Ahogy korábban írtunk róla, jelentős változások várhatóak a jövő évtől a munkáltatói juttatásoknál. Megszűnhet a tavaly bevezetett készpénzcafeteria, így béren kívüli juttatás egyedül a SZÉP-kártya maradna. Megszűnhet öt, jelenleg adómentes juttatás is: a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díja, a diákhiteltörlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói támogatás, valamint a sportrendezvényre szóló belépők és a kultúrautalványok. Továbbá a korábbi béren kívüli juttatások sem fognak egyes meghatározott juttatásnak számítani.

A megszűnés nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem is lehet ezeket a jelenlegi juttatásokat adni többé. Hanem „csak” annyit jelent, hogy adhatóak ugyan, de nem adómentesen, kedvezményes vagy viszonylag kedvezményes adózással, vagyis úgy, ha megfizetik rájuk a bérre vonatkozó közterheket.

A jelenlegi cafeteriás közterheket 1,18-as adóalapra kell számítani. A béren kívüli juttatásokra 14% az eho és 15% az szja (= összesen 34,22%), az egyes meghatározott juttatásokra pedig 19,5% az eho és 15% az szja (=összesen 40,71%). A bér közterhe ehhez képest jelenleg alapesetben a bruttó bérre vetítve összesen 54,5% (munkáltatói oldalról 19,5% szocho, 1,5% szakképzési hozzájárulás, és munkavállalói oldalról szja 15%; 10% egyéni nyugdíjjárulék, 7% egészségbiztosítási, 1,5% munkaerőpiaci járulék), amely a kedvezmények nélküli nettó bérre vetítve 81,96%-ot tesz ki.

Ami kérdéses volt korábban, hogy vajon mennyi lesz a bér és a megmaradó juttatások adóterhe. Több olyan változás várható ugyanis, ami a közterheket befolyásolja.

Megszűnik az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve beleolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho). Kérdés volt az adó mértéke. Azóta már láttam a tervezetekben, hogy egyetlen szocho-kulcs marad csak, azaz nem lesz több kulcs, mint jelenleg az ehónál.

Kérdéses volt, hogy mennyi lesz a szocho-kulcs. Marad a jelenlegi 19,5%? Vagy lemegy 2 százalékponttal, ahogy Varga Mihály ígérte? Az új szocho-törvény tervezetében 19,5% szerepel. Mint az Mfor.hu azóta kiszúrta, júliustól lehet csak szó a 2 százalékpontos mérséklésről.

Az adótörvény tervezetében az szerepel, hogy a béren kívüli juttatásoknál megszűnhet az 1,18-as szorzó az adóalapnál.

Az adóterhek a következőképpen alakulhatnak jövőre

Januártól június végéig:

• béren kívüli juttatás: 19,5% szocho+15% szja = 34,5% (a jelenlegihez képest +0,28%.)
• egyes meghatározott juttatás: 1,18-as adóalapra 19,5% szocho + 15% szja = 40,71% (nincs változás a jelenlegihez képest)
• bér, illetve megszűnő, bérként adózó juttatások: 81,96% (nincs változás a jelenlegihez képest)

Júliustól decemberig:

• béren kívüli juttatás: 17,5% szocho +15% szja = 32,5% (a jelenlegihez képest -1,72%.)
• egyes meghatározott juttatás: 1,18-as adóalapra 17,5% szocho + 15% szja = 38,35% (a jelenlegihez képest -2,36%.)
• bér, illetve megszűnő, bérként adózó juttatások: 78,95% (a jelenlegihez képest -3,01%.)

Nem várt változásokat hozhat a jövő év a munkáltatói juttatások esetében – derül ki a kedden este megjelent adótörvény tervezetéből. Számos juttatás megszűnhet, és változnak az adóterhek is, ha megszavazzák a tervezet ezen részeit. Nézzük sorban, mi várható.

Adómentes juttatások

Öt adómentes juttatás megszűnhet, ezek:

• az akár ötmillió forintos lakáscélú munkáltatói támogatás,
• az idei évre is lazított mobilitási célú lakhatási támogatás,
• a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díja,
• az idén újként behozott diákhiteltörlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói támogatás,
• a sportrendezvényre szóló belépők, valamint a kultúrautalványok.

Béren kívüli juttatások

Ebben a csoportban jelenleg a SZÉP-kártya és a tavaly bevezetett készpénzcafeteria található, 34,22 százalékos adóteherrel. Nos, a készpénzcafeteria teljesen megszűnik, és csak a SZÉP-kártya marad kedvezményes adóteher mellett. Sőt, egyedül ennél a juttatásnál eltörlik az adóalapnál az 1,18-as szorzót is, így 29 százalékra csökkenhet az adóteher, amennyiben marad a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho). Illetve valószínűleg nem ehónak fogják hívni, mert az is megszűnik. Jobban mondva beleolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho).

A SZÉP-kártyára vonatkozó szabályok ezen túl úgy tűnik, nem változnának, maradnak a keretösszegek. A keretösszeg feletti rész pedig továbbra is egyes meghatározott juttatásnak számítana. De mint korábban írtuk, pénzforgalmi számlákká fogják alakítani a SZÉP-kártyarendszert.

Egyes meghatározott juttatások

Megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján, vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb (jelenleg 40,71 százalékos) közteher megfizetése mellett.

2019-től egyes meghatározott juttatás maradhat például:

• az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg,
• a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint például a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás, valamint
• az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.

Teljesen megszüntetik viszont a 2016. december 31-ig még béren kívüli juttatásnak minősülő, azóta egyes meghatározott juttatássá lefokozott elemeket, köztük például:

• az iskolakezdési támogatás,
• a helyi utazási bérlet,
• az önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás,
• az Erzsébet-utalvány juttatását.

Hogy a megmaradó egyes meghatározott juttatások adóterhe mennyi lesz? A szocho/eho jövőre 17,5 százalékra csökken. És ezeknél a juttatásoknál a tervezet szerint nem törlik el az adóalapra az 1,18-as szorzót. Szóval ezek alapján 40,71 százalék helyett 38,35 százalékra tippelnék.

A változtatásokat Varga Mihály pénzügyminiszter az adótörvény benyújtásakor azzal indokolta, hogy túl bonyolult volt a cafeteriarendszer, és emiatt számos kritika érte. Amiben mondjuk van is valami. Az biztos, hogy alaposan át fogja rendezni a juttatások piacát ez a sok változtatás.

A munkáltatói juttatások alatt azokat az egyes meghatározott juttatásokat értjük rajtuk, amelyek már korábban is ebbe a juttatási kategóriába tartoztak (és nem az adóváltozások miatt átminősített volt béren kívüli juttatásokra). Adóterhük idén 40,71 százalék.

A munkáltatói juttatásba belekerül minden olyan juttatási forma, amely megfelel az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó feltételeknek. A juttatás lehet termék vagy szolgáltatás, de lehet utalvány is. Most vegyük végig ezeket egyes meghatározott juttatásokat.

Csekély értékű ajándék

Adható a munkavállalónak, a már nyugdíjas volt munkavállalónak, és az ő közeli hozzátartozóiknak, illetve az elhunyt dolgozó közeli hozzátartozójának, meg adhat még belőle a szakszervezet is. Sőt, a juttatásból lehet adni nem munkavállalónak, de csak abban az esetben, ha más juttatásban a magánszemély nem részesült.

Legfeljebb évente háromszor adható, alkalmanként maximum a minimálbér 10 százalékáig. Azaz idén legfeljebb 3*13 800 forint, összesen 41 400 forint összegben.

Pont a feltételek miatt mindenképpen nyilvántartást kell vezetni a csekély értékű ajándék juttatásáról, hogy bármikor meg lehessen nézni, ki mikor mennyit kapott már az adott évben. Mivel egyes meghatározott juttatásról van szó, vagy mindenkinek egységesen kell adni belőle, vagy pedig egy szabályzat szerint, dolgozói csoportokat képezve egyformán.

Biztosítási díj formájában adott juttatás

Személybiztosítást adhat a munkáltató juttatás egyes meghatározott juttatás formájában, amennyiben a biztosítás kedvezményezettje magánszemély. (Ha a biztosítás kedvezményezettje nem a munkavállaló, hanem a munkáltató, akkor nincs szó juttatásról, nincs szó adókötelezettségről, hiszen ebben az esetben a magánszemély nem szerez soha semmilyen jövedelmet. Viszont ha a magánszemélyre delegálják mégis a biztosítást, akkor már szükséges megvizsgálni az adókötelezettséget.)

Ha pedig nem személybiztosításról van szó, hanem mondjuk autó- vagy lakásbiztosításról, akkor az általános szabályok szerint bérként kell a munkáltatói hozzájárulás után leadózni.

A személybiztosítás lehet élet-, nyugdíj vagy baleset- és egészségbiztosítás is. Lehet szó tisztán kockázati biztosításról, megtakarítási elem nélkül is, de az adómentes. Ha viszont van megtakarítási elem is, akkor egyes meghatározott juttatás a munkáltató hozzájárulása.

Értékhatár felett adott béren kívüli juttatás

Korábban, amíg számos béren kívüli juttatás volt, különböző értékhatárokkal, egész sok minden tartozott ebbe a kategóriába, azonban ezek közül csak a SZÉP-kártya maradt meg. Összességében 450 ezer forintig lehet kedvezményes adózású, ezen belül:

• a szállás alszámla 225 ezer forintig,
• a vendéglátás alszámla 75 ezer forintig és
• a szabadidő alszámla 75 ezer forintig.

És amennyiben ezeket a keretösszegeket átlépik, akkor már nem kedvezményes (34,22 százalékos) az adózás, hanem egyes meghatározott juttatásként 40,71 százalékos.

Ami nagyon fontos: a tavaly bejött új béren kívüli juttatásnál, az évi maximum százezer forintig adható készpénzcafeteriánál a keretösszeg túllépése esetén a 100 ezer forint feletti rész bérként adózik!

Adófizetési kötelezettség

Magától értetődően akkor keletkezik, amikor a dolgozó megkapja a juttatást, és nem akkor, amikor felhasználja. Mondjuk ha kap egy wellness-hétvégére szóló utalványt, akkor már ez az aktus önmagában keletkezteti az adófizetést, függetlenül attól, hogy mikor fog elmenni pihenni a munkavállaló. A bevallást a juttatás kiadását követő hónap 12-éig kell elkészíteni, és addig kell befizetni a közterheket is.

Az adót pedig az érték után kell megfizetni. Speciális helyzet, ha a dolgozó eladja, amit juttatásként kap. Nem tudom, mennyire fordul elő ilyesmi, de például akkor lehet ez érdekes, ha a munkáltató okostelefont ad, de azt a dolgozó nem tudja használni, így inkább eladja, és vesz magának butát. Ebben az esetben az okostelefont költségként lehet elszámolni. A dolgozó pedig az árkülönbözet után ingó értékesítés címén adózik.