Egyéb

cafetrend-blog-2019-egeszsegpenztar

Így adhat a munkáltató egészségpénztári hozzájárulást idén is kedvező adózással

800 419 CafeT-rend

Mint ismert, 2019-től például az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulások csak bérteher megfizetése mellett adhatóak, nem a korábbi kedvezményes adózással egyes meghatározott juttatásként.

Ami nem jó a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak, sem anyagi, sem pedig öngondoskodási szempontból. Nyílt azonban egy kiskapu az egészségpénztári munkáltatói juttatások kedvezményes adózásához.

És például az OTP Egészségpénztár élt is a kínálkozó lehetőséggel. Alkalmazkodva a piaci környezethez, idén is lehetővé teszik, hogy a munkáltatók támogassák dolgozóik egészségügyi öngondoskodását, akár kedvező adózás mellett. Mivel az egészségpénztár partner az egészséges életmód megteremtésében, ezért ehhez megfelelő struktúrát alakított ki. A titok nyitja, hogy az úgynevezett célzott önsegélyező szolgáltatás keretében a munkáltatók 2019 januárjától is támogathatják előnyös juttatásokkal alkalmazottaikat.

Így a munkaadók nem maradnak kedvezményesen adható juttatási csomagok nélkül. Hiszen a munkáltatók dönthetnek úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított (bruttó) összeget továbbra is munkatársaiknak adják, vagy választhatnak olyan megoldást, amellyel a juttatások révén támogathatják kollégáik egészségét – ez utóbbiban nyújt segítséget a célzott támogatás.

Munkavállalói szemszögből fontos, hogy a dolgozó nem csak akkor élhet az szja-visszatérítés lehetőségével, ha a munkáltatótól az egészségszámlájára kap hozzájárulást, hanem újdonságként akkor is, ha célzott önsegélyező támogatást nyújt a cége. Az OTP Egészségpénztár innovatív piaci szereplőként elsők között alkalmazkodott a megváltozott környezethez az új típusú munkáltatói támogatások kapcsán.

Mi is az a célzott támogatás?

A munkáltatónak szerződést kell kötnie egy önkéntes egészségpénztárral, meghatározott szolgáltatási csomagra, illetve csomagokra, amelyekben olyan egészségcélú kiadások szerepelnek, mint például magán-egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele, menedzserszűrés vagy gyógyszertári költés. A finanszírozni kívánt egészségügyi szolgáltatásokat a munkáltató választja ki, az adminisztrációs teendőket ezután az adott pénztár intézi a szolgáltatóval.

„A célzott szolgáltatások lényege, hogy a munkáltató nem a munkavállaló számlájára, hanem egy elkülönült támogatási számlára fizet, így a befizetés nem válik az egyéni számla részévé. Ugyanakkor egy külön támogatási szerződés alapján a támogatottak, pl. munkavállalók, igénybe vehetnek előre meghatározott szolgáltatásokat, például az egészségpénztárak esetében a gyógyszervásárlást, orvosi ellátást”

– foglalta össze a lényeget az ÖPOSZ elnöke, Kravalik Gábor tavaly a Piac és Profitnak.

Hogy hogyan is alakulnak át az egészségpénztári szolgáltatások, adózásuk, és melyik munkáltatói juttatás mellett igényelhetnek a dolgozók adó-visszatérítést, azt jól szemlélteti a következő táblázat, melyben az OTP foglalta össze kérésünkre a lényeget:

2018
közteher adó-visszatérítés
munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 40,71% nincs
adomány 28,98% 20%
célzott támogatás 40,71% nincs
2019
munkáltatói tagdíj-hozzájárulás jövedelemként adózik 20%
adomány jövedelemként adózik 20%
célzott támogatás egészségügyi szűrésre 40,71%
nincs
célzott támogatás önsegélyező szolgáltatásra 28,98% nincs

 

cafetrend-blog-2019-lakhatasi-tamogatas

Lakhatási támogatások

800 419 CafeT-rend

A NAV januárban több tájékoztatót is közzétett, a munkáltatói lakhatási támogatásokkal kapcsolatban. Erre azért volt szükség, mert január elsejétől megszűnt a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége, és változtak a munkásszállásra vonatkozó szabályok is.

Mobilitási célú lakhatási támogatás

Mivel január elsejétől megszűnt a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége, így ha a munkáltató továbbra is biztosít ilyen juttatást a munkavállalónak, az a felek közti jogviszony alapján, bérjövedelemként válik adókötelessé.

Ezzel együtt életbe lépett egy átmeneti szabály is, amely szerint a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben (logikusan) az szja-törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

Mindez azt jelenti, hogy csak a 2019. január 1-je előtt kifizetett támogatás minősül adómentesnek, továbbá az idei év végéig biztosított lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolási, felhasználási és igazolási szabályait figyelembe véve szükséges alkalmazni az szja-törvény 2018. december 31-éig hatályos 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. pontjait.

  • Hitel törlesztése esetén a 2018-as év végéig kifizetett támogatás felhasználásának 2018. december 31-éig meg kellett történnie.
  • Lakás tulajdonjogának a megszerzése esetén az év végéig folyósított összeget legkésőbb 2019. március 31-éig kell felhasználni, továbbá a magánszemély az elszámolásra vonatkozó igazolásokat 2019. május 31-éig köteles a munkáltatónak átadni.
  • Lakás építése, építtetése, alapterületének növelése, akadálymentesítése és korszerűsítése esetén az utalt támogatást 2019. december 31-éig szükséges felhasználni, és az elszámolásnak 2020. május 31-éig kell megtörténnie.

Munkásszállásra vonatkozó szabályok

2019-re kedvezően változtak a munkásszállásos elhelyezés feltételei.

Az szja-törvény 2018. december 31-ig hatályos rendelkezése szerint az adómentesség (egyéb feltételek fennállása esetén) akkor volt biztosítható a munkavállaló részére, ha a munkásszálláson elhelyezett magánszemély nem rendelkezett lakóhellyel azon a településen, ahol a munkahelye volt.

A módosítás alapján viszont januártól csak abban az esetben nem minősül adómentes juttatásnak a munkásszállásos elhelyezés, ha a munkavállaló rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjoggal, haszonélvezeti joggal azon a településen, ahol a munkahelye van.

Kiegészült továbbá a munkásszállás fogalma, így a munkásszállásos elszállásolással egyenértékű lett, ha a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ideértve a szállodának nem minősülő kereskedelmi szálláshelyi elhelyezést is.

A módosítás egyértelművé tette továbbá, hogy az adómentes juttatásnak nem része az étkezési szolgáltatás biztosítása.

cafetrend-link-preview

SZÉP-kártya 2019

800 419 CafeT-rend

Január 5-e fontos határidő volt az OTP SZÉP-kártya-birtokosok számára, adta hírül a pénztárszolgáltató. A tavaly májusban életbe lépett jogszabály értelmében ugyanis ezt követően már csak azok a kártyabirtokosok kaphatnak SZÉP-kártya-juttatást, akik megkötötték szerződésüket a kibocsátóval.

A pénztárszolgáltató az elmúlt hónapokban valamennyi kártyabirtokosa számára eljuttatta szerződését postai úton vagy e-mailen keresztül. Legfrissebb adataik szerint az 1,3 millió kártyabirtokos mintegy 90 százaléka sikeresen szerződött.

Mindez azért fontos, mert eléggé leszűkült, hogy ebben az évben a munkáltatók milyen juttatást adhatnak kedvező adózással. Az egyetlen béren kívüli juttatás maradt a SZÉP-kártya-juttatás. Ahhoz azonban, hogy a juttatás összegét utalni tudják a dolgozóik SZÉP-kártya-számláira, a kártyabirtokosoknak szerződniük kell a kibocsátóval. Erről a Széchenyi Pihenőkártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló hatályos kormányrendelet rendelkezett. Ezért a pénztárszolgáltató 2018. november végéig minden SZÉP-kártya-birtokosnak elküldte a szerződését postán, illetve – akik korábban regisztrálták az e-mailcímüket azoknak – elektronikus levélben. Sőt, tavaly decemberben már a bank fiókjaiban, személyesen is meg lehetett kötni a szerződést.

Azok a kártyabirtokosok, akik nem vették át a szerződésüket 2019. január 5-ig, már nem kaphatnak a munkáltatójuktól SZÉP-kártya-juttatást, és csak a megmaradt egyenlegüket használhatják fel.

Fontos:

Ha valakinek utólag jutna eszébe, hogy mégis szerződne, akkor ennek nincs akadálya.

  • Bármelyik OTP bankfiókban szerződést lehet kötni. A szerződéskötéshez mindenképp vigyék magukkal személyi igazolványukat, lakcímkártyájukat és adókártyájukat, ugyanis ezek nélkül nem lehetséges az ügyintézés.
  • A másik kártyakibocsátó, a K&H oldalán azt a fontos változást emelték ki, hogy 2018 decemberétől közvetlenül a banknál kell SZÉP-kártyát igényelni és a hozzá kapcsolódó számlákra szerződést kötni. Ennek következtében megszűnik a munkáltatói kártyaigénylés a munkavállaló számára.
  • A harmadik kibocsátó, az MKB oldalán pedig azt a pozitív változást is hangsúlyozták, hogy 2019-től a fel nem használt pénzek továbbra is a munkavállalók számláin maradnak és szabadon elkölthetők, azokat a számlavezető nem utalja vissza a munkáltató részére. Arra nem találtunk adatot, melyik szolgáltató számít fel majd ezekre a bent ragadt pénzekre jutalékot, és mennyit.

Arról sincs még felmérés, hogy vajon az adóváltozások miatt a cégek mennyire hajlanak rá, hogy ha eddig nem tették, vegyék be a juttatási portfólióba a SZÉP-kártyát. De van már cég, amely ezt jelezte, például a SPAR.

A 2018-ban még választható SPAR Ajándékkártya helyét kizárólagosan a SZÉP-kártya veszi át, a juttatás mértéke pedig változatlan marad. A SPAR-nál eltöltött évek számától függően éves szinten minimum 40, maximum 100 ezer forint, amivel a vállalat támogatni kívánja munkavállalói kikapcsolódását, feltöltődését.

cafetrend-2019-megszunik-erzsebet-utalvany

Megszűnt az Erzsébet-utalvány

800 419 CafeT-rend

Megvan az adóváltozások első áldozata: december végén adta hírül az Erzsébet Utalványforgalmazó (EU) Zrt. honlapján, hogy Erzsébet-utalvány 2019 januárjától nem rendelhető. Nem csak a papír utalvány szűnik meg, hanem az Erzsébet-kártyákra sem lehet januártól utalni.

Viszont legfeljebb 2019 végéig beválthatók a korábban kiadott Erzsébet-utalványok, illetve a kártyákra tavaly feltöltött összegek.

A jelenleg forgalomban lévő érvényes (papíralapú vagy elektronikus) utalványokat a mintegy 60 ezer elfogadóhelyen használhatják fel az utalványbirtokosok a lejárati időn belül, legkésőbb 2019. december 31-ig.

Vannak azonban, akik optimistán tekintenek a jövőbe,  és szerintük az Erzsébet-utalványok forgalmazásának beszüntetése sem veszi el a munkaadók kedvét a különböző juttatásoktól: nagy részük a megszokott módon adja ezeket továbbra is munkavállalóinak azzal együtt, hogy a juttatások meghatározott körére 2019-től nem érvényes a korábbi adókedvezmény.

Az Erzsébet-utalványok forgalmazásának megszüntetését az indokolhatja, hogy az ajándékkártyák és -utalványok már nem kedvezményesen adóznak ettől a dátumtól. A kedvezőtlen irányú adóváltozás azonban nem feltétlenül hozza el a „világ végét”, a munkáltatók nagyobb része az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtja őket munkavállalóiknak

Bár már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.

Ebben a kérdésben egyértelmű határozottsággal foglalt állást az Edenred megbízásából készített, reprezentatív felmérés válaszadóinak többsége – miközben csupán 1 százalékuk rendelkezett részletes elképzeléssel arról, hogyan is fogja pontosan kezelni az új helyzetet.

Ehhez hasonló dilemmával szembesülnek most azok a vállalkozások, amelyek eddig az Erzsébet-utalványt vagy -kártyát használták.

Az adózási előnyét szinte egyedüli juttatási elemként megőrző SZÉP-kártya nagyon fontos ösztönző, ugyanakkor nem minden élethelyzetben hatékony eszköz: ha a mindennapos megélhetés támogatása a cél, az egyéb juttatások a magasabb adó ellenére is létfontosságúak, jegyzik meg.

cafetrend-blog-2019-nav-cafeteria-tajekoztato

Cafeteria-tájékoztatót adott ki a NAV

800 419 CafeT-rend

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly év végén összeállított egy tájékoztató anyagot arról, hogyan adóznak idén a különböző cafeteriaelemek.

Kitérnek arra, hogy az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény 2019-től jelentősen leszűkítette a béren kívüli juttatás, valamint az egyes meghatározott juttatás keretében, valamint adómentesen adható juttatások körét. Azt is jelzik, hogy az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvény további módosításokat tartalmaz a cafeteria keretében adható juttatási elemekre vonatkozóan. Ismertetik a részleteket is, valamint az átmeneti, év végi időszakra is világos iránymutatást adnak, adózási szempontból.

Béren kívüli juttatások

A munkáltató 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett kizárólag a SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen időponttól a munkáltató béren kívüli juttatásként nem adhat a munkavállalóinak legfeljebb évi 100 000 forint összegű pénzjuttatást.

Erre tekintettel a 2018. december 31-ét követően a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott készpénzjuttatás a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből (munkaviszonyából) származó jövedelmeként viseli a közterheket.

Amennyiben a munkáltató a 2018. évre vonatkozó 100 ezer forint összegű pénzjuttatás arányos részét a december havi munkabérrel együtt 2019 januárjában utalja át a munkavállalóknak, arra vonatkozóan nem alkalmazhatja azt az szja-törvényben foglalt szabályt, mely szerint, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ennek oka az, hogy a pénzjuttatás 2018-ban nem összevont alapba tartozó, hanem külön adózó jövedelem, mely után az adó a kifizetőt terheli.

A módosítás az egyes SZÉP-kártya alszámlákra juttatható támogatás összegét, az éves rekreációs keretösszeget, valamint az értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás adókötelezettségére vonatkozó szabályokat nem érinti.

2019-től a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli 2019. január 1-jétől. Az összes közteher tehát 34,5 százalék.

Egyes meghatározott juttatások

2019-től kizárólag az szja-törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a következők:

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
  • a cégtelefon magáncélú használata,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg,
  • a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
  • a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
  • a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százaléka erejéig,
  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
  • a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
  • az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
  • az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint
  • a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.

Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Az összes közteher tehát 40,71 százalék.

Megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon adhasson egyes meghatározott juttatásként gyakorlatilag bármilyen terméket, szolgáltatást kedvező közteher mellett.

2019. január 1-jétől hatályát veszti az szja-törvényben (89. § (6) bekezdés) foglalt átmeneti rendelkezés is, amely alapján 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány, vagy az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége).

Mindezek alapján 2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatásnak, vagy egyes meghatározott juttatásnak nem minősülő juttatások a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek, bérként adóznak.

Adómentes juttatások

A törvénymódosítás értelmében 2019-től az alábbi juttatások adómentessége megszűnik:

  • lakáscélú munkáltatói támogatás,
  • mobilitási célú lakhatási támogatás,
  • kockázati biztosítás más személy által fizetett díja,
  • diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói támogatás.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás megszűnésével, valamint a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adókötelessé válásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket külön tájékoztató tartalmazza.

Továbbra is adómentes juttatásnak minősül:

  • a sportrendezvényre szóló bérlet, belépőjegy és
  • a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá
  • a könyvtári beiratkozási díj

de mindegyik kizárólag az adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány sem.

A teljes anyag, törvényi hivatkozásokkal a NAV honlapján érhető el.

cafetrend-2018-mit-lepnek-a-cegek

Cafeteria 2019 – mit lépnek a cégek?

800 419 CafeT-rend

Jövőre jelentősen átalakul a juttatások adózása, a SZÉP-kártya és néhány más juttatás kivételével a dolgozói juttatások ugyanúgy adóznak, mint a bér. Vagyis nemcsak a munkaadónak kell majd adóznia, hanem a munkavállalónak is.

Az új szabályozás egységesen érvényes minden juttatásra, amely nem szerepel nevesítve az adótörvényben – magyarázta Fata László cafetéria-szakértő az Edenred még októberi szakmai háttérbeszélgetésén.

Idézzük fel, mit valószínűsítettek akkor a szakértők, mit fognak lépni a cégek az adóteher növekedése miatt.

Csak kevesen szántanák be

Elsőre az tűnne logikusnak, hogy az egész béren kívüli juttatási rendszert be fogják szántani a cégek, hiszen már nem éri meg adni, ha nincs rá adókedvezmény. Valójában nem ennyire egyszerű a helyzet.

Az első reakció az volt, hogy ez lehetetlen. A második az, hogy vége a cafeteriának, ezt valamiféle megnyugvás követte, majd tanácstalanság, később úgy látszott, a munkáltatók jó része a változás dacára is megtartja jövőre az elemeket – ecsetelte az Edenred ügyvezető igazgatója, Balázs Krisztián a reakciókat.

A cég augusztusban elvégzett telefonos felmérése szerint

  • mindössze a megkérdezettek 10,9 százaléka tervezi megszüntetni a juttatásokat,
  • 39,9 százalék nem változtat a meglévő rendszerén és
  • összesen 64,5 százalék az ideivel megegyező keretben gondolkodik jövőre is,
  • 16,9 százalék pedig a bérbe építi azt.

Béresítés és készpénzdilemma

A juttatások bérbe építése több szempontból sem vonzó alternatíva a munkaadóknak Balázs Krisztián szerint. Ellene szól, hogy rugalmatlan és jelentős adminisztratív teherrel jár. Az Aerenson Consulting tulajdonos-vezetője, Pethő Anikó szerint a bérbe építés viszonylag gyorsan erodálódik. Fél év elteltével már nem juttatásként tekint a kis pluszra a munkavállaló, így annak elvész a munkaerő-megtartó ereje; a munkavállaló szinte már várja a következő béremelést.

Úgy valószínűsítették októberben, hogy a legnagyobb dilemma egyértelműen a tavaly bevezetett készpénz-juttatás kezelése lesz. Ezt 100 ezer forintig lehetett kedvezményes adózás mellett adni, ami havi 8 ezer forintot jelent. Jövőre viszont már bér szerint fog adózni a juttatás. Csapda a javából: azért adták, mert alacsonyabb volt az adója, de a szabályozás megváltozott, és azt sem lehet tudni, nem változik-e ismét – kommentált októberben Balázs Krisztián.

Azóta már néhány cégnél megkötötték a bérmegállapodást, és azt is lehet tudni, mi lett a cafeteriával.

A Mercedesben megtartják a készpénzt is, a Hanuiban több lesz a cafeteria

A kecskeméti Mercedes-gyárban például az idei színes cafeteriaválaszték helyett jövőre egyedül a kedvezményesen (béren kívüli juttatásként) adózó SZÉP-kártyát akarták meghagyni. De a szakszervezet kérésére maradhatott a bérként adózó készpénzcafeteria is. Így 2019-ben vagy 340 ezer forintot kaphatnak SZÉP-kártyára a dolgozók, vagy évi bruttó 280 ezer forint készpénzcafeteriát, havi részletekben. A cafeteria egyébként minden dolgozónak ugyanannyi.

Egész más fordulatot vett a cafeteria a Hanui Hungária Gépgyártó Kft.-nél. A kedvezőtlen adójogi változások ellenére évi bruttó 150 ezer forinttal emelkedik, így 2020-ra több mint háromszorosára nő az éves cafeteriakeret, amit minden munkavállaló megkap.

Úgy tűnik tehát, az adóváltozás tényleg nem feltétlenül egyenlő a cafeteria temetésével.

cafetrend-blog-2018-szep-kartya-szerzodes

Már küldik ki az új SZÉP-kártya szerződéseket

800 419 CafeT-rend

2018. május 20-án új kormányrendelet lépett hatályba a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról. A legfontosabb változás, hogy a SZÉP-kártya kibocsátóknak közvetlenül a kártyabirtokosokkal kell szerződniük. Az OTP Pénztárszolgáltató elsőként adott ki közleményt arról hogy november végéig már minden kártyabirtokosnak elküldte a szerződését postán, illetve akik korábban regisztrálták e-mail-címüket, azoknak elektronikus levélben küldtek tájékoztatást. Ez csaknem 1,2 millió szerződést jelent.

Akik postán megkapták és átvették a szerződést, nincs egyéb teendőjük. Az e-mailben kapott linkre azonban rá kell kattintani, és csak az adóazonosító jel négy karakterének megadását követően válik elérhetővé az egyedi szerződés – hívták fel a figyelmet.

AMI FONTOS

  • A leveleket nem kell aláírva visszaküldeni, a szerződést ugyanis a pénztárszolgáltató 15 napon belül automatikusan elfogadottnak tekinti.
  • Ha valaki még nem vette át a postán küldött szerződést, vagy nem nyitotta meg az elektronikus úton érkezett dokumentumot, annak 2019. január 5-e után a munkáltatója nem tudja a juttatásokat a kártyára tölteni.

A határidőig tehát még szűk egy hónap van. Akik valamilyen okból eddig még nem tudták átvenni a szerződésüket, azoknak is kínálnak megoldást.

  • A kártyabirtokosoknak nem kell mást tenniük, mint ellátogatni az alábbi oldalra, majd a regisztrációt, vagy a belépést követően az OTP Portálok SZÉP-kártya felületén azonnal letölthető a szerződés.
  • Az a kártyabirtokos, aki nem szeretne online regisztrálni, az OTP bank fiókjaiban is átveheti a szerződését.

A pénztárszolgáltató ezekben az esetekben is 15 napon belül elfogadja a szerződéskötést.

A szerződéskötés folyamatáról és fontosságáról itt nyújt tájékoztatást az OTP Pénztárszolgáltató www.otpmindennap.hu/szepkartya.

Mi változik és mi nem?

A szolgáltatók pénzforgalmi számlán, pontosabban korlátozott rendeltetésű fizetési számlán kell hogy kezeljék az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként. Ehhez kell a szerződéseket kiküldeniük.

Újdonság lesz, hogy a lejáró, kétéves egyenlegeket nem kell majd a szolgáltatóknak május vége után visszautalniuk ömlesztve a munkáltatók részére. Vagyis a lejáró egyenlegek nem fognak egyik napról a másikra elveszni a dolgozók számára. Ez már a jövő májusban lejáró egyenlegekre is érvényes lesz.

Viszont a lejáró egyenlegekre 3 százalék + áfa díjat számíthatnak fel a szolgáltatók. Hogy a meglévő három szolgáltató számít-e fel majd díjat, és ha igen, mennyit, arról még nincs információ. Ha lesz díj, akkor az szépen apránként, de mégis csak el fogja vinni a megmaradó két éven túli egyenlegeket.

A változások nem érintik az elfogadóhelyeket, a kártyabirtokosok pedig meglévő kártyáikat és juttatásaikat a megszokott módon használhatják.

cafetrend-2018-ennyit er

Ennyi maradhat egy átlagos dolgozónak nettóban jövőre a cafeteriából

800 419 CafeT-rend

Úgy tűnik, már nem változnak a jövő évi juttatási szabályok, legalábbis Varga Mihály ezt nem tartja valószínűnek, mint korábban az MTI-nek nyilatkozta.

Íme, az ismertebb elemek adózása:

2018 2019
Munkáltatói lakáscélú támogatás 5 millió forintig adómentes Bérként adózik (81,95%)
Mobilitási lakhatású célú támogatás Meghatározott feltételek mellett adómentes Bérként adózik (81,95%)
Kockázati biztosítás A minimálbér 30%-áig adómentes Bérként adózik (81,95%)
Diákhitel-törlesztés A törlesztő erejéig, de legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig adómentes Bérként adózik (81,95%)
Sportrendezvényre belépő Korlátlanul adómentes Adómentes a minimálbér erejéig
Kulturális rendezvényre belépő Évi 50 ezer forintig adómentes Adómentes a minimálbér erejéig
Óvodai, bölcsődei hozzájárulás A költségek mértékéig adómentes A költségek mértékéig adómentes
SZÉP-kártya Összesen évi 450 ezer forintig (225/szállás; 125/vendéglátás; 75/szabadidő) béren kívüli juttatás (34,22%) Összesen évi 450 ezer forintig (225/szállás; 125/vendéglátás; 75/szabadidő) béren kívüli juttatás (34,5%)
Készpénz Évi 100 ezer forintig béren kívüli juttatás (34,22%) Bérként adózik (81,95%)
Munkahelyi étkezés Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Erzsébet-utalvány Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Helyi bérlet Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Iskolakezdési támogatás Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Önkéntes pénztári hozzájárulások (nyugdíj, egészség, önsegélyező) Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Ajándékutalvány Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Kis értékű ajándék Évi háromszor a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatás (40,71%) Évi egyszer a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatás (40,71%)

Megnéztük, hogy az elfogadott szabályok alapján mit jelent ez egy átlagos dolgozónak. A BDO tavaszi kutatásából indultunk ki, amely szerint 350 ezer forintot kaptak éves szinten átlagban azok, akiknek a munkáltató adott juttatást. Bruttó kerettel számoltunk, mert a többség így kapja a cafeteriát. És feltételeztük, hogy jövőre is megmarad a 350 ezer forintos keret, mert hogy akkor még úgy nyilatkoztak a cégek, hogy hajlanak erre.

A kutatás azt is részletezte, hogy a SZÉP-kártyára megy a juttatások összesen 38 százaléka, a készpénzcafeteria 20 százalékot tett ki, az Erzsébet-utalvány és a lakáscélú támogatás 9-9 százalékot, valamint ismert volt még az önkéntes nyugdíjpénztári (7%) és az önkéntes egészségpénztári (6%) munkáltatói tagdíjtámogatás aránya, és volt 11 százalékkal egyéb. Ez utóbbit egyes meghatározott juttatásként vettük figyelembe.

Ez alapján az idén éves szinten a bruttó 350 ezer forintos keretből nettóban 233,5 ezer forint maradt a dolgozónak, jövőre azonban összességében 185,8 ezer forintra olvadhat a nettó összege, ha a munkáltató nem vállal át semmit a pluszadóterhekből. Ha viszont hajlandó rá hogy a pluszteher felét magára vállalja, mérsékelhető a dolgozó vesztesége, és úgy 210 ezer forintot lehet a nettó juttatás.

cafetrend-blog-2018-vegleges-cafeteria

Kőbe vésték a cafeteriát, nincs lazítás

800 419 CafeT-rend

A parlament múlt hét kedden elfogadta az őszi adócsomagot, Varga Mihály pedig azt mondta ugyanaznap az MTI-nek, nemigen tudja elképzelni, hogy az adótörvényeknél még legyen változás. Szóval úgy tűnik, a cafeteria is kőbe vésettnek tekinthető.

Nézzük a főbb változásokat, és hogy nagy vonalakban mire számítsunk jövőre.

Ami nem változott a nyári adócsomaghoz képest

Amit mindenki nagyon várt, munkáltatók és munkavállalók is, abban végül nem lett változás, hiába volt egy olyan módosító javaslat (MSZP-s), hogy maradjanak meg a jelenlegi adóterhek. Így aztán jövőre bérként adózik jó pár a legnépszerűbb juttatási elemek közül, így:

  • a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak, jelenleg egyes meghatározott juttatásnak minősülő elemek, pl. az iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány;
  • a jelenleg adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás, mobilitási célú lakhatási támogatás, kockázati biztosítás más személy (így a munkáltató) által megfizetett díja, és az idén újként behozott diákhitel-törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói támogatás.

Béren kívüli juttatás csak a SZÉP-kártya maradhat, a készpénzcafeteria is bérként adózik jövőre.

Kompenzáció és kiskapu

Annyi „kárpótlásszerűség”, vagy ha úgy tetszik engedmény van csak, hogy jövőre az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói tagdíjátvállalásra is fog járni a 20 százalékos szja-jóváírás, nem csak az egyéni befizetésekre. Ez a jóváírás ugye közvetlenül a pénztártag számlájára utalható, az adóbevallás alapján, feltéve, hogy az illetőnek van (és mondjuk a családi adókedvezmény igénybe vétele után is marad) szja-köteles jövedelme.

Ez némi kompenzációt jelent a dolgozóknak, hiszen ha jövőre a munkáltató ad nekik pénztári tagdíj-hozzájárulást, akkor abból 15 százalék szja-t kell vonni, így nettóban ennyivel kevesebb lesz a dolgozó megtakarítási számlájára kerülő összeg, mint most.

Az egészségpénztáraknál még az úgynevezett célzott szolgáltatás él, mint lehetőség, hogy ne bérként, hanem egyes meghatározott juttatásként adózzon a munkáltatói hozzájárulás. De a hozzáértők szerint ez az út nemigen járható a nyugdíjpénztáraknál, mert ahhoz nincsenek meg a részletszabályok.

Visszacsempészett adómentes juttatások

A nyári adócsomagban még az volt, hogy megszűnik a sport- és kulturális belépőkre vonatkozó adómentesség, de a megszavazott őszi adócsomaggal ezt az elgondolást felülírták, miközben az összeghatárok is megváltoztak.

Jelenleg a sportrendezvény-belépő juttatása korlátlan összegben adómentes, a kulturális belépőnél pedig legfeljebb évi 50 ezer forintig él a lehetőség.

Jövőre mindkét juttatás évente a minimálbér erejéig lesz adómentesen adható.

cafetrend-blog-2018-cafeteria-tervezes

Hogyan terveznek jövőre a cafeteriával a munkáltatók?

800 419 CafeT-rend

Érdekes trendek rajzolódnak ki a BDO kutatásából, amelyben arra keresték a választ, vajon mit lépnek a cégek arra, hogy a jelenlegi állás szerint jelentősen szűkül a kedvezményesen adózó juttatások köre.

Partnercégeiknél már szinte mindenütt zajlik az előzetes tervezés, annak ellenére, hogy még halvány remény van arra, hogy felpuhuljanak a szigorodó adózási szabályok. Mint írtuk, ezt a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is kifejezetten kérték a kormánytól a bértárgyalásokon.

A kutatás megállapította, hogy:

  • a cégek többsége a munkaerőért folytatott jelenlegi versenyben nem kívánja megszüntetni az eddig kínált cafeteriaelemeket. Sőt,
  • a többség keresi a módját, hogy a juttatások nettó értékét is sikerüljön megtartaniuk 2019-re.

A tapasztalatok szerint ugyanis a munkáltatói juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé.

Top juttatások 2018

Egy ezer dolgozós minta alapján idén a cafeteriajuttatások értékének 38 százalékát a SZÉP-kártya valamelyik alszámlája, 20 százalékát a készpénzkifizetés, 9-9 százalékát az Erzsébet-utalvány, illetve a lakáscélú támogatás tette ki. Ezt követte az önkéntes nyugdíjpénztári (7%), illetve egészségpénztári (6%) díjfizetés, az összes többi elem pedig a juttatások maradék 11 százalékán osztozott.

Várható top juttatások 2019

A felmérés szerint bár jövőre a SZÉP-kártyához kapcsolódó juttatások értékbeli aránya bizonyosan tovább nő, így is az összes kifizetés 50 százaléka alatt marad. Ennek magyarázata, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók a rekreáció helyett inkább olyan juttatásokat értékelnek igazán, amelyek hétköznapi kiadásaikat segítik.

Ezért a SZÉP-kártya után továbbra is népszerű juttatás maradhat az Erzsébet utalvány, annak ellenére is, hogy közterhei 41-ről 82 százalékra nőnek. Talán meglepő, de emellett – dacára a bérrel megegyező köztehernek – a készpénzfizetés is sok helyen megmaradhat különálló juttatásnak, akár jelentősebb összegben is, hiszen jogszabály nem korlátozza a kifizethető összeg nagyságát.

A lakhatási és utazási juttatások mértéke is számottevő maradhat. Bár adózási szempontból ezeket az elemeket feleslegesnek tűnhet a bértől elkülönítve kezelni, motivációs szempontból mégis előnyös lehet megtartani őket, jegyzik meg.

A cégek részéről megfontolandó lehet a cafeteriaelemek fenntartása azért is, mert ezáltal egyes bértől függő juttatások (pl. túlóra) költségei sem növekednek – adnak tippet.

A megmaradó adómentes juttatások korlátai

Az óvodai-bölcsődei költségek támogatása jövőre is adómentes marad. Sőt könnyítés 2019-re, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül kifizetheti a munkáltató a felmerülő költségeket. Aki érintett, annak ez mindenképpen jó. De nyilván a munkavállalók csak kisebb részének van éppen bölcsődés- vagy óvodáskorú gyermeke.

Idén a felmérés szerint a teljes cafeteriajuttatások mindössze néhány százalékát fordították kockázati biztosításokra (ebbe a körbe az élet-, baleset-, és egészségbiztosítások tartoznak). Úgy tűnik, a jövő évben átmenetileg akár fel is értékelődhet ezen juttatások súlya, ugyanis a még 2018-ban megkötött szerződések alapján jövőre is adómentes maradhat a munkáltatói díjfizetés a minimálbér 30 százalékáig.

A hosszabb távra tervező munkáltatóknak azonban arra is kell gondolniuk, mi lesz egy év múlva, vagyis ha megszűnik a kedvezmény. Utána is fenntartják a juttatást, ha már bérként adózik? Figyelembe kell venniük azt is, hogy akiket jövőre év közben vesznek fel, azoknak már csak a kedvezőtlenebb feltételekkel tudják majd biztosítani a juttatást. (Kivétel, ha csoportos biztosításról van szó, amelyeknél a munkavállaló jövedelme egy főre vetítve nem állapítható meg (például azok a csoportos (kockázati) biztosítások, klasszikus állománybiztosítások), ahol a díj összege továbbra is egyes meghatározott juttatásként fog adózni.)

Azoknak a munkáltatóknak tehát, akik adómentesen juttatnának egészség- vagy más kockázati biztosítást, már nincs sok idejük arra, hogy még idén megkössék a biztosítási szerződéseket. Ergo a következő hetekben célszerű dolgozóik elé tárni azt a cafeteriarendszert, amelynek részeként a munkavállalók dönthetnek az igénybevételről – javasolják.