Monthly Archives :

május 2017

szepkartya-cafetrend-link-preview

Alig egy hét múlva lejárnak a 2015-ös SZÉP-kártya juttatások

1024 536 CafeT-rend
Legkésőbb május végéig használhatóak fel a lejáró, 2015-ös SZÉP-kártyás juttatások. Mintegy 2 milliárd forint körüli lehet az az összeg, amit még 2015-ben töltöttek fel a munkáltatók a SZÉP-kártyákra, és a dolgozók eddig nem használtak fel – ez az, amit legkésőbb május végéig el kell költeniük. Aki elmulasztja a határidőt, az keresztet vethet a pénzére – a kártyakibocsátó cégeknek ugyanis kötelességük a megmaradó összegeket visszautalniuk a munkáltatóknak.

Mire költsük hirtelen?

Ha nagyobb a lejáró összeg a kártyán, akkor célszerű lehet belföldi szállásra költeni, ez a szolgáltatás ugyanis (a fürdőszolgáltatáshoz hasonlóan) mindhárom alszámláról (szállás, vendéglátás, rekreáció) fizethető. Ha a most következő bő egy hétben nem alkalmas az idő arra, hogy szállodába, pihenni menjünk, akkor előre is foglalhatunk (pl. a nyaralást) a kártyán lévő, május végéig elköltendő pénzből.
Tipp: A szállodák arra is kínálnak lehetőséget, hogy több alszámla maradványösszegeit kombinálva, egy helyen lehessen felhasználni – aki ezt szeretné, annak viszont előre szólnia kell.
Ha csak kisebb összeg maradt, akkor tudjunk róla, hogy a juttatás többek között uszodákban, fürdőkben, különböző kulturális eseményeken (például egyes fesztiválokon), sőt, bizonyos gyógyászati szolgáltatóknál, állatkertben, vidám- és szabadidőparkokban is felhasználható, de akár táboroztatás, lovasoktatás vagy sporthorgászat is fizethető ebben a formában.
A SZÉP-kártya összegeinek kétharmadát egyébként vendéglátásra fordítják a kártyabirtokosok, szálláshelyre pedig a pénz kb. ötödét költik. Magyarországon ma mintegy 14 ezer szálláshelyen, több mint 21 ezer vendéglátóhelyen és 17 ezer rekreációs helyen fogadják el fizetőeszközként a SZÉP-kártyát.

És honnan lehet tudni, hogy van-e lejáró összeg a kártyán?

A szolgáltatók (OTP, MKB, K&H) online felületén regisztrálva egyszerűen ellenőrizhető, hogy a kártyán lévő egyenleg mekkora része jár le május végéig.
Tipp: regisztrálni azért is érdemes, mert a regisztráció során megadott e-mail címre a szolgáltatók automatikusan is küldenek tájékoztatást a közelgő lejáratról és arról is, hogy mekkora összegről van szó.
Az összeg pedig nem kevés lehet – mint az OTP pár napja tájékoztatott, csak náluk 1,9 milliárd forintnyi volt a lejáró egyenleg, és a véghajrában naponta átlagosan mintegy 30 millió forintnyi juttatást költenek el a kártyabirtokosok. S bár a többség (97 százalékban) már felhasználta a 2015-ös feltöltést (mintegy 69 milliárd forint), még így is sokan vannak, akik az utolsó pillanatra hagyták juttatásaik felhasználását.
De így is több mint 2200 kártyabirtokosnak maradt még 100 000 forintnál is több a plasztikján.
Az OTP Bank cafeteria üzletágánál az elmúlt két évben azt tapasztalták egyébként, hogy sokan egy késői, májusi kikapcsolódásra tartogatták lejáró juttatásaik felhasználását – ez jellemzően a pünkösdi hosszú hétvége volt. Az idei évben a pünkösdi időszak már júniusra esik, de ez nem probléma, hiszen a költségek nagyobbik részét így is ki lehet fizetni a kártyával, előfoglalással, csakúgy, mint a nyári vakáció szállását.
cafetrend-link-preview-keszpenzcafeteria-erzsebet-utalvany

Holtversenyben az Erzsébet-utalvány és a készpénzcafeteria

1024 536 CafeT-rend

Alaposan átrendezték a piacot az idei adóváltozások – többek között ez derül ki a a K&H kkv bizalmi index kutatásából. Már amikor kiderült, hogyan adóznak jövőre a juttatások, akkor napvilágot láttak találgatások arról, hogy melyik juttatás szorulhat vissza (pl. Erzsébet-utalvány), és melyik az, amelyik megtarthatja a helyezését (a SZÉP-kártyára tippeltek sokan, de ez nemigen jött be), illetve melyik az, amelyik trónkövetelőként léphet fel (készpénzcafeteria).

Úgy tűnik, az élet nagyrészt igazolta ezeket az előrejelzéseket, meg azt a feltevést is, hogy csökkenhet a cégek körében a cafeteria alkalmazása. Igaz, ez utóbbi állítás a felmérés szerint erősen cégméretfüggő.

Mint ismert, az idei évre a korábbi kedvezményes adózású béren kívüli juttatásokat a SZÉP-kártya kivételével mind „lefokozták” kevésbé kedvező adózású egyes meghatározott juttatásokká. Változtak az adóterhek is, mindkét juttatási típusnál:

  • A béren kívüli juttatások adóterhe a tavalyi 34,51 százalékról 34,22 százalékra csökkent.
  • Az egyes meghatározott juttatások adója pedig végül 49,98 százalékról 43,66 százalékra mérséklődött.

Így a két juttatási forma közötti különbség 15,47 százalékról 9,44 százalékra olvadt.

És mit mutat az említett felmérés, mi történt a cafeteria megbolygatása után?

Úgy tűnik, egyértelmű választ adtak a hazai vállalkozások a 2017. január 1-jén életbe lépett új cafeteria-törvényre. A kutatás szerint ugyanis az előző negyedévi enyhe emelkedést követően tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel történelmi mélypontra zuhant a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy a következő egy évben a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ami negatív rekordot jelent az index eddigi, 12 és fél éves történetében. Ha a mikrovállalkozásokat nézzük, még rosszabb a helyzet – náluk csak a dolgozók 21 százaléka számíthat mostanában juttatásra.

A felmérés készítői szerint a nagy kérdés csak az, hogy ez az erőteljes visszaesés átmeneti állapot-e, és azt jelzi-e, hogy egyelőre kivárnak a cégek az új szabályokkal kapcsolatban, vagy egyre inkább elhatárolódnak a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásoktól.

Egyedül a középvállalkozásoknál nem olyan rossz a helyzet – körükben már 52% tervezi, hogy ad majd valamilyen cafeteriát a következő egy évben.

Ha az ágazatokat nézzük, az derül ki, hogy a béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága mindenhol jelentősen lecsökkent. A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban majdnem minden negyedik (21% és 23%) cég tervezi cafeteriával támogatni dolgozóit a következő egy év során, míg az iparban (28%) és a kereskedelemben (30%) ennél egy fokkal kedvezőbb a helyzet. Területileg mindössze az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon dolgozók számíthatnak az átlagnál magasabb arányban béren kívüli juttatásra az index szerint.

Ami a cafeteria-elemeket illeti

Az adóváltozásoknak, úgy tűnik, egyetlen nyertese van: az új versenyző, vagyis a készpénzcafeteria. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ. Korábban írtuk, logikus lépés lehet akár le is cserélni az Erzsébet-utalványt készpénzcafeteriára, mert a kisebb adóteher miatt azzal jobban járhatnak a dolgozók, ha bruttó a keret.

A többi különböző elem népszerűsége egyébként egyaránt csökkent az első negyedévhez képest – az egyedüli kivétel a már említett pénzjuttatás, amellyel ugyanannyi cég számol jelenleg, mint az eggyel korábbi felmérésnél:

  • Az első helyen álló Erzsébet-utalvány népszerűsége 16 százalékról 10 százalékra csökkent.
  • Az újonnan rajtoló készpénzcafeteria beérte, szintén 10 százalékos népszerűségre téve szert.
  • A közlekedési költségtérítés jelenleg a második helyen szerepel, népszerűsége elég durván, 17 százalékról 7 százalékra esett vissza.
  • A harmadik helyen levő SZÉP-kártya kedveltsége szintén zsugorodott, 9 százalékról 4 százalékra.
cafetrend-cafeteria-valtozasok-2018-link-preview

Íme, milyen változásokat hozhat a cafeteriában az adócsomag jövőre

1024 536 CafeT-rend

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét és a tavaszi adócsomag is napvilágra került.

A vaskos dokumentumokat átbogarászva a cafeteriával kapcsolatos néhány tervezett változtatás is látható, illetve kikövetkeztethető.

Az egyik a szakszervezeteknek, szövetkezeteknek kedvez, a másik az egyes meghatározott juttatásoknál csökkentheti az adóterhet, a harmadik pedig a mobilitási célú lakhatási támogatás kedvezményét emeli fel.

Újra egyes meghatározott juttatás lehet

Az szja-törvény hatályos szabályozása alapján a szakszervezet béren kívüli juttatásként biztosíthat a törvényben meghatározott személyi kör részére (az adóévben és személyenként a minimálbér összegéig) üdülési szolgáltatást. Ugyancsak béren kívüli juttatásnak minősül a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére nem pénzben adott juttatások értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

2016-ban az értékhatárt meghaladóan biztosított juttatások egyes meghatározott juttatásként viseltek közterheket, ugyanakkor 2017-től az értékhatárt meghaladó juttatás (konkrét rendelkezés hiányában) egyéb jövedelemként adóköteles. Az adótörvény-javaslatban szereplő módosítás biztosítaná, hogy jövőre az értékhatárt meghaladóan adott juttatások (hasonlóan a 2017 előtti állapothoz) ismét egyes meghatározott juttatásként adózhassanak.

Az ehocsökkentés mellékhatása

Nem a most benyújtott tavaszi adócsomagból következik, hanem a tavalyi harmadik módosításból, hogy jövőre tovább csökken a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos közterhe, a szociális hozzájárulási adó (szocho), illetve az egészségügyi hozzájárulás (eho) is: a jelenlegi 22 százalékról 20 százalékra.

Az ehocsökkentés hatására pedig az egyes meghatározott juttatások adóterhe is csökkenhet: a jelenlegi 43,66 százalékról 41,3 százalékra. 100 ezer forintos bruttó juttatás esetén ez 2360 forintot jelenthet pluszban a dolgozóknak.

Arra vonatkozó utalást első átfutásra nem találtunk a tervezetben, hogy akár az adóalap 1,18-as szorzója változna, vagy másképp, de változna még az adózás, illetve a juttatások köre.

Így tehát úgy tűnik, kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak megmarad a SZÉP-kártya, és a készpénzcafeteria, 34,22 százalékos adóteherrel. Ami azt jelenti, hogy a kedvezményes adózás eddig 9,44 százalékos előnye 7,08 százalékra olvad.

És nagy valószínűséggel egyes meghatározott juttatás marad az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás is.

Az adómentes juttatásoknál egy változást találtunk, ami jó hír:

Emelkedik a lakhatási támogatás

2018-tól tovább nő a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke.

  • A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka helyett, annak 60 százaléka,
  • a következő 24 hónapban a minimálbér 25 százaléka helyett 40 százaléka,
  • az azt következő 12 hónapban pedig 15 helyett 20 százalék lehet a támogatás.

Fontos változás még a tervezet szerint, hogy a módosítás hatálybalépését követően az adómentesség határozott idejű munkaszerződés esetén is alkalmazható, és most már rögzítik, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén is igénybe vehető lesz a kedvezmény.