Monthly Archives :

szeptember 2017

Jobb feltételekkel támogathatja jövőre az albérletben lakó dolgozókat a munkáltató

1024 536 CafeT-rend

A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentes cafeteriaelem és jövőre még vonzóbb lehet a juttatás mint idén, igaz maradnak problémák is.

A lakhatási támogatás adómentességének feltételei most:

  • A munkáltató és a támogatásban részesülő munkavállaló között fennálló határozatlan idejű, legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszony,
  • A munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti távolság legalább 60 km, vagy pedig a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti utazás tömegközlekedési eszközzel oda- és visszautazás naponta 3 óránál több időt vesz igénybe.
  • A munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, illetve a támogatás nyújtásának időpontjában a munkavállaló nem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzés helyéig tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

A lakhatási támogatásnál a következő meghatározott értékeket lehet figyelembe venni:

  • a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített összeget, vagy
  • a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített összeget, vagy
  • a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített összeget.

Az adómentes juttatásra a következő plafonok érvényesek most:

  • a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér legfeljebb 40 százaléka,
  • a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százaléka,
  • a foglakoztatás második 24. hónapját követő 12 hónapban (magyarul az ötödik évben) a minimálbér 15 százaléka lehet az adómentes lakhatási támogatás.

Most úgy tűnik, jövőre az eddiginél is jobban támogathatja az állam a munkavállalók albérletét – hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország. (Az állami támogatás az adómentességen keresztül valósul meg.) Tovább enyhülhetnek ugyanis a feltételek, és emelkedhet a kedvezményplafon is. A feltételes mód pedig azért van, mert ki tudja, mit babrálnak még az év végéig az adótörvényeken.

Az elmúlt években jelentősen megugrottak albérleti díjak, Budapesten pl. négy év alatt megduplázódtak. A lakóhelyüktől távolabb munkát találók részéről ezért egyre égetőbb az igény egy széles körben is igénybe vehető albérlet-támogatásra. Elvileg munkavállalók tízezreinek terheit enyhíthette volna a mobilitási lakhatási támogatás, azonban a túl szigorú feltételek miatt 2017-ben országosan is csupán alig néhányan vették igénybe. A tervezett változások viszont elvileg bővíthetik majd jövőre az igénybe vevők körét.

Kedvezőbb feltételek jöhetnek 2018-ban

Az idei feltételek között komoly megszorítás volt, hogy csakis határozatlan idejű szerződéssel lehetett a támogatást igénybe venni – magyarázta a cég vezető cafeteria-tanácsadója, Makár Andrea. Jövőre azonban juttatás várhatóan már határozott idejű szerződésekhez is járhat, ráadásul összege is jelentősen emelkedhet.

Így változhatnak jövőre az adómentes lakhatási támogatás értékhatárai:

  • a foglakoztatás első 2 évében a minimálbér maximum 60 százaléka lehet a mobilitási lakhatási célú támogatás,
  • a foglakoztatás harmadik és negyedik a minimálbér 40 százaléka,
  • a foglakoztatás ötödik évben a minimálbér 20 százaléka.

És mivel a minimálbér is nő közben, a jelenlegi 127 500 forintról 138 ezer forintra, ez is növeli az adható támogatás összegét, így az első két évben akár havi 82 800 forint is lehet adómentesen a jelenlegi 51 000 forint helyett.

A feltételek között szerepel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytől, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen. 2018-ban ez utóbbi feltétel is enyhül, és immár csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.

Az a megszorítás viszont úgy tűnik marad, hogy ha egy bérlakást többen bérelnek, akkor csak a bérlők egyike élhet a támogatással, abban az esetben is, ha esetleg a szobákat külön szerződés alapján veszik ki. Ez pedig gond, mert elég életszerű helyzet, hogy egy távoli településről többen, összefogva költözzenek közös munkahelyük közelébe.

A szakértő szerint azonban a legnagyobb akadály változatlanul az, hogy a főbérlők többsége nem ad bizonylatot a havidíj megfizetéséről. Így aztán a támogatást sem lehet igénybe venni. Kérdés, változtat-e ezen, hogy jövőre egységes és összességében kedvezőbb lesz a lakáskiadásból származó jövedelmek adózása.

A szakszervezet szerint népszerű a készpénzcafeteria

1024 536 CafeT-rend

Tavaly év végén számos sajtóhír jelent meg, amely a készpénzcafeteria népszerűségét valószínűsítette. Ez volt az a januártól bevezetett juttatás, amely a Széchenyi pihenőkártyán kívül az egyetlen kedvezményes adózású (béren kívüli) juttatás maradt. Így a készpénzcafeteria évi 100 ezer forintig 34,22 százalékos közteher mellett adható.

Felvetődött az is, hogy esetleg átveheti az Erzsébet-utalvány helyét, vagy hogy trükközve, béremelés helyett adják majd a cégek (ami egyébként tilos).

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnökét, Kordás Lászlót kérdeztük, mi igazolódott be az előzetes feltételezésekből. Mint elmondta, a készpénzcafeteria valóban igen népszerű lett, legalábbis a MASzSz által lefedett munkavállalói körben ezt tapasztalták: rengeteg helyen állították be a cégek az új juttatási formát, a dolgozók pedig szívesen választják. És valóban az sem ritka, hogy az Erzsébet-utalványt kigolyózta a készpénzcafeteria. Hiszen a készpénz szabadon elkölthető, míg az étkezési bón nem. És ráadásul utóbbinak magasabb (43,66 százalékos) az adóterhe, ami viszont a cégeknek nem mindegy.

Hasonló okból (pénz kontra célzott juttatás) van, ahol a rekreációra fordítható összegek kárára lépett be a készpénzcafeteria, amit a szakszervezet egyáltalán nem tart kedvező fordulatnak. Hiszen mint mondta az elnök, nagyon fontos lenne, hogy a dolgozóknak legyen lehetőségük kipihenni a fáradalmakat.

Kordás László emlékeztetett: az idei minimálbér és bérminimum-emelés a cégek egy jelentős körét alaposan próbára tette – náluk viszont nem ritkán mindez a cafeteria rovására ment. Mert bár szigorúan tilos a juttatásokat bér, vagy béremelés helyett adni, a cégek mégis összeszámítják ezeket a költségeket. És ha jelentős béremelést kell adni, akkor bizony az azzal járó kiadások kiszoríthatják a képzeletbeli keretből a béren kívüli és egyéb juttatásokat is – ecsetelte a helyzetet.

Azoknál a cégeknél pedig, ahol eddig is kicsivel a minimális bérszint fölött voltak, inkább nem, vagy csak minimális emelést adtak, és pluszban a készpénzcafeteriával toldották meg a dolgozónak szánt pénzt. Hiszen annak mégiscsak kisebb az adóterhe. Amire ha akarjuk, lehet azt mondani, hogy béremelés helyett kapták a juttatást.

Amit szabad, és amit nem

Arra nincs az szja-törvényben megkötés, hogy a készpénz-cafeteriát milyen formában, vagy ütemezésben kell kiadni, így ez a munkáltató döntése. Adható havonta, de negyedévente, félévente, vagy évente is, készpénzben, vagy utalással.

Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy szabály szerint a dolgozó arányosan csak annyi készpénzcafeteriát kaphat, amennyit az adott évben munkaviszonnyal töltött. Új belépőnél tehát arányosítani kell az éves összeget.

Kilépőnél így gond lehet, ha előre adták ki a juttatást – ilyenkor ugyanis az adott évben munkaviszonyban töltött időre járó összegen felül előre kiadott készpénzcafeteriát a kilépéskor a munkáltatónak jövedelemként le kell adóznia. Célszerű lehet tehát ezt a juttatást mindig utólag kiadni, a már munkaviszonyban eltöltött időre.

A szakszervezet végzett egy felmérést arról, hogyan rendeződtek át az általuk lefedett cégeknél a cafeteria-juttatások. A felmérés eredményét a következő bejegyzésben ismertetjük.

Tipp a tanévkezdéshez

1024 536 CafeT-rend

Ugyan elkezdődött már az iskola, de szeptemberben még sok családnál folyamatban van néhány szükséges holmi beszerzése.

És bár az idén már kilencedik osztályig ingyenes a tankönyv, azért marad jó pár tétel (ruhák, cipők, füzetek, írószerek, egyéb szükséges eszközök, segédanyagok, külön foglalkozásokra előírt cuccok, kollégiumi díj, albérlet stb.), melyek beszerzése nemcsak az évnyitó előtt, hanem év közben is sok kiadással járhat a szülőknek.

A munkáltatói iskolakezdési támogatásról már írtunk, de van még egy lehetőség, amely segíthet ilyenkor: az önsegélyző pénztári megtakarítás, amelyhez a munkáltató is hozzájárulhat cafeteria-juttatás keretében. Ez a juttatási forma jelenleg nem béren kívüli juttatás, hanem egyéb meghatározott juttatásnak számít, akárcsak az iskolakezdési támogatás. Adóterhe 43,66 százalék és korlátlanul adható.

Azért is fontos beszélni erről a juttatási formáról, mert az OVB Magyarország tapasztalatai szerint a szülők nagy része nem tudja, hogy az iskolakezdési ráfordítások az önsegélyező pénztári megtakarításból is fedezhetőek.

Amit még ki kell hangsúlyozni: az önsegélyező pénztárakban lévő megtakarításokat nem csak iskolakezdésre fordíthatjuk. És nem csak december 31-ig lehet belőle az iskoláztatással kapcsolatos tételeket állni. Vagyis nem olyan kötött az önsegélyező pénztári pénzek felhasználása, mint az iskolakezdési támogatásé.

Az önsegélyező pénztárban gyűjtött pénz bármikor jól jöhet, legyen szó akár gyermekvállalásról vagy hiteltörlesztésről. Ennek ellenére az önsegélyező pénztárak által kínált lehetőségek jóval kevésbé ismertek, mint a többi pénztári szolgáltatás. Pedig a megtakarítás az egyik legsokoldalúbb öngondoskodási forma, a legtöbb egészségpénztár pedig már kínálja is portfóliójában ezeket a termékeket.

Fontos még, hogy a többi cafeteriában is támogatható pénztári megtakarításhoz hasonlóan az önsegélyező pénztárakra is áll, hogy a tagok is gyűjtögethetnek a saját számlájukon, amire 20 százalékos személyijövedelemadó-visszatérítés járhat, legfeljebb évi 150 ezer forintnyi. Sőt, a család többi tagja is hozzá tud járulni a nagyobb kiadásokhoz, legyen az akár egy hirtelen jött betegség, munkanélküliség, vagy valamilyen súlyos káresemény. Fontos: ahogy a többi pénztárnál, itt is igaz, hogy az adókedvezmény csak az egyéni befizetések után jár. Ha valaki a munkahelyén, a cafeterián belül választja a juttatást, akkor a munkáltató által fizetett hozzájárulásra természetesen nem lehet igénybe venni a szja-visszatérítést.

Akkor is érdemes az önsegélyező pénztárakat választani, ha a közeljövőben nem tervezünk családot alapítani és iskoláskorú gyermekünk sincs. Már önmagában az adóvisszatérítés lehetősége is kecsegtető, de akár a lakáshitelünk törlesztésére, betegség, vagy rokkantság miatt kieső jövedelem pótlására, temetési támogatásra, valamint gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre is felhasználható ez az öngondoskodási forma – hangsúlyozta a juttatás kapcsán az OVB Vermögensberatung Kft. ügyvezetője, Papp Ádám.

Amit még érdemes tudni: az önsegélyező pénztári befizetés utáni térítések többsége csak hat hónap után vehető fel, igaz, akkor viszont akár egy összegben is.

Látványos visszaesés a nyugdíj- és egészségpénztári cafeteriában

1024 536 CafeT-rend

Jó teljesítményről tanúskodnak az önkéntes nyugdíjpénztárak (önypt) és az egészségpénztárak (ept) első féléves adatai – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) augusztusban. De ha a számok mögé nézünk, az is kiderül, hogy a cafeteria súlya jelentősen csökkent, amiben erőteljes szerepe van annak, hogy az idei évre a munkáltatói pénztári befizetések már nem tartoznak a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások közé.

Nyugdíjpénztár számokban

  • Az ÖPOSZ-szal együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona idén június végén 1214 milliárd forintot tett ki, ez 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.
  • Az önypt-k taglétszáma az idei második negyedévben kis mértékben nőtt az előző negyedévhez képest, és elérte az 1,056 millió főt.
  • Az egy tagra jutó vagyon átlagosan 1,15 millió forintnyi, ami 11 százalékos emelkedés éves összevetésben.
  • Az önkéntes pénztártagok egyéni befizetéseinek összege az első félévben megközelítette a 35 milliárd forintot, ami kiemelkedő, 21 százalékos bővülésnek felel meg éves szinten, több évre visszatekintve pedig rekordnak számít. (Az elmúlt öt évben az év első felében az egyéni befizetések összege 17-29 milliárd forint volt csak.)
  • A munkáltatói hozzájárulások a szövetséggel együttműködő önyptk-nél az idei első félévben 17 milliárd forintra rúgtak, ami 6 százalékos csökkenésnek felel meg.

Egészségpénztár számokban

  • Az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztárak összvagyona meghaladta a 49 milliárd forintot, ami mintegy 2 százalékos emelkedést jelent éves szinten.
  • Az egyéni befizetések szintén látványosan nőttek: az első félévben 7,63 milliárd forintot tett ki, ez pedig 49 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
  • Az egészségkasszák az idei első félévben több mint 3 millió alkalommal finanszíroztak különböző szolgáltatásokat a tagok számára összesen 16,6 milliárd forint értékben. Azaz alkalmanként átlagosan 5410 forintot fizettek a pénztárakon keresztül.
  • A munkáltatói hozzájárulások viszont alaposan megzuhantak az egészségpénztári ágazatban: 7,48 milliárd forintra csökkentek, ami 39 százalékos visszaesés.

Betett a megemelt adóteher

Az adatokból látszik, hogy a pénztártagok egyéni befizetései egyre dominánsabbá váltak, miközben a munkáltatói befizetések jelentősen visszaestek az adózási szabályok változása, azaz a pénztári befizetésekre vonatkozó magasabb idei elvonás miatt.

Megkérdeztük az ÖPOSZ-t, hogyan alakult azon munkáltatók száma, akik adtak önypt- és/vagy ept-hozzájárulást, de mint kiderült, erről nem gyűjtenek adatot. Arról is érdeklődtünk, hogy a munkáltatók hány százaléka tartotta meg, illetve csökkentette a juttatást, és milyen arányban voltak, akik esetleg növelték. Azt a választ kaptuk, hogy szektor szinten nehéz az összesítés, mert nincs olyan kimutatás, hogy melyik pénztár melyik munkáltatókkal áll kapcsolatban, és ezen munkáltatók magatartása egyéni szinten hogyan változott. Kiderült viszont, hogy az adóváltozások előtt az ÖPOSZ felmérte a várható munkáltatói reakciókat és az akkori – előzetes, önbevalláson alapuló – válaszok alapján mindegyik esetre lehetett példa:

08.27. nyugdíj és egészségpénztárak és cafeterria_ábra

Ezért vannak hátrányban az ept-k

Arra is kíváncsi voltam, mi lehet az oka, hogy az ept-knél jóval nagyobb arányú és összegű volt a munkáltatói befizetések csökkenése, mint az önypt-knél. Azt a választ kaptam, hogy ennek több oka is van:

  • a nyugdíjpénztár sokkal régebbi juttatási forma, mint az egészségpénztár,
  • hosszabb időn keresztül működött önálló egységként a többi béren kívüli juttatás mellett,
  • amikor pedig a cafeteria részévé vált, sok munkáltató megtartotta azt a szemléletet, hogy a nyugdíjcélú, hosszú távú előtakarékosság támogatását külön kezelte a más – immár – cafeteria körben adható juttatásoktól.

Az egészségpénztár viszont klasszikusan rövid távú megtakarítási forma, hiszen – bár van lehetőség hosszabb távon is megtakarítást felhalmozni egészségügyi, vagy önsegélyező kiadások fedezetéül – jellemzően ma még inkább a rendszeres egészségügyi, illetve önsegélyező kiadások fedezetére szolgál. Akár azonnali költést lehetővé tevő jellegüknél fogva ezáltal könnyebben belesimultak a többi cafeteria-elembe.

Ez a belesimulás eredményezi azt, hogy az adóteher emelkedése miatt a juttatások (juttatói/munkáltatói és „választás”/munkavállalói oldali) átgondolása során a lemorzsolódást okozó hatás is hatványozottabban jelentkezik az egészségpénztáraknál.