A jövő évre elfogadott adótörvények értelmében nem lesz egyes meghatározott juttatás például az egészségpénztári és nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás sem, bérként kell utánuk adózni. De mint az Azénpénzem.hu kiderítette, van kiskapu.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) elnöke, dr. Kravalik Gábor a szakportálnak azt mondta, a munkáltatók már keresik annak lehetőségét, hogy a korábban kedvezményes adózással nyújtott egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulásra szánt összeget továbbra is adhassák a munkavállalóiknak, vagy más hasonló – nyugdíjcélú vagy egészségügyi tudatosságot építő – juttatással helyettesíthessék. És úgy tűnik, van is megoldás, többféle is.

Szóba jöhet a célzott szolgáltatás, az adományozás, de elméletileg például akár az is, hogy egy-egy munkáltató megmaradva a megszokott hozzájárulásnál a pénztári juttatás mértékét csökkentse, és az így felszabaduló összegből bérfejlesztést hajtson végre.

Ha a munkáltató meg szeretné tartani a juttatásokat, a legjobb megoldásnak az eddig nem túl ismert, illetve kevéssé elterjedt „célzott támogatás” bevetése tűnik, amit a 2019-től hatályos adótörvények változatlanul megtartottak egyes meghatározott juttatásnak.

Mint dr. Kravalik Gábor kifejtette, ez a támogatási forma más koncepción, illetve más alapokon nyugszik, mint a többi, és mostani ismereteik szerinti az elfogadott jogszabály alapján alternatívája lehet a korábbi támogatási formáknak. Azoknak a munkáltatóknak lehet jó megoldás, akik továbbra is az egyes meghatározott juttatásokra irányadó adókulcs mellett szeretnének hozzájárulni a náluk dolgozók előtakarékosságához.

Szerinte a célzott támogatások lehetősége részben pótolhatja a pénztári rendszerből az adóváltozások hatására kieső vállalati befizetéseket. Ez a megoldás egyébként remekül alkalmas a kieső egyéb cafeteriaelemek pótlására is, hiszen a pénztárak azon juttatásokat (szolgáltatásokat) is tudják nyújtani – tette hozzá.

A célzott támogatás lényege, hogy a támogató (jellemzően a munkáltató) nem a munkavállaló egyéni számlájára, hanem egy elkülönült támogatási számlára fizet, így a befizetés nem válik az egyéni számla részévé. A célzott szolgáltatás keretében erről a támogatási számláról – a támogató és a pénztár között kötött külön támogatási szerződés alapján – a támogatottak előre meghatározott szolgáltatásokat, például ha egészségpénztárról van szó, akkor gyógyszervásárlást, orvosi ellátást, nyugdíjpénztárban pedig a majdani nyugdíjszolgáltatást vehetik igénybe.

Azt érdemes tudni a célzott támogatásról, hogy kifejezetten rugalmas lehetőség, ami alkalmas egyéni munkáltatói preferenciák megvalósítására, munkahelymegőrző, hűségprogramok kialakítására – emelte ki a szövetség elnöke.

Ő úgy látja, a célzott szolgáltatás a munkaerő-megtartás hatékony eszközévé válhat. Például úgy, hogy a differenciálás mellett vagy azon belül elképzelhető akár az is, hogy a munkáltató a célzott szolgáltatási juttatás nyújtását feltételhez (pl. hűségidő) köti. A munkáltató (támogató) az általa szerződésben kikötött feltételek szerint támogathat egyes korosztályokat, bizonyos élethelyzetben lévő embereket vagy egy munkáltatóhoz tartozó munkavállalók összességét, illetve azok csoportjait. A támogatás tehát csoportképző elvek mentén is odaítélhető, differenciáltan nyújtható, és – különösen nyugdíjpénztáraknál – a támogató, a támogatott és a pénztár számára egyaránt hosszú távú elköteleződést jelent, ismertette a szakportálnak a lehetséges előnyöket dr. Kravalik Gábor.

Azt már korábban összefoglaltuk, milyen ismertebb egyes meghatározott juttatások szűnnek meg, köztük a 2018. december 31-ig még béren kívüli juttatásnak minősülők, például az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, az Erzsébet-utalvány.

Megszűnik az a lehetőség továbbá, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján, vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb (jelenleg 40,71 százalékos) közteher megfizetése mellett.

Most nézzük a teljes kínálatot, amiből jövőre választani lehet, vagyis hogy mi minősül majd jövőre egyes meghatározott juttatásnak, a jelenlegi 40,71 százalékos adóteher mellett, illetve ha jövő júliusban mérséklik a szociális hozzájárulási adót, akkor onnantól 38,35 százalékos közteherrel.

Egyes meghatározott juttatás marad:

• A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;
• A kifizető tevékenységének ellátása érdekében telefonszolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.
• Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg.
• A szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.
• A reprezentáció és üzleti ajándék.
• Az évi (nem három, hanem csak) egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – adott csekély értékű ajándék (=a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás).
• A több magánszemély által igénybe vett, és egyenként nem beazonosítható ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás, ingyenes vagy kedvezményes rendezvény, esemény költsége, azzal, hogy az itt kapott ajándék nem lehet több, mint a minimálbér 25 százaléka.
• A magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.
• Az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá.
• A Széchenyi Pihenőkártya kereten felüli része. Költségvetési szerveknél az éves maximális kedvezményes adózású keret évi 200 ezer forint, vállalkozásoknál 450 ezer forint. E felett már egyes meghatározott juttatásnak számít a SZÉP-kártyára küldött pénz. A szállás alszámlán 225 ezer forintnál van a határ, a vendéglátás alszámlánál 150 ezer forintnál, a rekreációs zsebnél pedig 75 ezer forintnál – eddig béren kívüli a juttatás, felette egyes meghatározott juttatásnak minősül, ahogy most is.

Mindez eléggé leszűkíti az eddigi mozgásteret, és jelentős fejtörést okozhat a munkáltatóknak, mivel töltsék majd ki a törlések miatt keletkező juttatási űrt.

Mint már írtunk róla, a munkáltatók által adott különböző juttatások adózása átalakul 2019-ben, számos béren kívüli juttatás, és egyes meghatározott juttatás kvázi “megszűnik”, illetve csak bérként adózva lesz adható. Ez persze fejtörést okozhat a munkáltatók HR-, adó- és pénzügyi osztályainak, hiszen egyensúlyozniuk kell a várhatóan megnövekedő bérköltségek és a munkavállalók megtartásának, illetve a dolgozói elégedettség fenntartásának vékony mezsgyéjén – állapítja meg a Deloitte.

Arra hívják fel a figyelmet, hogy a reflektorfénybe került juttatások mellett számos olyan jövedelmezési forma fordulhat elő, amelynek adókezelését az új szabályok fényében a munkáltatóknak át kell gondolniuk.

Mire céloznak?

Sok társaság biztosít különféle juttatásokat a munkavállalói számára a cafeteria-rendszereken kívül is. Ezek lehetnek minden munkavállaló, vagy akár családtagjaik részére, vagy egy meghatározott munkavállalói kör számára biztosított juttatások. Ilyenek például a munkáltató alapításának évfordulójára mindenkinek adott hátizsák, a kollégák születésnapjára adott bonbon, a hölgyek nőnapi virága, a munkavállalóknak adott karácsonyi bejgli, gyerekeiknek összeállított Mikulás-csomag vagy az irodaházhoz közeli fitneszterem ingyenes vagy kedvezményes látogatása. A juttatások lehetősége gyakorlatilag végtelen, a közös pont bennük az, hogy nem a munkavállaló munkájának ellentételezésére, hanem az elégedettség növelésére adják.

Ráadásul az ilyen juttatások sokszor már annyira beágyazódtak az adott vállalati kultúrába, hogy a munkavállalók szinte természetesnek veszik, hogy elérhetőek számukra. Éppen ezért megvonásuk érzékenyen érintheti a dolgozókat, csökkentheti az elégedettséget.

A munkáltatók eddig vagy belső szabályzat alapján biztosíthatták ezeket munkavállalóik részére, vagy csekély értékű ajándékként kezelték az ilyen juttatásokat, így mindkét esetben az „egyes meghatározott juttatásokra” vonatkozó közterheket kellett megfizetniük a juttatások után. A 2019-as adócsomag azonban egyrészről megszünteti a belső szabályzat alapján adott juttatások lehetőségét, másrészt a csekély értékű ajándék juttatását évi egy alkalomra korlátozza.

De milyen lehetőség marad a munkáltatóknak, ha továbbra is szeretnének ilyen juttatásokat biztosítani?

Gyakorlati példákon mutatják ezt be.

1. A vállalat hozzájárul az irodaházban működő fitneszterem-bérlet árához havi 1000 forint értékben.

• Ha az üzemeltetővel éves bérlethez járó kedvezményben állapodnak meg, akkor a lehetőséget igénybe vevő dolgozóknál a 12 000 forintos juttatás kezelhető jövőre is csekély értékű ajándékként.
• Havi bérlet melletti elszámolás esetén azonban már 1 havi hozzájárulással kimerítik a csekély értékű juttatás lehetőségét. Így a maradék 11 hónap hozzájárulása már bérként adózik.

2. A társaság a kollégákat meglepné 1-1 bejglivel karácsonyra. Ekkor komoly adminisztrációs kihívással nézhetnek szembe jövőre, mert:

• Amennyiben olyan dolgozónak adnak bejgli-csomagot, aki nem járt fitneszterembe, akkor a bejgli lehet az évente egyszer adható csekély értékű ajándék.
• Ha viszont a dolgozó eljárt kondizni, akkor már kimerítette ezt a lehetőségét.

Ergó naprakész nyilvántartást kell vezetni arról, ki jár fitneszterembe, hiszen nekik már nem adható a bejgli csekély értékű ajándékként. Ezért, hacsak a munkáltató nem szervez egy karácsonyi ünnepséget is, ahol a csomagot átadja a dolgozóknak, az egészségtudatos kollégáknak adott bejgli bérként adózik.

Az egyszerre több személynek szervezett szórakoztató esemény és az ott átadott ajándék (bizonyos értékhatárig) ugyanis megmarad egyes meghatározott juttatásként adózó elemnek, de ehhez meg kell tartani a karácsonyi ünnepséget és ott kell odaadni a süteményt.