Egyéb

cafetrend-blog-igy-valtozik-jovore-a-cafeteria

Ilyen cafeteriát szeretnének a dolgozók és a cégek

800 419 CafeT-rend

www.cafeteriatrend.hu 2019-ben már hetedszerre végezte el azt a felmérést, melyben munkáltatókat, munkavállalókat kérdeztek meg arról, hogy milyen juttatásoknál szeretnének kedvezőbb adózást. Vagyis hogy milyen alapelvek mentén változtatnák meg a jelenlegi rendszert, milyen cafeteriaszabályokat fogadnának szívesen a jövőben. A 361 válaszadó negyede volt munkavállaló.

 

A kitöltött kérdőív értékelésekor az első meglepetés idén is az volt, hogy a megkérdezettek mennyire felelősen nyilatkoznak. Nem kifejezetten a kedvezményes adózás lenullázása volt idén sem a fő irány. Meglepő tapasztalat volt, hogy a korábbi trendekkel párhuzamban tovább erősödött az egészség célú juttatások népszerűsége.

 

Milyen támogatást kapjanak az egyes juttatások? 

 

A TOP 10 támogatandó felhasználási területet nézve érdekes tendenciákat tapasztaltak a kutatás készítői. A korábban stabilan első helyen szereplő étkezést már évekkel ezelőtt megelőzte az egészségmegőrzés, melynek pozíciója idén is erősödött, miközben kevésbé lett fontos az étkezés támogatása.

 

Emellett az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás is sokat javított a korábbi helyezésén. Mármint ha azt nézzük, milyen területeket kellene az adótörvényeknek kedvezményekkel támogatniuk. Sokat javított korábbi pozícióján a munkavégzéshez szükséges képzés is. Az előző évekhez képest gyengébben szerepelt viszont a gyermekek iskolakezdésének támogatása, vagyis úgy tűnik, arra a korábbinál kevésbé lenne igény, hogy ezt a juttatást újra kedvezményes adózással támogassák.

 

A válaszolók szerint ezek azok a legfontosabb költési célok, melyeket adókedvezményekkel kellene támogatni:(zárójelben a 2017-es helyezés):

 

  1. Egészségmegőrzés (1.)
  2. Gyógyulás (kezelés, orvosi ellátás) (2-4.)
  3. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (6-9.)
  4. Munkavégzéshez szükséges képzések (10.) 
  5. Gyógyulás (gyógyszerek, készítmények, segédeszközök) (2-4.)
  6. Üdülés, pihenés (5.)
  7. Gyermek iskolakezdésének támogatása (2-4.)
  8. Étkezés támogatása (6-9.)
  9. Nyelvoktatás (6-9.)
  10. Munkába járás közigazgatási határon kívülről (6-9.)

 

Mekkora legyen az adó(kedvezmény)?

 

De milyen mértékű legyen a támogatás? A felmérésből az is kiolvasható, mely elemeknél várják a válaszolók akár az adómentességet, melyekhez tudnák elfogadni a kedvezményes, vagy magasabb adófeltételeket.

 

Ebben a listában aszerint rendezték sorba a juttatásokat, hogy melyeknél várják a kitöltők, hogy a legnagyobb támogatást adja az adórendszer (zárójelben szintén 2017-es helyezés):

 

  1. Egészségmegőrzés (1.)
  2. Gyógyulás (kezelés, orvosi ellátás) (2.)
  3. Munkavégzéshez szükséges képzések (3.)
  4. Munkába járás közigazgatási határon kívülről (7.)
  5. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (5.)
  6. Gyógyulás (gyógyszerek, készítmények, segédeszközök) (4.)
  7. Étkezés támogatása (11.)
  8. Gyermek iskolakezdésének támogatása (10.)
  9. Nyelvoktatás (8.)
  10. Helyi bérlet (13.)

 

A kutatás készítői megjegyzik, itt a legfeltűnőbb a változás a korábbi méréshez képest az, hogy az utazás (munkába járás, helyi bérlet) alacsony adózására magasabb lett az igény, mint az előző években. Kiemelték azt is, hogy bár az „üdülés” elemnél is fontos, hogy legyen adókedvezmény, de a válaszolók szerint nem szükséges akkora mértékű támogatás, mint mondjuk az egészségmegőrzésnél.

cafetrend-blog-mkb-szep-kartya

Mégsem számít fel áfát az MKB a SZÉP-kártya díjra

800 419 CafeT-rend

Nemrég írtunk róla, hogy az idei évtől a bankok az átszerződött ügyfeleknél legfeljebb három százalékos díjat számíthatnak fel a két éve lejárt egyenlegekre. S hogy a három SZÉP-kártyakibocsátó közül az OTP, és a K&H fel is számítja ezt a három százalékot, az MKB pedig még áfát is.

Visszakérdeztünk, hogy is van ez. Hogy lehet, hogy két bank nem számít fel áfát, a harmadik meg igen. Az OTP-től azt írták, a havidíj nem áfaköteles, simán három százalékról van szó. Az MKB pedig azt válaszolta, a havi díj áfájával kapcsolatos döntését később hozza nyilvánosságra.

A rendeletben amúgy ez szerepel a Széchenyi Pihenőkártyához kapcsolódó díjak és jutalékok címszó alatt:

„A felszámított havi díj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3 százaléka lehet.”

Valamint ez is:

„A jelen alcím szerinti maximális költségek, összegek mértéke az áthárítható általános forgalmi adót nem tartalmazza.”

Szerdán küldte meg az MKB, hogyan döntött. Azt írták, hogy a 3 százalékos díj után ők sem számítanak fel áfát.

cafetrend-link-preview

SZÉP-kártya: még nem tudni, hány százalékkal sarcolnak a számlavezetők

800 419 CafeT-rend

Április 20-án kijött a kormány új rendelete a SZÉP-kártyák forgalmazásával kapcsolatban.

Ennek értelmében új formában működik majd tovább a rendszer. A lényeg, hogy a jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük a kibocsátóknak, és tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére.

Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, aztán rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira.

Arra voltunk kíváncsiak, hol tartanak a felkészüléssel a jelenlegi kártyakibocsátók, okoz-e nekik nehézséget az engedély megszerzése, és mikorra zajlik le az átalakulás. A válaszokból úgy tűnik, mindhárom jelenlegi kártyakibocsátó úgy tervez, hogy továbbra is a piacon marad.

Az OTP-csoport megerősítette, az április 20-án megjelent új kormányrendelet értelmében a SZÉP-kártya szolgáltatást a jövőben a jelenlegi elektronikus utalványkibocsátásból pénzforgalmi szolgáltatássá kell átalakítani. A jogszabály az átállásra a most is a piacon lévő kártyakibocsátóknak 6 hónap átmeneti időt biztosít. Az OTP-csoport és a másik két kibocsátó is egyelőre ott tart, hogy megkezdte a felkészülést a jogszabályváltozásból eredő feladatokra, az átállás részleteivel kapcsolatban pedig később fognak tájékoztatást adni.

A K&H mindössze annyit reagált, hogy az új szabályozással kapcsolatban náluk még folynak az egyeztetések a törvényhozókkal és kialakítás alatt van a folyamat.

Az MKB SZÉP-kártya kibocsátója már elkezdte kidolgozni a részleteket és az elkövetkező hónapokban felkészülnek arra, hogy megfeleljenek a rendelet előírásainak. Mivel az új szabályozás megvalósítása jelentős változásokkal jár, így első lépésként belső folyamataikon kell átvezetniük mindent. Először meg kell hozniuk a fejlesztések részleteinek kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó döntéseket. Csak ezek véglegesítése után tudnak majd pontos tájékoztatást adni az ügyfelek, partnerek számára. A szükséges eljárásrendek, rendszerfejlesztések a 2018. novemberi határidőre mindenképpen elkészülnek és a változtatásokat be is vezetik addig – tették hozzá.

A pénzforgalmi számlákat mind a közel 223 500 MKB SZÉP-kártyabirtokos számára tervezik megnyitni, hogy az ügyfeleik alapvetően változatlan feltételekkel használhassák majd a pihenőkártyát.

Lejáró egyenlegek, díjfelszámítás

Fontos változás lesz még, hogy az új rendben a két évvel korábban feltöltött, lejáró egyenlegeket már nem kell majd visszautalniuk a számlavezetőknek a munkáltatókhoz. Viszont ezekre a lejáró egyenlegekre a munkavállalóknak havidíjat számíthatnak fel, legfeljebb 3 százalékosat.

Feltételeztük, hogy ezt az új szabályt először a 2019. május 31-én lejáró egyenlegeknél kell majd alkalmazni. Az OTP ezt lényegében megerősítette, hiszen azt válaszolták, hogy a 2016-ban a kártyákra utalt összegek 2018. május 31-én változatlanul lejárnak, ezért érdemes ezeket az összegeket minél előbb felhasználni.

Az MKB is azt írta, hogy a 2018. május 20-án hatályba lépő új kormányrendelet záró rendelkezései alapján a 2018. május 31-én lejáró 2016. évi juttatásoknál a jelenleg még hatályban lévő korábbi rendelet szerint kötelesek eljárni a SZÉP-kártya kibocsátók: a határidőt követően a fel nem használt összegek zárolásra kerülnek, és az idei évben még – a korábbi gyakorlat szerint – változatlanul megtörténik a visszautalás a juttatást nyújtó munkáltatók számára. Azonban azt is hozzátették, hogy amennyiben az idei évi elszámolásokkal kapcsolatos eljárásban esetleg módosulás történik (ami ezek szerint teljesen nem zárható ki), akkor minden érintett kártyabirtokost időben tájékoztatni fognak.

Kíváncsiak lettünk volna még rá, vajon az egyes számlavezetők hány százalékos havidíjat fognak felszámolni a lejáró egyenlegekre. Erre nem kaptunk konkrét választ egyikőjüktől sem. Az MKB itt is csak megismételte, időben küldenek majd tájékoztatást az érintett kártyabirtokosoknak, valamint a munkáltatói partnereknek is az új rendelet szerinti változásokról, a havidíj mértékéről, illetve az aktuális információkról, teendőkről.

Szóval egyelőre úgy tűnik, nincs más dolguk a cégeknek, és a SZÉP-kártyásoknak, mint várni.

cafetrend-link-preview

Kijött az új SZÉP-kártya kormányrendelet

800 419 CafeT-rend

Pár hónapja hallani lehetett már róla, hogy megváltozna többek között a két évnél régebbi fel nem használt SZÉP-kártyás feltöltésekkel kapcsolatos szabály.

Jelenleg még az a rend, hogy a kártyakibocsátó a dolgozók által fel nem használt két évnél régebbi egyenlegeket ömlesztve visszaküldi a munkáltató részére. Vagyis ezek a feltöltések elvesznek a SZÉP-kártyás munkavállalók számára. A munkáltatók pedig hiába fizették ki ezen juttatások után két évvel korábban az adót, ha ismét SZÉP-kártyát töltenének fel a kibocsátóktól visszakapott összegből, újfent adózniuk kell ez után.

Ez a gyakorlat is meg fog változni az április 20-án megjelent, és rá 30 napra hatályba lépő kormányrendelet alapján. Valamint változás lesz még az is, hogy a szolgáltatók hat hónapos átállás mellett december 1-től pénzforgalmi számlán kezelik majd az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként.

A jelenleg kártyakibocsátóknak is át kell vedleniük pénzforgalmi szolgáltatóvá, ami bizonyára nem lesz nehéz nekik, hiszen három bankról van szó. A jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük. Ezzel párhuzamosan pedig tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére.

Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni. És rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira. A kártyákkal ugyanúgy lehet majd költeni, mint eddig, és úgy tűnik, a főbb szabályok is megmaradnak.

Akivel nem realizálódik az új szerződés, annak juttatása pedig maximum két évig még marad az elektronikus utalványon, és onnan felhasználható lesz.

A lejáró egyenlegek újfajta kezelése a már az új rendszerben működő pénzforgalmi szolgáltatókhoz kötődik.

Lényege, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ezentúl nem fogja visszautalni a munkáltatónak a lejáró egyenlegeket, hanem az összegek maradnak az alszámlákon.

Viszont a munkavállalóval szemben jogosult lesz a szolgáltató a Széchenyi Pihenőkártya juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani.

A felszámított havidíj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3 százaléka lehet. Tehát ha valakinek lesz még 100 ezer forint két évvel korábbi feltöltése, akkor attól maximum 3000 forint havidíjat fog vonni a szolgáltató. Ami, ha úgy vesszük, bünti. Más szemszögből nézve viszont legalább nem vész el a teljes feltöltés.

Abban nincs változás, hogy a Széchenyi Pihenőkártyás fizetésnél az elszámolás során a legrégebben jóváírt pénzösszeg terhére kell a felhasznált összeget elszámolni. A fel nem használt egyenleg és az arra felszámított havi díj megállapítása során is így kell eljárni.

Ami még fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a kártyabirtokos figyelmét legkésőbb március 31-ig fel kell hogy hívja a lejáró egyenlegre, illetve arra, hogy ha azt nem költi el, akkor milyen mértékű díjat számít fel neki.

Ha figyelembe vesszük a rendeletben jelzett határidőket, akkor azok alapján az új szabályt a 2019-ben lejáró, 2017-ben feltöltött lejáró egyenlegekre kell majd először alkalmazni, kizárólag a már a „korlátozott rendeltetésű fizetési számlákon” lévő összegeknél.

Vagyis az idén május 31-én lejáró, 2016-ban utalt juttatások még vissza fognak kerülni a munkáltatókhoz. Hacsak el nem költik időben a dolgozók.

cafetrend-blog-2019-felmentesi-ido

Ha felmondott a dolgozó, jár-e a felmentési időre cafeteria neki?

800 419 CafeT-rend

Érdekes témával foglalkozott nemrégiben az Adózóna, azt vesézték ki, jár-e a felmentési időre, illetve a végkielégítés mellé cafeteria, és ha igen, hogyan.

Példájuk szerint a munkavállaló két hónapos felmentési idejét töltötte (ebből egy hónapot kellett ledolgoznia), és végkielégítésre is jogosult volt.

Surányi Imréné okleveles közgazda, szakértő szerint nincs kötelező jogszabályi előírás arra, hogy kinek, mikor, mennyi cafeteria jár. A munkahelyeken azonban a kollektív szerződésben, helyi szabályzatban vagy a munkaszerződésekben általában rögzítik a munkabéren felüli juttatások körét, feltételeit, így azt is, hogy az adott cégnél a felmentési időre, illetve a végkielégítés mellé jár-e cafeteria. Ha van írásban rögzített megállapodás, akkor egyértelmű, hogy abban kell megnézni, mi jár.

Viszont ha nincs szabályzat vagy szerződéses megállapodás, akkor a szakértő szerint a munkáltató jóindulatától függ, hogy a felmentett dolgozónak a Munka Törvénykönyve szerinti kötelező járandóságokon túl milyen juttatást ad. Vagyis ebben az esetben egyáltalán nem biztos, másképp fogalmazva nem elvárható, hogy a felmentés idejére, illetve a végkielégítés mellé még a szokásos juttatást is megkapja a dolgozó.

A szakértő azt is kiemelte, hogy a munkaviszony megszűnésének csak az adókötelezettség szempontjából, és csak akkor van jelentősége, ha a cafeteriakeretben SZÉP-kártya támogatást is kapott a dolgozó.

A SZÉP-kártyára utalt béren kívüli támogatások közterhe 2019. január 1-jétől összesen 34,5 %, ebből 15 százalék az szja és 19,5 százalék a szocho. A SZÉP-kártyajuttatás akkor béren kívüli, ha nem haladja meg a rekreációs keretösszeget, azaz az évi 450 ezer forintot (a közszférában 200 ezer forintot), és ha alszámlánként sem több a keretösszegnél (szálláshely: évi 225 ezer forint; vendéglátás: évi 150 ezer forint; szabadidő: évi 75 ezer forint). Ha a keretösszegeket túllépik, akkor magasabb adóterhet, az egyes meghatározott juttatásnak megfelelő 40,71 százalékot (az adóalap 1,18 szorosa után kell leróni a 34,5 százalékot) kell leróni a juttatás után.

A szakértő azért emelte ki a SZÉP-kártyát felmondás esetére adózási szempontból, mert bár az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat nem kell arányosítani, de be kell tartani. Mit jelent ez?

Tegyük fel, hogy a dolgozó munkaviszonya április 30-án szűnik meg, vagyis amikor az évből még csak 120 nap telt el. Ekkor az évi 450 ezer forintos keretből arányosítva csak 147 945 forintnyi SZÉP-kártyatámogatás minősül béren kívüli juttatásnak. De ez is csak akkor, ha szálláshely és/vagy a vendéglátás alszámlára ment a 147 945 forint.

Ha viszont a támogatás nem volt ugyan több, mint 147 945 forint, de szabadidő alszámlára utalták, akkor abból csak 75 ezer forintnyi lesz béren kívüli juttatás, a fennmaradó 72 945 forintnyi juttatást pedig egyes meghatározott juttatásként kell leadózni.

Ha április 30-ig 147 945 forintnál többet fizettek már ki (bármekkora összeget), akkor a fölös rész egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. Tehát ha tegyük fel kiadták előre az egész éves (450 ezer forintos), vagy féléves (225 ezer forintos) keretet, akkor az április végi kilépés esetén abból a 147 945 forinton felüli részre nem 34,5 százalék, hanem 40,71 százalék közterhet kell fizetni. Amennyiben havonta utalták a juttatást, akkor nem adódhat semmi gubanc.

cafetrend-szep-kartya-keszpenzcafeteria

A dolgozók a SZÉP-kártyára és a készpénzre voksoltak

800 419 CafeT-rend

A BDO Magyarország cafeteriafelmérésében a tanácsadási szolgáltatásukat igénybe vevő vállalatok ezer munkavállalóját kérdezték meg, milyen juttatásokat választottak 2019-ben. Bár a lekérdezés országos szinten nem mondható reprezentatívnak, a kutatás készítői szerint így is fontos következtetéseket lehet levonni belőle.

Az egyik következtetés, hogy bár a munkáltatók többsége idén is megtartotta az előző évben kínált cafeteriaelemeket, adóelőnye miatt a dolgozók körében kiemelt helyzetbe került a SZÉP-kártya. Ezen kívül az immár bérként adózó pénzkifizetés volt még nagyon vonzó a megkérdezett munkavállalók számára. Így e két juttatás tette ki a felmérés szerint a teljes cafeteria-juttatások 94 százalékát.

Konkrétabban az azt jelenti, hogy:

A tavalyi 38 százalékkal szemben idén 54 százalékra nőtt a SZÉP-kártya részesedése a cafeteria-juttatások összértékén belül.

A SZÉP-kártyán belül a vendéglátás alszámla volt a legnépszerűbb 30 százalékkal, míg a szálláshely 16, a szabadidő alszámla pedig 8 százalékos részarányt képviselt az összes juttatásból. A növekedés nem meglepő annak ismeretében, hogy a cafeteriarendszer év eleji átalakulása nyomán a legnépszerűbb elemek közül egyedül a SZÉP-kártya maradt kedvezményes adózású béren kívüli juttatás. Ez azt jelenti, hogy évi 450 ezer forintig, illetve az alszámlánként meghatározott keretösszegig 34,5% a közteher rá.

Első hallásra meglepőnek tűnik, de az azonnal elkölthető cafeteriaelemek (például a korábbi Erzsébet-utalvány) helyét is a pénzkifizetés váltotta fel, így idén már a teljes cafeteriaérték 40 százalékát tette ki.

A kutatás készítői szerint ennek a népszerűségnek az az oka, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket preferálják, akkor is, ha nettóban ez alacsonyabb összegű juttatást jelent. A készpénzcafeteria az idei évtől már nem béren kívüli juttatás, hanem jövedelemként adózik, összes adóterhe így 54,5%. Érdekes, hogy bár a pénzkifizetés adózása már nem tér el a munkabérétől, a cégek mindegyike megtartotta ezt a juttatási lehetőséget, sőt, egy részük a többletadóteher egy részét vagy egészét is átvállalta.

A kutatás készítői szerint ennek két oka is lehet:

  • A béren kívüli juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé
  • Az alapbérbe épített juttatás megemelte volna egy sor bérhez kötődő munkáltatói kifizetés, így például a túlóradíj összegét is.

A felmérés szerint az adóváltozások nagy vesztesei a hosszabb távú megtakarítást ösztönző önkéntes pénztárak voltak. Ez látszik abból, hogy míg tavaly az önkéntes nyugdíj- illetve egészségpénztárak a cafeteriajuttatások 13 százalékát tették ki együtt, idén alig 3 százalékra olvadt a részesedésük.

Ami még érdekes, hogy bár az óvodai-bölcsődei költségek munkáltatói térítése továbbra is adómentes maradt, részaránya mégsem emelkedett 1,2 százalék fölé. Ennek oka a felmérés készítői szerint az lehetett, hogy a megkérdezett munkavállalók csupán kis hányadát érinthette ez a juttatás, mivel többségüknek nincs ilyen kiskorú gyermeke.

cafetrend-blog-2019-cafeteria-adocsokkentes

A cafeteria adózása is változik júliustól

800 419 CafeT-rend

Júliusban jön a következő adócsökkentés – adta hírül az Mfor.hu. A szakportállal a Pénzügyminisztérium közölte, hogy a hatéves bérmegállapodás részeként idén júliusban biztosan tovább csökken a szociális hozzájárulási adó az ígért újabb 2 százalékponttal. Azaz 19,5 százalék helyett 17,5 százalék lesz.

Ez az adócsökkentés eddig kérdőjeles volt, ugyanis feltételt szabtak hozzá. Mint a szakportál emlékeztetett rá, a bérmegállapodás szerint az adó mindig akkor csökkenhet 2 százalékponttal a naptári negyedévet követő második negyedév első napjától, ha a negyedévben a versenyszférában a reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal emelkedik éves szinten, azaz első alkalommal a 2019/2018 első negyedévet kell nézni. Azt meg ugye még nem lehet tudni, hogy az idei első negyedévben mennyivel nőtt a reálkereset, hiszen még nincsenek meg csak a januári KSH-s kereseti statisztikák.

Mit jelent a munkáltatói juttatásokra, cafeteriára nézve, ha júliustól csökken a szocho? Csökken az adóköteles juttatási elemek közterhe is.

Béren kívüli juttatás

Egyedül a SZÉP-kártya maradt béren kívüli juttatás, összesen évi 450 ezer forintig, illetve az alszámlákon maximált összegig, azaz a szálláshely alszámlán évi 225 ezer forintig, a vendéglátás alszámlán évi 150 ezer forintig, és a szabadidő alszámlán pedig évi 75 ezer forintig.

2019-től a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli.

Így a béren kívüli juttatások összes közterhe 34,5 százalék június végégig, júliustól pedig a szochocsökkentés miatt 32,5 százalékra mérséklődik.

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Az egyes meghatározott juttatások összes közterhe így az első félévben 40,71 százalék, ami a második félévtől pedig 38,71 százalékra fog csökkenni.

2019-től kizárólag az szja-törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak:

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
  • a cégtelefon magáncélú használata,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg,
  • a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
  • a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
  • a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százalékáig (=14 900 forintig),
  •  az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
  • a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
  • az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
  • az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint a rekreációs keretösszeget (évi 450 ezer forint) meghaladó juttatás.
cafetrend-link-preview

A kkv-k még nem alkalmazkodtak a cafeteria új szabályaihoz

800 419 CafeT-rend

Úgy tűnik, a cafeteriás adózási szabályok átalakítása, szigorodása jócskán felborította a kisvállalkozások juttatásokkal kapcsolatos korábbi terveit. Az, hogy kevesebb a kedvezményes adózású elem, és a kedvelt juttatások közül számos már bérként adózik, visszavetette a juttatási hajlandóságot, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatásából, amit évről évre rendszeresen elkészítenek.

Ezt jól mutatja, hogy míg tavaly félévkor még a cégek 70 százaléka kalkulált valamilyen juttatással, addig év végére ez az arány 53 százalékra mérséklődött. Kérdés azonban, hogy ez a szint is fennmaradhat-e, hiszen az eddig közkedvelt kedvezményes adózású, ún. egyes meghatározott juttatások – mint például a helyi bérlet vagy az Erzsébet-utalvány – idén január 1-jétől már jövedelemként adóznak, jelentős többlet terhet róva a vállalkozásokra – kommentálta a kutatás tapasztalatait Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.

Még nem alkalmazkodtak az új szabályokhoz

Év végén a top 3 cafeteriaelemben nem történt változás, továbbra is a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb (27%), amelyet holtversenyben a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás (17%) és A SZÉP-kártyán adható étkezési hozzájárulás(16%) követ.

A felmérés készítői szerint a sorrend hátterében az állhat, hogy a vállalkozások egyrészt bíztak abban, hogy finomítanak a szabályokon, másrészt pedig, hogy ragaszkodnak az eddig jól bevált cafeteriaelemekhez.

Idén azonban nagy valószínűséggel jelentősen átalakulhat a cégek bérkiegészítő rendszere, hiszen az eddig rendszeresen nyújtott cafeteriajuttatások közül van, ami az új szabályozás szerint idén már nem tartozik a klasszikus értelemben vett béren kívüli juttatások körébe – magyarázta Kovács Viktor Zoltán.

Nagyobb cég, több cafeteria

Ami a változások között is állandó, hogy a különböző méretű cégek közül a kis- és középvállalkozások alkalmazottai számíthatnak leginkább cafeteriára (60% és 69%), miközben a mikrovállalkozásoknál ez az arány jóval alacsonyabb (44%). A cégméret mellett pedig az is számít, hogy földrajzilag hol helyezkedik el a vállalkozás: leginkább az Észak-Magyarországon és Pest megyében dolgozók számíthatnak valamilyen munkáltatói juttatásra az index szerint.

Emlékeztetőül: a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített és februárban publikált felméréséből szintén az derült ki, hogy a juttatási hajlandóság és a cégméret összefügg. Ebben a felmérésben azt mutatták ki, hogy:

  • Az 1000 fő fölötti szervezeteknél 89 százalékban vannak juttatások.
  • A 10 fő alatti vállalkozásoknál azonban mindössze 58% az arány.

Azon cégeknél is hasonló volt a megoszlás, akik csak cafeteriarendszerben adnak juttatásokat.

  • A 10 fő alatti vállalkozások 13 százaléka biztosít csak cafeteriát.
  • E létszám fölött egyre magasabb a csak cafeteriát biztosító szervezetek száma és
  • 1000 fő fölött már az intézmények 34 százaléka biztosít csak cafeteriaalapú juttatásokat.
cafetrend-blog-2019-szep-kartya-szallas

Szállodába mentek leginkább a SZÉP-kártyások

800 419 CafeT-rend

A KSH-statisztika alapján szúrta ki az Azénpénzem.hu nemrégen, hogy a Széchenyi pihenőkártyánál milyen érdekes trendek voltak megfigyelhetőek januárban a szállásfoglalásnál.

Azt találták, hogy miközben idén januárban összességében csökkent a belföldi vendégek által elköltött vendégéjszakák száma, a SZÉP-kártyás költések továbbra is szépen emelkedtek a belföldi szállásfoglaláson belül. A januári statisztika pedig ugye azért érdekes, mert az idei évtől jelentősen átrendeződött a cafeteria adózása, számos adómentes és kedvezményes adózású juttatás után már a bérnek megfelelő terheket kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy akár a tavalyi felére is olvadhat egy-egy dolgozónál a bruttó keret, mire kézhez kapja nettóban.

A változások egyik nyertese a béren kívüli juttatásnak egyedüliként megmaradt a SZÉP-kártya

A KSH-statisztika alapján úgy tűnik, a pihenőplasztik elkezdte győztes menetelését. 7,4 százalékkal, 1,1 milliárd forinttal költöttek többet a kártyával a belföldi vendégek a különböző szálláshelyeken, mint tavaly. Miközben összesen csökkent a belföldi vendégéjszakák száma.

Még valami világosan kiderült a KSH-statisztikából: miközben a belföldi vendégéjszakák 81 százalékát jegyző szállodákban 0,6 százalékos visszaesés volt januárban, a SZÉP-kártyás költések emelkedtek. Viszont az olcsóbb szállásokon, például közösségi szálláshelyeken, üdülőházakban egyértelműen csökkent a SZÉP-kártyás forgalom.

Mindez valóban lefordítható úgy is, hogy jellemzően a magasabb jövedelműek körében vált népszerűbbé a pihenőplasztik. Olyanok körében, akik szállodába is el tudnak menni. Persze a januári adatokból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Hiszen lehet, hogy még a tavaly vagy a korábban kapott juttatásukat költötték el a dolgozók. De azért mindenképpen figyelmet érdemel ez a megfigyelés.

Már közvetlenül a bankokkal kell szerződni

A tavaly májusban életbe lépett jogszabály értelmében idén január 5. után már csak azok a kártyabirtokosok kaphatnak SZÉP-kártya-juttatást, akik megkötötték szerződésüket a kibocsátóval, azaz az OTP-vel, a K&H-val vagy az MKB-val.

A pénztárszolgáltatók tavaly november végéig minden SZÉP-kártya-birtokosnak elküldték a szerződését. Azok a kártyabirtokosok, akik nem vették át a szerződésüket 2019. január 5-ig, már nem kaphattak a munkáltatójuktól SZÉP-kártya-juttatást, és csak a megmaradt egyenlegüket használhatják fel.

De ha valakinek utólag jutna eszébe, hogy mégis szerződne, akkor sincs baj, utólag is lehet szerződést kötni. Az új SZÉP-kártyások 2018 decemberétől már közvetlenül a bankoknál tudtak csak SZÉP-kártyát igényelni és a hozzá kapcsolódó számlákra szerződést kötni. Vagyis megszűnt a munkáltatói kártyaigénylés a munkavállaló számára.

Változás még, hogy 2019-től a fel nem használt pénzek a munkavállalók számláin maradnak és szabadon elkölthetők, azokat a számlavezető nem utalja vissza a munkáltató részére. Viszont a szolgáltatók/bankok a bent ragadt pénzekre jutalékot számíthatnak fel.

cafetrend-blog-2019-cafeteria-kutatas

Így reagáltak a kisebb és nagyobb cégek a cafeteriaváltozásokra

800 419 CafeT-rend

Újabb kutatás készült el, amely azt vizsgálta, hogyan reagáltak a cégek az idei évtől érvényes cafeteriaváltozásokra. Mint köztudott, számos juttatás kikerült a kedvezményes adózási körből, és immár bérként adózik. A Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató 50 vállalat, vállalkozás bevonásával vizsgálta a módosítások hatásait. A kutatásból az derült ki, hogy:

  • a kis létszámú cégeket kevéssé érintette a változtatás,
  • sokan a cafeteriacsomag egyszerűsítése mellett döntöttek,
  • a 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégeknél pedig jellemzően nem, vagy csak részben vállalták át a pluszadóterheket.

A tavalyi előzetes becslések arról szóltak, hogy majd a cégek nagy része megszünteti a juttatásokat. Ehhez képest talán meglepő, de a kutatás alapján elmondható, hogy a résztvevő vállalatok, vállalkozások 89 százaléka nem szüntette meg teljesen a cafeteriajuttatások rendszerét.

Ennek egyik oka az lehet, hogy ha a bérbe beépítették volna a juttatásokat, akkor azzal is számolniuk kellett volna, hogy a pluszbérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (pl. túlóra) kifizetésénél is növeli a vállalatok költségét. A dolgozók persze jobban járnának, ha a bérbe épülne be a juttatás, pont ezért, illetve mert a nyugdíj-, táppénzalapjuk is nőne. De ezek szerint erre kevesen számíthatnak. Úgy látszik, a cégek számára biztonságosabb, egyszerűbb megoldásnak tűnt tehát, ha a dolgozó a bruttó juttatási keretét akár készpénzben is, de kiveheti, a magas adóteher ellenére.

A cafeteria megszüntetése helyett a megkérdezettek 33 százaléka megtartotta és nagy mértékben egyszerűsítette a juttatási csomagot, de nem vállalta át a többletadóterhet. Ami megint csak nem jó hír a dolgozóknak. Vagyis ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak. És nettóban is kevesebb jut nekik.

A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó SZÉP-kártyát és az adómentes (bölcsődei, óvodai költségtérítés) elemeket tartotta meg. Emellett a kutatás szerint jellemző még, hogy jelentős (81,95%) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás az olyan cégeknél, ahol nagyobb a munkavállalói létszám.

A felmérés szerint viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak cafeteriarendszerükben, attól függetlenül, hogy „nem éri meg a dolgozónak” bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.

Megállapították továbbá, hogy azokat a cégeket, ahol kicsi a létszám, kevéssé érintették a változtatások. Ennek oka az lehet, hogy a kisebb munkáltatók a korábbi években sem nyújtottak sokféle juttatást a dolgozóknak.

A megkérdezettek több mint 40 százaléka valamennyi részt átvállalt a többletadóteherből. Érdekes, hogy a teljes adóteher átvállalása inkább a kisebb dolgozói létszámú vállalkozásoknál, cégeknél volt jellemző.