Egyéb

Nem tudni, ki jár jól a szochócsökkentéssel

800 419 CafeT-rend

Július elsejétől újabb 2 százalékkal csökkent a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó, 19,5 százalékról 17,5 százalékra. Emiatt mint írtuk, júliustól olcsóbb lett a cafeteria is. Mármint a nem adómentes juttatások:  

– A béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya alzsebei) adóterhe 34,5 százalékról 32,5 százalékra mérséklődött. 

– Az egyes meghatározott juttatásoknál 40,71 százalékról 38,35 százalékra olvadt az adóteher. 

– A bérként adózó juttatásoknál pedig 54,5 százalékról 52,5 százalékra ment le. 

A Mazars szerint egyelőre nem tudni, hogy csak a munkáltatók vagy a munkavállalók is jól járnak-e a szochócsökkentéssel. Egy azonban biztos, hogy az évközi változás pluszadminisztrációt jelenthet a cégeknek. 

Az évközi csökkentés fontos kérdéseket vethet fel a cafeteriajuttatásoknál – hívta fel a figyelmet az adótanácsadócég új elemzése. A két százalékpontos adócsökkentéssel a munkaadók mindenképp jól járnak, ám elképzelhető olyan eset is, hogy a munkavállalók is többet vihetnek haza. Ez azonban nagyban függ az adott cég szabályzataitól, és arról is, hogyan egyeztek meg a munkavállalóval.

A csökkentés elsősorban a munkaadók számára lesz könnyebbség, hiszen mérsékli a bruttó munkabéreket terhelő járulékot. Az adótanácsadó korábban többször is rámutatott, hogy a bérekre rakódó közterhek mértéke hazánkban különösen magas, így ez a változtatás szerintük szükséges volt.

Ugyan a módosítás jó irányú elmozdulást jelent, az év közbeni változtatás számos kérdést vethet fel, leginkább a cafeteriára vonatkozóan. Hogy a dolgozó is jól jár-e a szochócsökkentéssel?

A válasz leginkább attól függ, hogy az adott cég cafeteriarendszerében a munkavállalónak járó összeget bruttó vagy nettó módon határozták-e meg. Az is döntő lehet, hogy a munkáltató milyen belső szabályzatot alakított ki erre vonatkozóan. A munkaadók ugyanis legtöbbször előző év végén hirdetik ki a cafeteriacsomagokat, ám az már eltérő, hogy ezeket pontosan hogyan kezelik. 

– Sokan belső szabályzatban rögzítik, hogy a nettó juttatási összegek egész évben változatlanok maradnak, így az adócsökkentés a dolgozónak fizetett összegeket nem érinti, és a kapcsolódó nyilatkozatok felülvizsgálata sem szükséges.

Azaz a módosítással a munkáltató ugyan jól jár, a munkavállaló azonban ugyanannyit kap, mint korábban. 

– Elképzelhető ugyanakkor olyan helyzet is, hogy a szabályzat csak bruttó keretet rögzít. 

Ilyenkor a munkavállalók akár jogosan is követelhetik, hogy az évközi adócsökkentés miatt magasabb nettó cafeteriajuttatást kapjanak. Ha ez így van, akkor a munkáltatónak az egyes juttatáselemek nettó értékét újra kell számítania, ami többletmunka.

Az adótanácsadó-cég kiemelte: a csökkentett adómérték elsőször azokra a béren kívüli elemekre alkalmazható, amelyek tényleges juttatása júliusban, vagy azt követően történik meg.Ez alapján előnyös, ha például a munkáltató a szokásos június végi SZÉP-kártya utalásokkal megvárja a júliust.

Mivel a módosítás sok kérdést vet fel, mindenképp javasolt áttekinteni, hogy a céges cafeteriaszabályzat rendelkezik-e az évközi jogszabályváltozások esetére.

Egészségpénztári önsegélyezés

800 419 CafeT-rend

Akinek van egészségpénztári számlája, akár munkáltatói támogatással is, jó ha tudja, hogy önsegélyező pénztári szolgáltatásokat is igénybe tud venni. Mire gondoljunk például? Lakáscélú jelzáloghitel-törlesztéshez támogatás, közüzemi díjak támogatása védendő fogyasztóknál, szülési segély, gyermeknevelési, gyermekgondozási, beiskolázási támogatás, felsőoktatási költségtérítés, munkanélküliségi ellátások, baleseti egészségkárosodási, rokkantsági járadék és ápolási díj összegéhez kiegészítés, intézményi idősgondozáshoz támogatás, temetés igazolt költségeihez hozzájárulás. A különböző szolgáltatásokat külön kell igényelni a pénztáraknál, 120 napon belül, az egyéni számlán lévő szabad rendelkezésű összeg terhére. 

Az OTP Egészségpénztár ügyfelei körében egyre népszerűbbek az önsegélyező szolgáltatások, például a gyerekszületéshez és babaápoláshoz kapcsolódóak. De mint a pénztár felhívta a figyelmet, a különböző élethelyzetekben kérhető támogatások közül vannak olyanok is, amelyeket még csak kevesen igényelnek, pedig ezek is valós segítséget jelenthetnének a mindennapokban.

  1. Táppénz-kiegészítés

    Olyan támogatás, amely betegség esetén a 60 százalékos táppénzt egészíti ki a szokásos teljes jövedelem mértékéig – kizárólag a pénztártag számára. Abban nyújt segítséget, hogy a betegség okozta jövedelemkiesés ne jelentsen költségfinanszírozási problémát a beteg családjának. Az igénybevételhez a munkáltató által kiállított igazolás bemutatása szükséges.
  2. Rezsitámogatás

    A – védendő fogyasztói státuszban lévő – pénztártag a következő közüzemi díjak finanszírozására veheti igénybe: villamos energia-, gáz-, ivóvíz-, csatornaszámla elszámolására, legfeljebb a havi minimálbér (149 ezer forint) 15 százalékáig (22 350 forintig). A támogatás nem vehető igénybe közös költség, TV-, internet-, telefonszámla és szemétszállítási díj kifizetésére, továbbá a pénztártag kedvezményezettje nem igényelheti. 
  3. Álláskeresési támogatás

    Azok igényelhetik, akiknél megszűnt a jövedelemszerző tevékenység és még nyugellátásra nem jogosultak. A támogatás az álláskeresési járadékot egészítheti ki a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg (a korábbi bér) mértékéig. Ezt a támogatást nem csak a pénztártag, de annak kedvezményezettje is igényelheti.
  4. Jelzáloghitel-támogatás

    Lakáscélú forint alapú hitel törlesztéséhez (jelzálog alapú lakásvásárlási hitel, jelzálog alapú lakásfelújítási hitel, jelzálog alapú, lakásépítési hitel, munkáltatói jelzáloghitel lakásvásárlásra banki közreműködéssel, munkáltatói jelzáloghitel lakásfelújításra banki közreműködéssel, munkáltatói jelzáloghitel lakásépítésre banki közreműködéssel, lakástakarékkal kombinált jelzáloghitel lakásvásárlásra, felújításra vagy építésre) vehető igénybe. 

+1: Támogatás gluténmentes élelmiszerek vásárlásához

A gluténmentes termékek speciális élelmiszerek, amelyek árazása a normál élelmiszerek felett van – erre a többletköltségre vehetnek igénybe támogatást a pénztártagok. Fontos, hogy a számlán szerepelnie kell a gluténmentes jelzőnek a termék pontos megnevezése mellett. A termékek nem csak a pénztárral szerződött szolgáltatóknál vásárolhatóak meg.

Júliustól olcsóbb a cafeteria is

1024 536 CafeT-rend

A parlament szerdán elfogadta a szociális hozzájárulási adó 2 százalékos csökkentéséről szóló törvénymódosító javaslatot, melynek értelmében júliustól a jelenlegi 19,5 százalék helyett 17,5 százalékra csökken a szocho. Vagyis olcsóbb lesz a cégeknek a dolgozók foglalkoztatása.

Járulékos hatás, hogy ennek következtében az adózó cafeteriaelemeknél is csökken a közteher mértéke.

– A béren kívüli juttatásoknál nincs szorzó adóalapra, erre jön a 15 százalékos szja, és a szocho. A szochocsökkentés miatt a jelenlegi 34,5 százalékos adóteher így júliustól 32,5 százalékosra mérséklődik.

– Az egyes meghatározott juttatásoknál 1,18-as szorzó van az adóalapra, plusz az szja és a szocho. Jelenleg 40,71 százalékos az adóteher, ebből lesz júliustól 38,35 százalék.

– A bérként adózó elemeknél sincs szorzó, a normál bérterhekkel kell számolni (munkáltatói oldalról szocho, 1,5% szakképzési hozzájárulás; munkavállalói oldalról szja, 10% egyéni nyugdíjjárulék, 7% egészségbiztosítási, 1,5% munkaerőpiaci járulék). Így a június 30-ig alkalmazott 54,5 százalékos közteher csökken 52,5 százalékra.

Íme, az ismertebb elemek adózása:

2019. június 30-ig:

2019. július 1-től:
Munkáltatói lakáscélú támogatás Bérként adózik (54,5%)

 

Bérként adózik (52,5%)

 

Mobilitási lakhatású célú támogatás Bérként adózik (54,5%) Bérként adózik (52,5%)
Kockázati biztosítás Bérként adózik (54,5%) Bérként adózik (52,5%)
Diákhitel-törlesztés Bérként adózik (54,5%) Bérként adózik (52,5%)
Sportrendezvényre belépő Adómentes a minimálbér erejéig Adómentes a minimálbér erejéig
Kulturális rendezvényre belépő Adómentes a minimálbér erejéig Adómentes a minimálbér erejéig
Óvodai, bölcsődei hozzájárulás A költségek mértékéig adómentes A költségek mértékéig adómentes
SZÉP-kártya Összesen évi 450 ezer forintig (225/szállás; 125/vendéglátás; 75/szabadidő) béren kívüli juttatás (34,5%) Összesen évi 450 ezer forintig (225/szállás; 125/vendéglátás; 75/szabadidő) béren kívüli juttatás (32,5%)
Készpénz Bérként adózik (54,5%) Bérként adózik (52,5%)
Munkahelyi étkezés Bérként adózik (54,5%) Bérként adózik (52,5%)
Helyi bérlet Bérként adózik (54,5%) Bérként adózik (52,5%)
Iskolakezdési támogatás Bérként adózik (54,5%) Bérként adózik (52,5%)
Önkéntes pénztári hozzájárulások (nyugdíj, egészség, önsegélyező) Bérként adózik (54,5%) Bérként adózik (52,5%)
Ajándékutalvány Évi egyszer a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatás (40,71%)

Évi egyszer a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatás (38,35%)

Ilyen cafeteriát szeretnének a dolgozók és a cégek

800 419 CafeT-rend

www.cafeteriatrend.hu 2019-ben már hetedszerre végezte el azt a felmérést, melyben munkáltatókat, munkavállalókat kérdeztek meg arról, hogy milyen juttatásoknál szeretnének kedvezőbb adózást. Vagyis hogy milyen alapelvek mentén változtatnák meg a jelenlegi rendszert, milyen cafeteriaszabályokat fogadnának szívesen a jövőben. A 361 válaszadó negyede volt munkavállaló.

 

A kitöltött kérdőív értékelésekor az első meglepetés idén is az volt, hogy a megkérdezettek mennyire felelősen nyilatkoznak. Nem kifejezetten a kedvezményes adózás lenullázása volt idén sem a fő irány. Meglepő tapasztalat volt, hogy a korábbi trendekkel párhuzamban tovább erősödött az egészség célú juttatások népszerűsége.

 

Milyen támogatást kapjanak az egyes juttatások? 

 

A TOP 10 támogatandó felhasználási területet nézve érdekes tendenciákat tapasztaltak a kutatás készítői. A korábban stabilan első helyen szereplő étkezést már évekkel ezelőtt megelőzte az egészségmegőrzés, melynek pozíciója idén is erősödött, miközben kevésbé lett fontos az étkezés támogatása.

 

Emellett az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás is sokat javított a korábbi helyezésén. Mármint ha azt nézzük, milyen területeket kellene az adótörvényeknek kedvezményekkel támogatniuk. Sokat javított korábbi pozícióján a munkavégzéshez szükséges képzés is. Az előző évekhez képest gyengébben szerepelt viszont a gyermekek iskolakezdésének támogatása, vagyis úgy tűnik, arra a korábbinál kevésbé lenne igény, hogy ezt a juttatást újra kedvezményes adózással támogassák.

 

A válaszolók szerint ezek azok a legfontosabb költési célok, melyeket adókedvezményekkel kellene támogatni:(zárójelben a 2017-es helyezés):

 

  1. Egészségmegőrzés (1.)
  2. Gyógyulás (kezelés, orvosi ellátás) (2-4.)
  3. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (6-9.)
  4. Munkavégzéshez szükséges képzések (10.) 
  5. Gyógyulás (gyógyszerek, készítmények, segédeszközök) (2-4.)
  6. Üdülés, pihenés (5.)
  7. Gyermek iskolakezdésének támogatása (2-4.)
  8. Étkezés támogatása (6-9.)
  9. Nyelvoktatás (6-9.)
  10. Munkába járás közigazgatási határon kívülről (6-9.)

 

Mekkora legyen az adó(kedvezmény)?

 

De milyen mértékű legyen a támogatás? A felmérésből az is kiolvasható, mely elemeknél várják a válaszolók akár az adómentességet, melyekhez tudnák elfogadni a kedvezményes, vagy magasabb adófeltételeket.

 

Ebben a listában aszerint rendezték sorba a juttatásokat, hogy melyeknél várják a kitöltők, hogy a legnagyobb támogatást adja az adórendszer (zárójelben szintén 2017-es helyezés):

 

  1. Egészségmegőrzés (1.)
  2. Gyógyulás (kezelés, orvosi ellátás) (2.)
  3. Munkavégzéshez szükséges képzések (3.)
  4. Munkába járás közigazgatási határon kívülről (7.)
  5. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (5.)
  6. Gyógyulás (gyógyszerek, készítmények, segédeszközök) (4.)
  7. Étkezés támogatása (11.)
  8. Gyermek iskolakezdésének támogatása (10.)
  9. Nyelvoktatás (8.)
  10. Helyi bérlet (13.)

 

A kutatás készítői megjegyzik, itt a legfeltűnőbb a változás a korábbi méréshez képest az, hogy az utazás (munkába járás, helyi bérlet) alacsony adózására magasabb lett az igény, mint az előző években. Kiemelték azt is, hogy bár az „üdülés” elemnél is fontos, hogy legyen adókedvezmény, de a válaszolók szerint nem szükséges akkora mértékű támogatás, mint mondjuk az egészségmegőrzésnél.

Mégsem számít fel áfát az MKB a SZÉP-kártya díjra

800 419 CafeT-rend

Nemrég írtunk róla, hogy az idei évtől a bankok az átszerződött ügyfeleknél legfeljebb három százalékos díjat számíthatnak fel a két éve lejárt egyenlegekre. S hogy a három SZÉP-kártyakibocsátó közül az OTP, és a K&H fel is számítja ezt a három százalékot, az MKB pedig még áfát is.

Visszakérdeztünk, hogy is van ez. Hogy lehet, hogy két bank nem számít fel áfát, a harmadik meg igen. Az OTP-től azt írták, a havidíj nem áfaköteles, simán három százalékról van szó. Az MKB pedig azt válaszolta, a havi díj áfájával kapcsolatos döntését később hozza nyilvánosságra.

A rendeletben amúgy ez szerepel a Széchenyi Pihenőkártyához kapcsolódó díjak és jutalékok címszó alatt:

„A felszámított havi díj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3 százaléka lehet.”

Valamint ez is:

„A jelen alcím szerinti maximális költségek, összegek mértéke az áthárítható általános forgalmi adót nem tartalmazza.”

Szerdán küldte meg az MKB, hogyan döntött. Azt írták, hogy a 3 százalékos díj után ők sem számítanak fel áfát.

SZÉP-kártya: még nem tudni, hány százalékkal sarcolnak a számlavezetők

800 419 CafeT-rend

Április 20-án kijött a kormány új rendelete a SZÉP-kártyák forgalmazásával kapcsolatban.

Ennek értelmében új formában működik majd tovább a rendszer. A lényeg, hogy a jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük a kibocsátóknak, és tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére.

Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, aztán rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira.

Arra voltunk kíváncsiak, hol tartanak a felkészüléssel a jelenlegi kártyakibocsátók, okoz-e nekik nehézséget az engedély megszerzése, és mikorra zajlik le az átalakulás. A válaszokból úgy tűnik, mindhárom jelenlegi kártyakibocsátó úgy tervez, hogy továbbra is a piacon marad.

Az OTP-csoport megerősítette, az április 20-án megjelent új kormányrendelet értelmében a SZÉP-kártya szolgáltatást a jövőben a jelenlegi elektronikus utalványkibocsátásból pénzforgalmi szolgáltatássá kell átalakítani. A jogszabály az átállásra a most is a piacon lévő kártyakibocsátóknak 6 hónap átmeneti időt biztosít. Az OTP-csoport és a másik két kibocsátó is egyelőre ott tart, hogy megkezdte a felkészülést a jogszabályváltozásból eredő feladatokra, az átállás részleteivel kapcsolatban pedig később fognak tájékoztatást adni.

A K&H mindössze annyit reagált, hogy az új szabályozással kapcsolatban náluk még folynak az egyeztetések a törvényhozókkal és kialakítás alatt van a folyamat.

Az MKB SZÉP-kártya kibocsátója már elkezdte kidolgozni a részleteket és az elkövetkező hónapokban felkészülnek arra, hogy megfeleljenek a rendelet előírásainak. Mivel az új szabályozás megvalósítása jelentős változásokkal jár, így első lépésként belső folyamataikon kell átvezetniük mindent. Először meg kell hozniuk a fejlesztések részleteinek kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó döntéseket. Csak ezek véglegesítése után tudnak majd pontos tájékoztatást adni az ügyfelek, partnerek számára. A szükséges eljárásrendek, rendszerfejlesztések a 2018. novemberi határidőre mindenképpen elkészülnek és a változtatásokat be is vezetik addig – tették hozzá.

A pénzforgalmi számlákat mind a közel 223 500 MKB SZÉP-kártyabirtokos számára tervezik megnyitni, hogy az ügyfeleik alapvetően változatlan feltételekkel használhassák majd a pihenőkártyát.

Lejáró egyenlegek, díjfelszámítás

Fontos változás lesz még, hogy az új rendben a két évvel korábban feltöltött, lejáró egyenlegeket már nem kell majd visszautalniuk a számlavezetőknek a munkáltatókhoz. Viszont ezekre a lejáró egyenlegekre a munkavállalóknak havidíjat számíthatnak fel, legfeljebb 3 százalékosat.

Feltételeztük, hogy ezt az új szabályt először a 2019. május 31-én lejáró egyenlegeknél kell majd alkalmazni. Az OTP ezt lényegében megerősítette, hiszen azt válaszolták, hogy a 2016-ban a kártyákra utalt összegek 2018. május 31-én változatlanul lejárnak, ezért érdemes ezeket az összegeket minél előbb felhasználni.

Az MKB is azt írta, hogy a 2018. május 20-án hatályba lépő új kormányrendelet záró rendelkezései alapján a 2018. május 31-én lejáró 2016. évi juttatásoknál a jelenleg még hatályban lévő korábbi rendelet szerint kötelesek eljárni a SZÉP-kártya kibocsátók: a határidőt követően a fel nem használt összegek zárolásra kerülnek, és az idei évben még – a korábbi gyakorlat szerint – változatlanul megtörténik a visszautalás a juttatást nyújtó munkáltatók számára. Azonban azt is hozzátették, hogy amennyiben az idei évi elszámolásokkal kapcsolatos eljárásban esetleg módosulás történik (ami ezek szerint teljesen nem zárható ki), akkor minden érintett kártyabirtokost időben tájékoztatni fognak.

Kíváncsiak lettünk volna még rá, vajon az egyes számlavezetők hány százalékos havidíjat fognak felszámolni a lejáró egyenlegekre. Erre nem kaptunk konkrét választ egyikőjüktől sem. Az MKB itt is csak megismételte, időben küldenek majd tájékoztatást az érintett kártyabirtokosoknak, valamint a munkáltatói partnereknek is az új rendelet szerinti változásokról, a havidíj mértékéről, illetve az aktuális információkról, teendőkről.

Szóval egyelőre úgy tűnik, nincs más dolguk a cégeknek, és a SZÉP-kártyásoknak, mint várni.

Kijött az új SZÉP-kártya kormányrendelet

800 419 CafeT-rend

Pár hónapja hallani lehetett már róla, hogy megváltozna többek között a két évnél régebbi fel nem használt SZÉP-kártyás feltöltésekkel kapcsolatos szabály.

Jelenleg még az a rend, hogy a kártyakibocsátó a dolgozók által fel nem használt két évnél régebbi egyenlegeket ömlesztve visszaküldi a munkáltató részére. Vagyis ezek a feltöltések elvesznek a SZÉP-kártyás munkavállalók számára. A munkáltatók pedig hiába fizették ki ezen juttatások után két évvel korábban az adót, ha ismét SZÉP-kártyát töltenének fel a kibocsátóktól visszakapott összegből, újfent adózniuk kell ez után.

Ez a gyakorlat is meg fog változni az április 20-án megjelent, és rá 30 napra hatályba lépő kormányrendelet alapján. Valamint változás lesz még az is, hogy a szolgáltatók hat hónapos átállás mellett december 1-től pénzforgalmi számlán kezelik majd az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként.

A jelenleg kártyakibocsátóknak is át kell vedleniük pénzforgalmi szolgáltatóvá, ami bizonyára nem lesz nehéz nekik, hiszen három bankról van szó. A jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük. Ezzel párhuzamosan pedig tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére.

Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni. És rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira. A kártyákkal ugyanúgy lehet majd költeni, mint eddig, és úgy tűnik, a főbb szabályok is megmaradnak.

Akivel nem realizálódik az új szerződés, annak juttatása pedig maximum két évig még marad az elektronikus utalványon, és onnan felhasználható lesz.

A lejáró egyenlegek újfajta kezelése a már az új rendszerben működő pénzforgalmi szolgáltatókhoz kötődik.

Lényege, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ezentúl nem fogja visszautalni a munkáltatónak a lejáró egyenlegeket, hanem az összegek maradnak az alszámlákon.

Viszont a munkavállalóval szemben jogosult lesz a szolgáltató a Széchenyi Pihenőkártya juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani.

A felszámított havidíj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3 százaléka lehet. Tehát ha valakinek lesz még 100 ezer forint két évvel korábbi feltöltése, akkor attól maximum 3000 forint havidíjat fog vonni a szolgáltató. Ami, ha úgy vesszük, bünti. Más szemszögből nézve viszont legalább nem vész el a teljes feltöltés.

Abban nincs változás, hogy a Széchenyi Pihenőkártyás fizetésnél az elszámolás során a legrégebben jóváírt pénzösszeg terhére kell a felhasznált összeget elszámolni. A fel nem használt egyenleg és az arra felszámított havi díj megállapítása során is így kell eljárni.

Ami még fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a kártyabirtokos figyelmét legkésőbb március 31-ig fel kell hogy hívja a lejáró egyenlegre, illetve arra, hogy ha azt nem költi el, akkor milyen mértékű díjat számít fel neki.

Ha figyelembe vesszük a rendeletben jelzett határidőket, akkor azok alapján az új szabályt a 2019-ben lejáró, 2017-ben feltöltött lejáró egyenlegekre kell majd először alkalmazni, kizárólag a már a „korlátozott rendeltetésű fizetési számlákon” lévő összegeknél.

Vagyis az idén május 31-én lejáró, 2016-ban utalt juttatások még vissza fognak kerülni a munkáltatókhoz. Hacsak el nem költik időben a dolgozók.

Ha felmondott a dolgozó, jár-e a felmentési időre cafeteria neki?

800 419 CafeT-rend

Érdekes témával foglalkozott nemrégiben az Adózóna, azt vesézték ki, jár-e a felmentési időre, illetve a végkielégítés mellé cafeteria, és ha igen, hogyan.

Példájuk szerint a munkavállaló két hónapos felmentési idejét töltötte (ebből egy hónapot kellett ledolgoznia), és végkielégítésre is jogosult volt.

Surányi Imréné okleveles közgazda, szakértő szerint nincs kötelező jogszabályi előírás arra, hogy kinek, mikor, mennyi cafeteria jár. A munkahelyeken azonban a kollektív szerződésben, helyi szabályzatban vagy a munkaszerződésekben általában rögzítik a munkabéren felüli juttatások körét, feltételeit, így azt is, hogy az adott cégnél a felmentési időre, illetve a végkielégítés mellé jár-e cafeteria. Ha van írásban rögzített megállapodás, akkor egyértelmű, hogy abban kell megnézni, mi jár.

Viszont ha nincs szabályzat vagy szerződéses megállapodás, akkor a szakértő szerint a munkáltató jóindulatától függ, hogy a felmentett dolgozónak a Munka Törvénykönyve szerinti kötelező járandóságokon túl milyen juttatást ad. Vagyis ebben az esetben egyáltalán nem biztos, másképp fogalmazva nem elvárható, hogy a felmentés idejére, illetve a végkielégítés mellé még a szokásos juttatást is megkapja a dolgozó.

A szakértő azt is kiemelte, hogy a munkaviszony megszűnésének csak az adókötelezettség szempontjából, és csak akkor van jelentősége, ha a cafeteriakeretben SZÉP-kártya támogatást is kapott a dolgozó.

A SZÉP-kártyára utalt béren kívüli támogatások közterhe 2019. január 1-jétől összesen 34,5 %, ebből 15 százalék az szja és 19,5 százalék a szocho. A SZÉP-kártyajuttatás akkor béren kívüli, ha nem haladja meg a rekreációs keretösszeget, azaz az évi 450 ezer forintot (a közszférában 200 ezer forintot), és ha alszámlánként sem több a keretösszegnél (szálláshely: évi 225 ezer forint; vendéglátás: évi 150 ezer forint; szabadidő: évi 75 ezer forint). Ha a keretösszegeket túllépik, akkor magasabb adóterhet, az egyes meghatározott juttatásnak megfelelő 40,71 százalékot (az adóalap 1,18 szorosa után kell leróni a 34,5 százalékot) kell leróni a juttatás után.

A szakértő azért emelte ki a SZÉP-kártyát felmondás esetére adózási szempontból, mert bár az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat nem kell arányosítani, de be kell tartani. Mit jelent ez?

Tegyük fel, hogy a dolgozó munkaviszonya április 30-án szűnik meg, vagyis amikor az évből még csak 120 nap telt el. Ekkor az évi 450 ezer forintos keretből arányosítva csak 147 945 forintnyi SZÉP-kártyatámogatás minősül béren kívüli juttatásnak. De ez is csak akkor, ha szálláshely és/vagy a vendéglátás alszámlára ment a 147 945 forint.

Ha viszont a támogatás nem volt ugyan több, mint 147 945 forint, de szabadidő alszámlára utalták, akkor abból csak 75 ezer forintnyi lesz béren kívüli juttatás, a fennmaradó 72 945 forintnyi juttatást pedig egyes meghatározott juttatásként kell leadózni.

Ha április 30-ig 147 945 forintnál többet fizettek már ki (bármekkora összeget), akkor a fölös rész egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. Tehát ha tegyük fel kiadták előre az egész éves (450 ezer forintos), vagy féléves (225 ezer forintos) keretet, akkor az április végi kilépés esetén abból a 147 945 forinton felüli részre nem 34,5 százalék, hanem 40,71 százalék közterhet kell fizetni. Amennyiben havonta utalták a juttatást, akkor nem adódhat semmi gubanc.

A dolgozók a SZÉP-kártyára és a készpénzre voksoltak

800 419 CafeT-rend

A BDO Magyarország cafeteriafelmérésében a tanácsadási szolgáltatásukat igénybe vevő vállalatok ezer munkavállalóját kérdezték meg, milyen juttatásokat választottak 2019-ben. Bár a lekérdezés országos szinten nem mondható reprezentatívnak, a kutatás készítői szerint így is fontos következtetéseket lehet levonni belőle.

Az egyik következtetés, hogy bár a munkáltatók többsége idén is megtartotta az előző évben kínált cafeteriaelemeket, adóelőnye miatt a dolgozók körében kiemelt helyzetbe került a SZÉP-kártya. Ezen kívül az immár bérként adózó pénzkifizetés volt még nagyon vonzó a megkérdezett munkavállalók számára. Így e két juttatás tette ki a felmérés szerint a teljes cafeteria-juttatások 94 százalékát.

Konkrétabban az azt jelenti, hogy:

A tavalyi 38 százalékkal szemben idén 54 százalékra nőtt a SZÉP-kártya részesedése a cafeteria-juttatások összértékén belül.

A SZÉP-kártyán belül a vendéglátás alszámla volt a legnépszerűbb 30 százalékkal, míg a szálláshely 16, a szabadidő alszámla pedig 8 százalékos részarányt képviselt az összes juttatásból. A növekedés nem meglepő annak ismeretében, hogy a cafeteriarendszer év eleji átalakulása nyomán a legnépszerűbb elemek közül egyedül a SZÉP-kártya maradt kedvezményes adózású béren kívüli juttatás. Ez azt jelenti, hogy évi 450 ezer forintig, illetve az alszámlánként meghatározott keretösszegig 34,5% a közteher rá.

Első hallásra meglepőnek tűnik, de az azonnal elkölthető cafeteriaelemek (például a korábbi Erzsébet-utalvány) helyét is a pénzkifizetés váltotta fel, így idén már a teljes cafeteriaérték 40 százalékát tette ki.

A kutatás készítői szerint ennek a népszerűségnek az az oka, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket preferálják, akkor is, ha nettóban ez alacsonyabb összegű juttatást jelent. A készpénzcafeteria az idei évtől már nem béren kívüli juttatás, hanem jövedelemként adózik, összes adóterhe így 54,5%. Érdekes, hogy bár a pénzkifizetés adózása már nem tér el a munkabérétől, a cégek mindegyike megtartotta ezt a juttatási lehetőséget, sőt, egy részük a többletadóteher egy részét vagy egészét is átvállalta.

A kutatás készítői szerint ennek két oka is lehet:

  • A béren kívüli juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé
  • Az alapbérbe épített juttatás megemelte volna egy sor bérhez kötődő munkáltatói kifizetés, így például a túlóradíj összegét is.

A felmérés szerint az adóváltozások nagy vesztesei a hosszabb távú megtakarítást ösztönző önkéntes pénztárak voltak. Ez látszik abból, hogy míg tavaly az önkéntes nyugdíj- illetve egészségpénztárak a cafeteriajuttatások 13 százalékát tették ki együtt, idén alig 3 százalékra olvadt a részesedésük.

Ami még érdekes, hogy bár az óvodai-bölcsődei költségek munkáltatói térítése továbbra is adómentes maradt, részaránya mégsem emelkedett 1,2 százalék fölé. Ennek oka a felmérés készítői szerint az lehetett, hogy a megkérdezett munkavállalók csupán kis hányadát érinthette ez a juttatás, mivel többségüknek nincs ilyen kiskorú gyermeke.

A cafeteria adózása is változik júliustól

800 419 CafeT-rend

Júliusban jön a következő adócsökkentés – adta hírül az Mfor.hu. A szakportállal a Pénzügyminisztérium közölte, hogy a hatéves bérmegállapodás részeként idén júliusban biztosan tovább csökken a szociális hozzájárulási adó az ígért újabb 2 százalékponttal. Azaz 19,5 százalék helyett 17,5 százalék lesz.

Ez az adócsökkentés eddig kérdőjeles volt, ugyanis feltételt szabtak hozzá. Mint a szakportál emlékeztetett rá, a bérmegállapodás szerint az adó mindig akkor csökkenhet 2 százalékponttal a naptári negyedévet követő második negyedév első napjától, ha a negyedévben a versenyszférában a reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal emelkedik éves szinten, azaz első alkalommal a 2019/2018 első negyedévet kell nézni. Azt meg ugye még nem lehet tudni, hogy az idei első negyedévben mennyivel nőtt a reálkereset, hiszen még nincsenek meg csak a januári KSH-s kereseti statisztikák.

Mit jelent a munkáltatói juttatásokra, cafeteriára nézve, ha júliustól csökken a szocho? Csökken az adóköteles juttatási elemek közterhe is.

Béren kívüli juttatás

Egyedül a SZÉP-kártya maradt béren kívüli juttatás, összesen évi 450 ezer forintig, illetve az alszámlákon maximált összegig, azaz a szálláshely alszámlán évi 225 ezer forintig, a vendéglátás alszámlán évi 150 ezer forintig, és a szabadidő alszámlán pedig évi 75 ezer forintig.

2019-től a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli.

Így a béren kívüli juttatások összes közterhe 34,5 százalék június végégig, júliustól pedig a szochocsökkentés miatt 32,5 százalékra mérséklődik.

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Az egyes meghatározott juttatások összes közterhe így az első félévben 40,71 százalék, ami a második félévtől pedig 38,71 százalékra fog csökkenni.

2019-től kizárólag az szja-törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak:

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
  • a cégtelefon magáncélú használata,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg,
  • a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
  • a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
  • a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százalékáig (=14 900 forintig),
  •  az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
  • a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
  • az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
  • az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint a rekreációs keretösszeget (évi 450 ezer forint) meghaladó juttatás.