Monthly Archives :

június 2017

cafetrend-blog-cafeteria-kartya

Miért lehet jó megoldás a cafeteria-kártya?

1024 536 CafeT-rend

Ezt a kérdést számos oldalról közelítik meg a kártyakibocsátók, például hogy miért lehet jó a munkáltatónak, és miért a dolgozónak, ha kártyára adja/kapja a juttatásait. Összefoglaltuk a lényeget.

Miért lehet jó a munkáltatónak?

  • Egy megoldás kiváltja az összes többi juttatási formát?

Ha csak az utalványokról (ajándék, étkezési, iskolakezdési, sport, kultúra) beszélünk, akkor ez végül is igaz, hiszen egy-egy dolgozóra vetítve elég egy típusú kártyát adni, azon rajta lehet az összes utalvány.

  • Testre szabható a juttatás?

Ez több oldalról is igaz lehet. Vannak kibocsátók, ahol 8-10-féle cafeteria-kártya is elérhető. De ha csak egy kártya van, arra is igaz, hogy minden dolgozónál az igények szerint állhat össze a tartalom, a juttatási paletta.

  • Nem gond az utalványok havi kiosztása?

Ez kétségtelen, nem kell papír utalványokat megrendelni, számolgatni, kiosztogatni, stb. Ugyanígy nincs gond az esetleges lejárt utalványok visszaküldésével sem.

  • Egyszerűbb?

A verseny miatt a szolgáltatók ügyelnek arra, hogy felhasználóbarát online felületeket kínáljanak a cégeknek (mondjuk ez adott a papír alapú utalványokhoz is), és így minél kevesebb kapacitást kössön le a megrendelés, ügyintézés.

Miért lehet jó a dolgozónak?

  • Takarékos?

Igen, mert az egyéni nyilvántartásokban feltöltött utalványok nem járnak le az év végén, a juttatások a feltöltést követő év december 31-ig használhatóak fel. Kivétel az iskolakezdési támogatás, amely július 1-jétől a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel.

Megszűnik a papír-utalványnál előforduló “kényszervásárlás”, illetve a másik véglet is: nem kell kiegészíteni a juttatás összegét, ha nem megfelelő a címlet. Az elektronikus utalványnál ugyanis nincs is címlet. A beváltásakor pontosan annyit vonnak le e-utalvány készletéből, amennyi a termék/szolgáltatás ellenértéke.

  • Biztonságos?

Van, amelyik szolgáltatónál PIN-kód is tartozik hozzá, akárcsak a bankkártyához. Ha a papír utalványt elveszíti a dolgozó, akkor keresztet vethet rá. A kártya viszont elvesztés esetén letiltható, pótolható, így az utalványkészlet nem vész el.

Az online felületeken könnyen nyomon követhető a számlaegyenleg, a forgalom és a lejáró utalványok. POS-os használatnál a bizonylaton is megjelennek ezek az adatok.

  • Kényelmes?

Elég jól kiépített az elfogadói hálózat. Nem kell különböző címletű és fajtájú utalványokkal bajlódni, egyetlen kártyával több alszámla szolgáltatásaiért lehet fizetni. Online is lehet használni, pont úgy, mint egy bankkártyás vásárlásnál.

Mit lehet vásárolni a cafeteria-kártyával?

Az attól függ, hogy milyen juttatást kértünk és kaptunk rá a munkáltatótól.

  • Ajándékutalvány: széles körűen használhatja fel a dolgozó, például háztartási vegyi áruk, háztartási cikkek, kozmetikumok, ruházat, szépségápolás, könyvek, elektronikai cikkek, lakberendezés, bútor, élelmiszer, sport- és szabadidős tevékenységek kifizetésére. 2017-től a jogszabályi változások miatt fogyasztásra kész étel vásárlására is felhasználható.
  • Étkezési-utalvány: fogyasztásra kész ételeket lehet belőle vásárolni.
  • Iskolakezdési támogatás: a juttatást minden iskoláskorú gyermek után igénybe veheti mindkét szülő, évente egy alkalommal. Felhasználni július 1. és december 31. között kell.
  • Kultúrautalvány: évente, személyenként 50 ezer forint értékben adható a munkavállalónak adómentes béren kívüli juttatásként kulturális (múzeum, színház, tánc, zeneművészet, könyvtári beiratkozás, egyéb kultúra) szolgáltatásra / eseményre szóló belépőre / bérletre.
  • Sportutalvány: korlátlanul és adómentesen adható a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényekre szóló belépőkre, bérletekre.
cafetrend-blog-cafeteria-ado-2018

Így változik jövőre a cafeteria adózása

1024 536 CafeT-rend

A parlament megszavazta pár napja a tavaszi adócsomagot, amely két ponton jelent „egyelőre” változást a cafeteriában 2018-ra. Azért jogos az „egyelőre”, mert tavaly négy adócsomag volt, és még a novemberi is tartalmazott olyan változást, amely hatással volt a juttatásokra, illetve azok adózására. Azt pedig még nem tudjuk, hogy idén is hasonló lesz-e a forgatókönyv.

Amit most tudunk, hogy kedvezőbb feltételekkel lehet majd adni lakhatási támogatást, és hogy az egyes meghatározott juttatások adóterhelése csökkenni fog.

43,66 százalék helyett 41,3 százalék

A nem adómentes cafeteriaelemek közül a béren kívüli juttatásokra jelenleg 34,22 százalékos közterhet kell fizetni (1,18-as adóalapra 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás). Csak két béren kívüli juttatás van, a SZÉP-kártya 450 ezer forintig, és az évi százezer forintos készpénzcafeteria.

Az összes többi adóköteles elem „egyes meghatározott juttatás”-nak számít, és 43,66 százalékkal adózik (1,18-as adóalap, 15% szja, 22% eho). De mivel az eho jövőre a már elfogadott szabályok alapján 20 százalékra mérséklődik, ezen juttatások adóteher is kisebb lesz: 41,3 százalékos.

Ennyi lehet tehát jövőre többek között az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, szolgáltatás; az üzleti célú telefonszolgáltatás; a személybiztosítási díj; az üzleti- illetve a csekély összegű ajándék, illetve a keretösszegen felüli béren kívüli juttatás adóterhe is. És az egyes meghatározott juttatások továbbra is korlátlanul adhatóak.

  • A változással tovább olvad a béren kívüli juttatások adóelőnye, 9,44 százalékról 7,08 százalékra.
  • A 41,3 százalékos adózással bruttó százezer forintos egyes meghatározott juttatás esetén 2360 forintot nyerhet a dolgozó.

Lakhatási támogatás

A képviselők megszavazták azt is, hogy 2018-tól tovább nőjön a munkáltató által 5 évig adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás (=adómentes albérleti térítés) mértéke.
A foglalkoztatás első 24 hónapjában jelenleg maximum a minimálbér 40 százaléka lehet a támogatás, jövőre ez felmehet 60 százalékra.

Ez azt jelenti, hogy a 2018-ra várható 138 000 forintos minimálbér mellett az első két évben havi legfeljebb 82 800 forintnyi lehet dolgozónként az adómentes juttatás.

A következő 24 hónapban pedig a minimálbér 25 százaléka helyett 40 százalékot, a rá következő 12 hónapban 15 helyett 20 százalék lakhatási támogatást lehet adni adómentesen a dolgozóknak.

A támogatás adómentességének feltétele továbbra is, hogy a munkavállaló legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesítsen a munkáltatóval, és hogy a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re legyen egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti napi oda-vissza utazás több időt vegyen igénybe tömegközlekedéssel, mint 3 órát.

Az adómentességhez jövőre az is kell majd, hogy a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás folyósításának idején a munkavállaló ne rendelkezzen haszonélvezeti joggal nem terhelt, 50 százalékot meghaladó mértékű lakástulajdonnal vagy haszonélvezeti joggal a munkavégzés helyén, illetve olyan településen, amely 60 km-nél közelebb van a munkahelyéhez, vagy ahonnan 3 óránál rövidebb idő alatt be lehet jutni tömegközlekedéssel.

Ez egyébként könnyítés, mert míg idén minden a munkahelyhez közeli valamekkora lakástulajdonnal is rendelkező munkavállalót ki kell zárni a támogatásból, addig jövőre a közelben lévő kisebb arányú lakástulajdonjog nem lesz akadálya annak, hogy adómentes támogatást adjon a munkáltató.

Fontos változás még, hogy a módosítás hatálybalépését követően az adómentesség határozott idejű munkaszerződés és munkaerő-kölcsönzés esetén is igénybe vehető lesz 2018-tól a mobilitási célú lakhatási támogatásra.

cafetrend-link-preview-szep-kartya-lejarat

Több mint egymilliárdot hagytunk veszni a SZÉP-kártyákon

1024 536 CafeT-rend

Lezajlott a nagy hajrá – aki május 31-éig nem költötte el SZÉP-kártyájáról a 2015-ben a munkáltatója által feltöltött összeget, az már keresztet vethet rá. A szabály szerint ugyanis ezek az egyenlegek lejártak – éjfélkor lekerült a számlákról a pénz, és azt a kártyakibocsátók visszautalják a munkáltatóknak. Anonim módon, vagyis a cégek nem tudhatják meg, melyik dolgozónak kellene szólni jövőre, hogy jobban figyeljen majd oda a 2016-os feltöltései elköltésére.

Mekkora összegről van szó? Az utolsó hetekben erősen felpörgött a felhasználás, így végül 98 százalék feletti lett a költés. Ennek ellenére a három kártyakibocsátónál összességében így is több mint 1,2 milliárd forint ragadhatott bent. És a pénzmegvonás 190 ezer dolgozót érinthetett.

  • A legnagyobb szolgáltatónál, az OTP-nél a lejáró egyenlegek 1,39 százaléka, 966 millió forint maradt a kártyákon. Adataik szerint ez az összeg 142 845 kártyabirtokos között oszlott el és átlagosan 6766 forintnyi fel nem használt SZÉP-kártyás juttatást jelentett.
  • Az MKB-nál 98,5 százalékos felhasználás mellett 27 ezer dolgozó 191 millió forintját fogják visszautalni 1800 munkáltatónak. Átlagosan 7074 forintot tehát.
  • A K&H-ról egyelőre annyit sikerült megtudni, hogy ők 1500 munkáltatónak utalnak vissza.

A kártyakibocsátóknak a jogszabály értelmében június 30-ig kell visszautalniuk a két évvel korábbi, fel nem használt összegeket. (Kivétel, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.) A munkáltatónak a visszautalt összeget egyéb bevételként kell lekönyvelniük. Hogy mit kezdenek a pénzzel, azt eldönthetik. Ha cafeteriában adják ki, akkor az idei juttatásnak számít, és újra le kell utána adózni. Viszont mivel anonim módon küldik vissza a pénzt a kibocsátók, így a munkáltató nem tudja célzottan annak a dolgozónak visszaadni a kártyáján ragadt pénzt, aki nem használta fel.

Most a lejáratra kell figyelni

A SZÉP-kártya lejárati ideje a rendelet szerint minimum 3 év, azonban a gyakorlatban mindhárom kibocsátó 5 évet alkalmaz. És mivel a Széchenyi pihenőkártya programja 2012-ben indult, idén járnak le először az azóta is meglévő kártyák. Akinek lejár a kártyája, az a rajta szereplő hónap vége után nem fog tudni fizetni vele.

Fontos: attól, hogy a kártya lejár, az egyenleg nem vész el. Amint elkészül az új kártya, arra átkerül.

A kibocsátóknak egyébként még a lejárat előtt ingyenesen és automatikusan cserélniük kell minden olyan lejáró kártyát, amely a törvényi feltételeknek megfelel, azaz a lejáratot megelőző két évben érkezett rá feltöltés. A főkártyákat díjmentesen kell cserélni, a társkártyákra azonban 1500 forintot felszámíthatnak.

Hogyan kezeli a három bank a lejáratot? Ebben találtunk némi eltérést.

Az OTP-nél a munkáltatónak kell megrendelnie a cserekártyát – a cserekártya-állomány a lejáratok előtt egy hónappal kerül ki a munkáltató által hozzáférhető felületre. De ebben nincsenek benne a társkártyák, azokat egy külön nyomtatványon lehet igényelni. Viszont ha a munkáltató nem rendel cserekártyát, vagy a dolgozó már nem annál a cégnél van, ahonnan az utolsó feltöltést kapta, esetleg nincs munkaviszonya, akkor a kártyát (vagy társkártyát) a magánszemélynek magának kell igényelnie.

Az MKB-nál csak akkor gyártanak új kártyát a lejáró helyébe, ha két éven belül volt rá utalás, illetve ha a lejárat után újra utalás érkezik rá. A lejáró társkártya újragyártását pedig a főkártyabirtokos kérheti a banknál, vagy a munkáltatónál.

A K&H-nál a legegyszerűbb a csere: az érvényességi idő lejárta előtt automatikusan intézkednek a kártyamegújításról – 2 hónappal korábban postai úton kiküldik a fő és/vagy társkártyát is.

Apropó, postázás. Akinek lejár a kártyája, nézze meg a bankok által biztosított személyes felületén, hogy az adatai, köztük a postacíme stimmel-e.