendégek a különböző szálláshelyeken, mint tavaly. Miközben összesen csökkent a belföldi vendégéjszakák száma.

Még valami világosan kiderült a KSH-statisztikából: miközben a belföldi vendégéjszakák 81 százalékát jegyző szállodákban 0,6 százalékos visszaesés volt januárban, a SZÉP-kártyás költések emelkedtek. Viszont az olcsóbb szállásokon, például közösségi szálláshelyeken, üdülőházakban egyértelműen csökkent a SZÉP-kártyás forgalom.

Mindez valóban lefordítható úgy is, hogy jellemzően a magasabb jövedelműek körében vált népszerűbbé a pihenőplasztik. Olyanok körében, akik szállodába is el tudnak menni. Persze a januári adatokból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Hiszen lehet, hogy még a tavaly vagy a korábban kapott juttatásukat költötték el a dolgozók. De azért mindenképpen figyelmet érdemel ez a megfigyelés.

Már közvetlenül a bankokkal kell szerződni

A tavaly májusban életbe lépett jogszabály értelmében idén január 5. után már csak azok a kártyabirtokosok kaphatnak SZÉP-kártya-juttatást, akik megkötötték szerződésüket a kibocsátóval, azaz az OTP-vel, a K&H-val vagy az MKB-val.

A pénztárszolgáltatók tavaly november végéig minden SZÉP-kártya-birtokosnak elküldték a szerződését. Azok a kártyabirtokosok, akik nem vették át a szerződésüket 2019. január 5-ig, már nem kaphattak a munkáltatójuktól SZÉP-kártya-juttatást, és csak a megmaradt egyenlegüket használhatják fel.

De ha valakinek utólag jutna eszébe, hogy mégis szerződne, akkor sincs baj, utólag is lehet szerződést kötni. Az új SZÉP-kártyások 2018 decemberétől már közvetlenül a bankoknál tudtak csak SZÉP-kártyát igényelni és a hozzá kapcsolódó számlákra szerződést kötni. Vagyis megszűnt a munkáltatói kártyaigénylés a munkavállaló számára.

Változás még, hogy 2019-től a fel nem használt pénzek a munkavállalók számláin maradnak és szabadon elkölthetők, azokat a számlavezető nem utalja vissza a munkáltató részére. Viszont a szolgáltatók/bankok a bent ragadt pénzekre jutalékot számíthatnak fel.

cafetrend-blog-2019-cafeteria-kutatas

Így reagáltak a kisebb és nagyobb cégek a cafeteriaváltozásokra

800 419 CafeT-rend

Újabb kutatás készült el, amely azt vizsgálta, hogyan reagáltak a cégek az idei évtől érvényes cafeteriaváltozásokra. Mint köztudott, számos juttatás kikerült a kedvezményes adózási körből, és immár bérként adózik. A Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató 50 vállalat, vállalkozás bevonásával vizsgálta a módosítások hatásait. A kutatásból az derült ki, hogy:

  • a kis létszámú cégeket kevéssé érintette a változtatás,
  • sokan a cafeteriacsomag egyszerűsítése mellett döntöttek,
  • a 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégeknél pedig jellemzően nem, vagy csak részben vállalták át a pluszadóterheket.

A tavalyi előzetes becslések arról szóltak, hogy majd a cégek nagy része megszünteti a juttatásokat. Ehhez képest talán meglepő, de a kutatás alapján elmondható, hogy a résztvevő vállalatok, vállalkozások 89 százaléka nem szüntette meg teljesen a cafeteriajuttatások rendszerét.

Ennek egyik oka az lehet, hogy ha a bérbe beépítették volna a juttatásokat, akkor azzal is számolniuk kellett volna, hogy a pluszbérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (pl. túlóra) kifizetésénél is növeli a vállalatok költségét. A dolgozók persze jobban járnának, ha a bérbe épülne be a juttatás, pont ezért, illetve mert a nyugdíj-, táppénzalapjuk is nőne. De ezek szerint erre kevesen számíthatnak. Úgy látszik, a cégek számára biztonságosabb, egyszerűbb megoldásnak tűnt tehát, ha a dolgozó a bruttó juttatási keretét akár készpénzben is, de kiveheti, a magas adóteher ellenére.

A cafeteria megszüntetése helyett a megkérdezettek 33 százaléka megtartotta és nagy mértékben egyszerűsítette a juttatási csomagot, de nem vállalta át a többletadóterhet. Ami megint csak nem jó hír a dolgozóknak. Vagyis ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak. És nettóban is kevesebb jut nekik.

A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó SZÉP-kártyát és az adómentes (bölcsődei, óvodai költségtérítés) elemeket tartotta meg. Emellett a kutatás szerint jellemző még, hogy jelentős (81,95%) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás az olyan cégeknél, ahol nagyobb a munkavállalói létszám.

A felmérés szerint viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak cafeteriarendszerükben, attól függetlenül, hogy „nem éri meg a dolgozónak” bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.

Megállapították továbbá, hogy azokat a cégeket, ahol kicsi a létszám, kevéssé érintették a változtatások. Ennek oka az lehet, hogy a kisebb munkáltatók a korábbi években sem nyújtottak sokféle juttatást a dolgozóknak.

A megkérdezettek több mint 40 százaléka valamennyi részt átvállalt a többletadóteherből. Érdekes, hogy a teljes adóteher átvállalása inkább a kisebb dolgozói létszámú vállalkozásoknál, cégeknél volt jellemző.

cafetrend-blog-2019-cegek-cafeteriavaltozasok

Mit lépnek a cégek a cafeteriaváltozásokra?

800 419 CafeT-rend

Megjelent az első átfogóbb kutatás arról, hogyan reagálnak a cégek a kedvezőtlen adóváltozásokra a juttatásoknál.

A juttatásokat terhelő közterhek növekedése, valamint a rugalmas juttatások szinte valamennyi elemének kivezetése ellenére a cafeteria rendszere él és virul hazánkban – derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből.

A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár szerint a felmérés adatai továbbra is alátámasztják, hogy a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a cégmérettel.

  • Az 1000 fő fölötti szervezeteknél 89%-ban vannak juttatások.
  • A 10 fő alatti vállalkozásoknál azonban mindössze 58% az arány.

Azon cégeknél is hasonló a megoszlás, akik csak cafeteriarendszerben adnak juttatásokat.

  • A 10 fő alatti vállalkozások 13%-a biztosít csak cafeteriát.
  • E létszám fölött egyre magasabb a csak cafeteriát biztosító szervezetek száma.
  • 1000 fő fölött már az intézmények 34%-a biztosít csak cafeteriaalapú juttatásokat.

A leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje a tavalyi évhez képest jelentősen nem változott. Majdnem minden második válaszadó használja e toplista elemeit.

  • Mobiltelefon
  • Cégautó
  • Céges rendezvények
  • Munkabérelőleg

A választható juttatások kínálati elemeinél viszont jól látszik a jogszabályváltozás hatása. A válaszadók 90 százaléka kínálja cafeteriarendszerében a SZÉP-kártyát. Tavaly a kedvező adózású készpénz került a lista következő helyére, 2019-ben pedig már bérként adózva – mint választható elem – követi a SZÉP-kártyát. Talán kicsit meglepő, de a jövedelemként adózó önkéntes pénztári hozzájárulások is előkelő helyre kerültek a listán, az adómentes elemek mellett.

  1. Széchenyi Pihenőkártya
  2. Jövedelemként adózó pénzkifizetés
  3. Egészségpénztári hozzájárulás
  4. Kulturális belépő
  5. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
  6. Óvodai/bölcsődei költségtérítés
  7. Sportrendezvényre szóló belépő

Ami még beszédes: tavalyhoz képest jelentősen nőtt azok száma, akik nem adnak, vagy 100 ezer forint alatt biztosítanak csak cafeteriakeretet. Tavaly még csak 2 százalék nyilatkozott így, 2019-re viszont már 7 százalékra nőtt az arányuk. Emellett 14 százalékról 12 százalékra csökkent azok aránya, akik évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomagot biztosítanak. Az átlagos bruttó juttatási keret is csökkent 2019-re, 4 százalékkal lett alacsonyabb, így 375 ezer forintra tehető. A csökkenés főképp annak tudható be, hogy néhány munkáltató megszüntette az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját – összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.

Az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke, Szűts Ildikó szerint az elmúlt évek szabályozási változásai erősítették a készpénzcentrikus gondolkodást, és önmagában az idei változások sem okoztak ilyen szempontból túl nagy meglepetést. Az is jól látszik, hogy az egyedi, személyre szabott megoldások jelenthetik a jelent és a jövőt a munkáltatói juttatásoknál. Ezt úgy értette, hogy önmagában nem az adóterhek döntik el, az adott cégek milyen juttatásokat alkalmaznak, hanem sokkal inkább az a HR és vállalati policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. Továbbra is pozitív tendencia, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik.

Szerinte több energiát kellene fektetni a munkavállalói preferenciák mérésébe, mert a trendek az egyedi juttatások felértékelődését mutatják. Viszont a mérésekből inkább egyre kevesebb van, a munkáltatók alig 40 százalékának van releváns adata. Pedig a juttatási policy szélesebb értelmezése az, hogy a juttatásokra a felelős, gondoskodó munkáltatói gyakorlat részeiként tekinthessünk, tudatosabb tervezést igényelne. Úgy véli, nagy tartalékok vannak ebben. A cafeteria és a béren kívüli juttatások vállalati megoldásai jelentősen hozzájárulhatnak a munkavállalói élmény növeléséhez.

jamie-curd-1330795-unsplash

Munkáltatói étkezési támogatások

1024 612 CafeT-rend

A munkáltató számos módon járulhat hozzá dolgozója étkezési költségeihez, de többek között az adóváltozások miatt idén érdemes átgondolni ezeket a juttatásokat. Mit tegyenek azok a munkáltatók, akik tavaly még az idei évre megszüntetett, és elég népszerű Erzsébet-utalványt adták a dolgozóiknak? Vagy akik a 2018-ban még egyes meghatározott juttatásnak számító, idén azonban már csak jövedelemként leadózható juttatásokkal, például munkahelyi étkezés biztosításával, fogyasztásra kész ételre szóló utalvánnyal vagy az akár élelmiszer-vásárlásra is fordítható általános utalványokkal operáltak? És akik a tavaly még béren kívüli juttatásnak számító, akár élelmiszer-vásárlásra is fordítható készpénzcafeteriával támogatták dolgozóikat?

Van-e más választásuk, mint hogy idén jövedelemként adózzanak a dolgozók étkezését támogató juttatások után?

Ebben a táblázatban összefoglaltuk az étkezési támogatások közterheinek változását:

közteher 2018 közteher 2019
Erzsébet-utalvány korlátlanul 40,71% megszűnt a juttatás
Munkahelyi étkeztetés saját étkezőhelyen korlátlanul 40,71% jövedelemként adózik
Fogyasztásra kész ételre szóló utalvány korlátlanul 40,71% jövedelemként adózik
Egyéb utalvány korlátlanul 40,71% jövedelemként adózik
Készpénzcafeteria évi 100 ezer forintig 34,22% jövedelemként adózik
SZÉP-kártya vendéglátás-zseb 150 ezer forintig 34,22% 34,50%

Mint a táblázatból látszik, van választás, a SZÉP-kártya vendéglátás zsebe lehet adózási szempontból a menekülőút. Igaz, azzal nem lehet a boltban alapanyagokat venni, csak a vendéglőben lehet fizetni vele. Ami nem biztos, hogy tetszik a dolgozóknak.

A vendéglátás-alszámlára utalt pénzek ugyanis meleg-konyhás vendéglátóhelyeken használhatóak csak fel. De ez a meleg konyha lehet akár a munkahelyi étkeztetés is – ha innen nézzük a dolgot, akkor akár a tavalyinál kedvezőbb adózás mellett lehet igénybe venni a munkahelyi étkeztetést; a SZÉP-kártyával. De ugyanez lehet a helyzet, ha a tavalyi fogyasztásra kész ételre szóló utalványt váltja le a munkáltató SZÉP-kártyás vendéglátás-zsebes juttatásra.

Mennyi pluszt jelenthet ez nettóban a dolgozónak mondjuk 100 ezer forintnál, ha bruttóban kapja a keretet?

Ha a jövedelemként adózó juttatások valamelyikét adja a cég, akkor a bruttó 100 ezer forint étkezési támogatásra szánt költségkeretből a dolgozó csak 54 959 forint nettó jövedelemhez jut.

Mint az Adózóna cikkében írta, a jövedelemként adózó juttatásokat, így a munkahelyi étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatást is (ami lehet étkezési utalvány is) a bérre vonatkozó adó- és járulékszabályok szerint kell számfejteni, de nem bérként kell kezelni.

Annak érdekében, hogy a dolgozó nettó munkabére a támogatás miatt ne csökkenjen, a munkáltató megteheti azt is, hogy támogatásként olyan „bruttósított” összeget állapít meg (számfejt), és a megfizetett szociális hozzájárulási adóval, szakképzési hozzájárulással együtt számol el személyi jellegű ráfordításként, vall be, továbbá igazol a dolgozó számára, amelynek a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a juttatás értékével.

Ha viszont a munkáltató ugyancsak bruttó 100 ezer forintból a SZÉP-kártya vendéglátás-alszámlájára utal, akkor a dolgozó 74 349 forintot költhet el róla. Akár a munkahelyi étkeztetés keretében.

Ha eddig még nem volt SZÉP-kártyája a dolgozónak, akkor ehhez szerződést kell kötnie, de más kötelezettsége nem lesz.

cafetrend-blog-2019-egeszsegpenztar

Így adhat a munkáltató egészségpénztári hozzájárulást idén is kedvező adózással

800 419 CafeT-rend

Mint ismert, 2019-től például az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulások csak bérteher megfizetése mellett adhatóak, nem a korábbi kedvezményes adózással egyes meghatározott juttatásként.

Ami nem jó a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak, sem anyagi, sem pedig öngondoskodási szempontból. Nyílt azonban egy kiskapu az egészségpénztári munkáltatói juttatások kedvezményes adózásához.

És például az OTP Egészségpénztár élt is a kínálkozó lehetőséggel. Alkalmazkodva a piaci környezethez, idén is lehetővé teszik, hogy a munkáltatók támogassák dolgozóik egészségügyi öngondoskodását, akár kedvező adózás mellett. Mivel az egészségpénztár partner az egészséges életmód megteremtésében, ezért ehhez megfelelő struktúrát alakított ki. A titok nyitja, hogy az úgynevezett célzott önsegélyező szolgáltatás keretében a munkáltatók 2019 januárjától is támogathatják előnyös juttatásokkal alkalmazottaikat.

Így a munkaadók nem maradnak kedvezményesen adható juttatási csomagok nélkül. Hiszen a munkáltatók dönthetnek úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított (bruttó) összeget továbbra is munkatársaiknak adják, vagy választhatnak olyan megoldást, amellyel a juttatások révén támogathatják kollégáik egészségét – ez utóbbiban nyújt segítséget a célzott támogatás.

Munkavállalói szemszögből fontos, hogy a dolgozó nem csak akkor élhet az szja-visszatérítés lehetőségével, ha a munkáltatótól az egészségszámlájára kap hozzájárulást, hanem újdonságként akkor is, ha célzott önsegélyező támogatást nyújt a cége. Az OTP Egészségpénztár innovatív piaci szereplőként elsők között alkalmazkodott a megváltozott környezethez az új típusú munkáltatói támogatások kapcsán.

Mi is az a célzott támogatás?

A munkáltatónak szerződést kell kötnie egy önkéntes egészségpénztárral, meghatározott szolgáltatási csomagra, illetve csomagokra, amelyekben olyan egészségcélú kiadások szerepelnek, mint például magán-egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele, menedzserszűrés vagy gyógyszertári költés. A finanszírozni kívánt egészségügyi szolgáltatásokat a munkáltató választja ki, az adminisztrációs teendőket ezután az adott pénztár intézi a szolgáltatóval.

„A célzott szolgáltatások lényege, hogy a munkáltató nem a munkavállaló számlájára, hanem egy elkülönült támogatási számlára fizet, így a befizetés nem válik az egyéni számla részévé. Ugyanakkor egy külön támogatási szerződés alapján a támogatottak, pl. munkavállalók, igénybe vehetnek előre meghatározott szolgáltatásokat, például az egészségpénztárak esetében a gyógyszervásárlást, orvosi ellátást”

– foglalta össze a lényeget az ÖPOSZ elnöke, Kravalik Gábor tavaly a Piac és Profitnak.

Hogy hogyan is alakulnak át az egészségpénztári szolgáltatások, adózásuk, és melyik munkáltatói juttatás mellett igényelhetnek a dolgozók adó-visszatérítést, azt jól szemlélteti a következő táblázat, melyben az OTP foglalta össze kérésünkre a lényeget:

2018
közteher adó-visszatérítés
munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 40,71% nincs
adomány 28,98% 20%
célzott támogatás 40,71% nincs
2019
munkáltatói tagdíj-hozzájárulás jövedelemként adózik 20%
adomány jövedelemként adózik 20%
célzott támogatás egészségügyi szűrésre 40,71%
nincs
célzott támogatás önsegélyező szolgáltatásra 28,98% nincs

 

cafetrend-blog-2019-lakhatasi-tamogatas

Lakhatási támogatások

800 419 CafeT-rend

A NAV januárban több tájékoztatót is közzétett, a munkáltatói lakhatási támogatásokkal kapcsolatban. Erre azért volt szükség, mert január elsejétől megszűnt a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége, és változtak a munkásszállásra vonatkozó szabályok is.

Mobilitási célú lakhatási támogatás

Mivel január elsejétől megszűnt a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége, így ha a munkáltató továbbra is biztosít ilyen juttatást a munkavállalónak, az a felek közti jogviszony alapján, bérjövedelemként válik adókötelessé.

Ezzel együtt életbe lépett egy átmeneti szabály is, amely szerint a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben (logikusan) az szja-törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

Mindez azt jelenti, hogy csak a 2019. január 1-je előtt kifizetett támogatás minősül adómentesnek, továbbá az idei év végéig biztosított lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolási, felhasználási és igazolási szabályait figyelembe véve szükséges alkalmazni az szja-törvény 2018. december 31-éig hatályos 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. pontjait.

  • Hitel törlesztése esetén a 2018-as év végéig kifizetett támogatás felhasználásának 2018. december 31-éig meg kellett történnie.
  • Lakás tulajdonjogának a megszerzése esetén az év végéig folyósított összeget legkésőbb 2019. március 31-éig kell felhasználni, továbbá a magánszemély az elszámolásra vonatkozó igazolásokat 2019. május 31-éig köteles a munkáltatónak átadni.
  • Lakás építése, építtetése, alapterületének növelése, akadálymentesítése és korszerűsítése esetén az utalt támogatást 2019. december 31-éig szükséges felhasználni, és az elszámolásnak 2020. május 31-éig kell megtörténnie.

Munkásszállásra vonatkozó szabályok

2019-re kedvezően változtak a munkásszállásos elhelyezés feltételei.

Az szja-törvény 2018. december 31-ig hatályos rendelkezése szerint az adómentesség (egyéb feltételek fennállása esetén) akkor volt biztosítható a munkavállaló részére, ha a munkásszálláson elhelyezett magánszemély nem rendelkezett lakóhellyel azon a településen, ahol a munkahelye volt.

A módosítás alapján viszont januártól csak abban az esetben nem minősül adómentes juttatásnak a munkásszállásos elhelyezés, ha a munkavállaló rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjoggal, haszonélvezeti joggal azon a településen, ahol a munkahelye van.

Kiegészült továbbá a munkásszállás fogalma, így a munkásszállásos elszállásolással egyenértékű lett, ha a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ideértve a szállodának nem minősülő kereskedelmi szálláshelyi elhelyezést is.

A módosítás egyértelművé tette továbbá, hogy az adómentes juttatásnak nem része az étkezési szolgáltatás biztosítása.

cafetrend-link-preview

SZÉP-kártya 2019

800 419 CafeT-rend

Január 5-e fontos határidő volt az OTP SZÉP-kártya-birtokosok számára, adta hírül a pénztárszolgáltató. A tavaly májusban életbe lépett jogszabály értelmében ugyanis ezt követően már csak azok a kártyabirtokosok kaphatnak SZÉP-kártya-juttatást, akik megkötötték szerződésüket a kibocsátóval.

A pénztárszolgáltató az elmúlt hónapokban valamennyi kártyabirtokosa számára eljuttatta szerződését postai úton vagy e-mailen keresztül. Legfrissebb adataik szerint az 1,3 millió kártyabirtokos mintegy 90 százaléka sikeresen szerződött.

Mindez azért fontos, mert eléggé leszűkült, hogy ebben az évben a munkáltatók milyen juttatást adhatnak kedvező adózással. Az egyetlen béren kívüli juttatás maradt a SZÉP-kártya-juttatás. Ahhoz azonban, hogy a juttatás összegét utalni tudják a dolgozóik SZÉP-kártya-számláira, a kártyabirtokosoknak szerződniük kell a kibocsátóval. Erről a Széchenyi Pihenőkártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló hatályos kormányrendelet rendelkezett. Ezért a pénztárszolgáltató 2018. november végéig minden SZÉP-kártya-birtokosnak elküldte a szerződését postán, illetve – akik korábban regisztrálták az e-mailcímüket azoknak – elektronikus levélben. Sőt, tavaly decemberben már a bank fiókjaiban, személyesen is meg lehetett kötni a szerződést.

Azok a kártyabirtokosok, akik nem vették át a szerződésüket 2019. január 5-ig, már nem kaphatnak a munkáltatójuktól SZÉP-kártya-juttatást, és csak a megmaradt egyenlegüket használhatják fel.

Fontos:

Ha valakinek utólag jutna eszébe, hogy mégis szerződne, akkor ennek nincs akadálya.

  • Bármelyik OTP bankfiókban szerződést lehet kötni. A szerződéskötéshez mindenképp vigyék magukkal személyi igazolványukat, lakcímkártyájukat és adókártyájukat, ugyanis ezek nélkül nem lehetséges az ügyintézés.
  • A másik kártyakibocsátó, a K&H oldalán azt a fontos változást emelték ki, hogy 2018 decemberétől közvetlenül a banknál kell SZÉP-kártyát igényelni és a hozzá kapcsolódó számlákra szerződést kötni. Ennek következtében megszűnik a munkáltatói kártyaigénylés a munkavállaló számára.
  • A harmadik kibocsátó, az MKB oldalán pedig azt a pozitív változást is hangsúlyozták, hogy 2019-től a fel nem használt pénzek továbbra is a munkavállalók számláin maradnak és szabadon elkölthetők, azokat a számlavezető nem utalja vissza a munkáltató részére. Arra nem találtunk adatot, melyik szolgáltató számít fel majd ezekre a bent ragadt pénzekre jutalékot, és mennyit.

Arról sincs még felmérés, hogy vajon az adóváltozások miatt a cégek mennyire hajlanak rá, hogy ha eddig nem tették, vegyék be a juttatási portfólióba a SZÉP-kártyát. De van már cég, amely ezt jelezte, például a SPAR.

A 2018-ban még választható SPAR Ajándékkártya helyét kizárólagosan a SZÉP-kártya veszi át, a juttatás mértéke pedig változatlan marad. A SPAR-nál eltöltött évek számától függően éves szinten minimum 40, maximum 100 ezer forint, amivel a vállalat támogatni kívánja munkavállalói kikapcsolódását, feltöltődését.

cafetrend-2019-megszunik-erzsebet-utalvany

Megszűnt az Erzsébet-utalvány

800 419 CafeT-rend

Megvan az adóváltozások első áldozata: december végén adta hírül az Erzsébet Utalványforgalmazó (EU) Zrt. honlapján, hogy Erzsébet-utalvány 2019 januárjától nem rendelhető. Nem csak a papír utalvány szűnik meg, hanem az Erzsébet-kártyákra sem lehet januártól utalni.

Viszont legfeljebb 2019 végéig beválthatók a korábban kiadott Erzsébet-utalványok, illetve a kártyákra tavaly feltöltött összegek.

A jelenleg forgalomban lévő érvényes (papíralapú vagy elektronikus) utalványokat a mintegy 60 ezer elfogadóhelyen használhatják fel az utalványbirtokosok a lejárati időn belül, legkésőbb 2019. december 31-ig.

Vannak azonban, akik optimistán tekintenek a jövőbe,  és szerintük az Erzsébet-utalványok forgalmazásának beszüntetése sem veszi el a munkaadók kedvét a különböző juttatásoktól: nagy részük a megszokott módon adja ezeket továbbra is munkavállalóinak azzal együtt, hogy a juttatások meghatározott körére 2019-től nem érvényes a korábbi adókedvezmény.

Az Erzsébet-utalványok forgalmazásának megszüntetését az indokolhatja, hogy az ajándékkártyák és -utalványok már nem kedvezményesen adóznak ettől a dátumtól. A kedvezőtlen irányú adóváltozás azonban nem feltétlenül hozza el a „világ végét”, a munkáltatók nagyobb része az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtja őket munkavállalóiknak

Bár már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.

Ebben a kérdésben egyértelmű határozottsággal foglalt állást az Edenred megbízásából készített, reprezentatív felmérés válaszadóinak többsége – miközben csupán 1 százalékuk rendelkezett részletes elképzeléssel arról, hogyan is fogja pontosan kezelni az új helyzetet.

Ehhez hasonló dilemmával szembesülnek most azok a vállalkozások, amelyek eddig az Erzsébet-utalványt vagy -kártyát használták.

Az adózási előnyét szinte egyedüli juttatási elemként megőrző SZÉP-kártya nagyon fontos ösztönző, ugyanakkor nem minden élethelyzetben hatékony eszköz: ha a mindennapos megélhetés támogatása a cél, az egyéb juttatások a magasabb adó ellenére is létfontosságúak, jegyzik meg.