Monthly Archives :

augusztus 2017

cafetrend-szep-kartya-valtozatlan-adozas

Nem csak a változatlan adózás miatt szárnyaltak

1024 536 CafeT-rend

2017-re csak két béren kívüli juttatás maradt, a SZÉP-kártya és a készpénzcafeteria. A többi átkerült a magasabb adózású (43,66 százalék) egyes meghatározott juttatások közé. Így jártak a munkáltatói pénztári hozzájárulások is.

Előző cikkünkben a piac egyik meghatározó szereplőjét, az OTP-t kérdeztük meg, hozott-e változást a cafeteriapiacon az adózás a nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói befizetéseknél. Kiderült, hogy az egészségpénztári munkáltatói támogatásokat eléggé megtépázta, a nyugdíjpénztáriakat viszont alig érintette hátrányosan a köztehernövekedés.

Ebből a cikkünkből pedig megtudhatja, hogy a SZÉP-kártyánál, illetve a lakáscélú munkáltatói hozzájárulásnál milyen trendeket lát a bank.

SZÉP-kártya

Az év első hat hónapjában a munkáltatói feltöltéseken is érezni lehetett a növekedést, hiszen az egy évvel korábbi értékhez képest több mint 8 százalékkal nőtt a három alszámlára érkező juttatások összege. A 2017-es évben eddig összesen 47,8 milliárd forintnyi OTP SZÉP-kártyás juttatással támogatták dolgozóikat a vállalatok.

Több mint duplájára emelkedett viszont az új pihenőkártya-birtokosok száma 2017 első felében. Amíg tavaly június 30-ig 65 ezer új kártyabirtokost regisztráltak ugyanebben az időszakban, addig az idei első hat hónapban mintegy 131 ezer új plasztiklapot rendeltek a dolgozók számára.

Munkáltatói oldalon szintén hasonlóan nagy érdeklődés tapasztalható a SZÉP-kártyák iránt. Az idei év első felében 1 100 új vállalat, vállalkozás tette elérhetővé dolgozói számára a legnépszerűbb elektronikus cafeteria juttatást. Ez jelentős emelkedés a 2016. júniusi 660-hoz képest. Az új csatlakozókkal együtt összesen több, mint 19 400 munkáltatónál érhető el a cégcsoport által kibocsátott kártya.

Ugyan erre külön nem tértek ki, de a juttatás népszerűségében nyilván szerepet játszik az is, hogy egyedüliként maradt meg kedvezményes adózású (34,22 százalékos) béren kívüli juttatásnak. (Az évi 100 ezer forintos készpénzcafeteria új béren kívüli juttatás, az idei évtől indult.)

Munkáltatói lakáscélú támogatás

A lakáscélú hiteltörlesztéshez nyújtható vissza nem térítendő támogatásoknál a bank által nyújtott ADLAK szolgáltatáson keresztül az idei évben eddig közel 70 százalékkal több adómentességi vizsgálatot rendeltek meg, mint 2016-ban összesen. A folyósított támogatások összege a 2016-os év hasonló időszakához képest pedig eddig közel 45 százalékkal magasabb.

Az emelkedésben azonban nem csak az játszik szerepet, hogy ez a támogatás továbbra is adómentesen nyújtható/kapható, maximum 5 millió forint értékben, hanem az is, hogy az elmúlt évben és az idei évben is jelentősen nőtt az új hitelt felvevők száma, továbbá mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében egyre inkább ismertté válik ezen béren kívüli juttatási forma. Mindezek együttes hatását tapasztalhatjuk most a bank szerint.

2014 óta az ADLAK szolgáltatás keretében levizsgált hiteleknél már majdnem 1 milliárd forint adót és járulékot takarítottak meg ügyfeleiknek – tették hozzá.

cafetrend-blog-nyugdijpenztar

Ilyen hatással volt a pénztári juttatásokra az adózás

1024 536 CafeT-rend

2017-re csak két béren kívüli juttatás maradt, a SZÉP-kártya és a készpénzcafeteria. A többi átkerült a magasabb adózású (43,66 százalék) egyes meghatározott juttatások közé. Így jártak a munkáltatói pénztári hozzájárulások is.

A piac egyik meghatározó szereplőjét, az OTP-t kérdeztük meg, hozott-e változást a cafeteriapiacon az adózás a nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói befizetéseknél. Következő cikkünkből pedig megtudhatja majd, hogy a SZÉP-kártyánál, illetve a lakáscélú munkáltatói hozzájárulásnál milyen trendeket lát a bank.

Nyugdíjpénztár

Az OTP Nyugdíjpénztárhoz 2017 első felében 17 százalékkal többen (összesen 6700-an) csatlakoztak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az új belépők egyértelműen a hosszú távú, kis összegű, de folyamatos megtakarítások mellett tették le a voksukat, a legtöbben 45 év alattiak és jellemzően (68 százalékban) 5 – 10 ezer forint közötti havi tagdíjfizetést vállalnak.

Ami a regionális eloszlást illeti, az új belépők jellemzően továbbra is elsősorban Budapestről (23 százalék) vagy vonzáskörzetéből (Pest megye 13 %) érkeznek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye például csak 5,6 százaléknyi új belépőt adott.

Az első félévben összesen 4,2 milliárd forint tagi befizetés, valamint 2,9 milliárd forint munkáltatói hozzájárulás érkezett a nyugdíjpénztárhoz. Előbbi 15 százalékos emelkedést, utóbbi minimális (mintegy 84 millió forintos) visszaesést jelent a tavalyi eredményekhez képest. Amit még kiemeltek: a tavalyi évhez képest mintegy kétszeresére, 1,4 milliárd forintra emelkedett az egyéni, eseti hozzájárulások összege. Az új belépőket is számítva a nyugdíjpénztár taglétszáma már meghaladja a 222 000 főt, a kezelt vagyon pedig több mint 230 milliárd forint.

Béren kívüli juttatásként a munkáltatók a tagdíjak mindössze 33 százalékát utalták 2017. év első félévében, a többi befizetés (67%) egyéni volt. Tavaly ugyanebben az időszakban még a MUNKÁLTATÓI BEFIZETÉSEK AZ ÖSSZPÉNZTÁRI BEFIZETÉS 40%-ÁT TETTÉK KI. Lehet látni tehát, hogy arányában csökkent a munkáltatói tagdíjátvállalás mértéke. De mint kihangsúlyozták, ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet fizettek volna a munkáltatók, csak hogy összességében nőttek a befizetések, és mivel ezen belül mondhatni stagnáltak a munkáltatói tagdíjátvállalások, így arányuk csökkent.

Screen Shot 2017-08-15 at 14.09.20

Vagyis az adóváltozás ennél a cafeteriaelemnél összegszerűen nem okozott látványos visszaesést.

Egészségpénztár

2017 első 6 hónapjában összességében 630 millió forinttal kevesebb befizetés érkezett az OTP Egészségpénztárhoz, mint egy éve. A csökkenést – a cafeteria változásból adódó – munkáltatói befizetések elmaradása okozta, ami mintegy 1,3 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbi adatokhoz képest – tájékoztattak.

Screen Shot 2017-08-15 at 14.09.10

Tehát úgy tűnik, az egészségpénztárnál sokkal jobban éreztette hatását az adóemelkedés, mint a nyugdíjpénztárnál.

A munkáltatói befizetések csökkenését felerészben ellensúlyozza, hogy az egyéni befizetések több mint 600 millió forinttal nőttek az idei első félévben 2016 hasonló időszakához képest.

A pénztár történetében ez lett egyébként az első olyan félév, amikor az egyéni befizetések összege meghaladta a munkáltatók által fizetett hozzájárulás nagyságát. Mindezek mellett az is elmondható, hogy az adó-visszatérítések nagyságában is rekordot jelent a 2017-es év, hiszen a tagok által visszaigényelt összeg elérte a 955 millió forintot (ez 262 millió forinttal (37%-kal) több, mint 2016-ban összesen) – tették hozzá.

Ami még érdekesség: az egészségpénztár történetében először, 2017 első félévében a tagok többet költöttek magán-egészségügyi szolgáltatásokra, mint gyógyászati segédeszközökre. Amíg az előbbi célra 1,16 milliárd forintot költöttek a pénztártagok, addig utóbbira egymilliárd forintot. Az idei első félévében összesen 4,84 milliárd forintot adtak ki egészségükre a legnagyobb hazai egészségpénztár tagjai. A tagok 2017 első félévében pénztári keretük terhére több mint 2,5 milliárd forintot költöttek gyógyszervásárlásra, ezzel továbbra is ez a legnépszerűbb felhasználási cél a tagok körében.

Az idei év költési adati kapcsán további érdekes jelenség, hogy egyre inkább elkezdték felismerni a tagok az önsegélyező pénztári lehetőségeket is. Az első negyedévhez képest például 58 százalékkal 21 millió forintra emelkedett a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátásokra kifizetett összeg.

A legnagyobb hazai egészségpénztár arra számít, hogy az idei év második felében is kitart a lendület, és a több mint 242 000 tagjuk előszeretettel használja majd megtakarításait például a gyógyszervásárlással, a magán-egészségügyi szolgáltatásokkal esetleg a gyógyászati segédeszközök vásárlásával járó költségek megtérítésére.