Monthly Archives :

február 2019

Mit lépnek a cégek a cafeteriaváltozásokra?

800 419 CafeT-rend

Megjelent az első átfogóbb kutatás arról, hogyan reagálnak a cégek a kedvezőtlen adóváltozásokra a juttatásoknál.

A juttatásokat terhelő közterhek növekedése, valamint a rugalmas juttatások szinte valamennyi elemének kivezetése ellenére a cafeteria rendszere él és virul hazánkban – derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből.

A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár szerint a felmérés adatai továbbra is alátámasztják, hogy a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a cégmérettel.

  • Az 1000 fő fölötti szervezeteknél 89%-ban vannak juttatások.
  • A 10 fő alatti vállalkozásoknál azonban mindössze 58% az arány.

Azon cégeknél is hasonló a megoszlás, akik csak cafeteriarendszerben adnak juttatásokat.

  • A 10 fő alatti vállalkozások 13%-a biztosít csak cafeteriát.
  • E létszám fölött egyre magasabb a csak cafeteriát biztosító szervezetek száma.
  • 1000 fő fölött már az intézmények 34%-a biztosít csak cafeteriaalapú juttatásokat.

A leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje a tavalyi évhez képest jelentősen nem változott. Majdnem minden második válaszadó használja e toplista elemeit.

  • Mobiltelefon
  • Cégautó
  • Céges rendezvények
  • Munkabérelőleg

A választható juttatások kínálati elemeinél viszont jól látszik a jogszabályváltozás hatása. A válaszadók 90 százaléka kínálja cafeteriarendszerében a SZÉP-kártyát. Tavaly a kedvező adózású készpénz került a lista következő helyére, 2019-ben pedig már bérként adózva – mint választható elem – követi a SZÉP-kártyát. Talán kicsit meglepő, de a jövedelemként adózó önkéntes pénztári hozzájárulások is előkelő helyre kerültek a listán, az adómentes elemek mellett.

  1. Széchenyi Pihenőkártya
  2. Jövedelemként adózó pénzkifizetés
  3. Egészségpénztári hozzájárulás
  4. Kulturális belépő
  5. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
  6. Óvodai/bölcsődei költségtérítés
  7. Sportrendezvényre szóló belépő

Ami még beszédes: tavalyhoz képest jelentősen nőtt azok száma, akik nem adnak, vagy 100 ezer forint alatt biztosítanak csak cafeteriakeretet. Tavaly még csak 2 százalék nyilatkozott így, 2019-re viszont már 7 százalékra nőtt az arányuk. Emellett 14 százalékról 12 százalékra csökkent azok aránya, akik évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomagot biztosítanak. Az átlagos bruttó juttatási keret is csökkent 2019-re, 4 százalékkal lett alacsonyabb, így 375 ezer forintra tehető. A csökkenés főképp annak tudható be, hogy néhány munkáltató megszüntette az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját – összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.

Az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke, Szűts Ildikó szerint az elmúlt évek szabályozási változásai erősítették a készpénzcentrikus gondolkodást, és önmagában az idei változások sem okoztak ilyen szempontból túl nagy meglepetést. Az is jól látszik, hogy az egyedi, személyre szabott megoldások jelenthetik a jelent és a jövőt a munkáltatói juttatásoknál. Ezt úgy értette, hogy önmagában nem az adóterhek döntik el, az adott cégek milyen juttatásokat alkalmaznak, hanem sokkal inkább az a HR és vállalati policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. Továbbra is pozitív tendencia, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik.

Szerinte több energiát kellene fektetni a munkavállalói preferenciák mérésébe, mert a trendek az egyedi juttatások felértékelődését mutatják. Viszont a mérésekből inkább egyre kevesebb van, a munkáltatók alig 40 százalékának van releváns adata. Pedig a juttatási policy szélesebb értelmezése az, hogy a juttatásokra a felelős, gondoskodó munkáltatói gyakorlat részeiként tekinthessünk, tudatosabb tervezést igényelne. Úgy véli, nagy tartalékok vannak ebben. A cafeteria és a béren kívüli juttatások vállalati megoldásai jelentősen hozzájárulhatnak a munkavállalói élmény növeléséhez.

Munkáltatói étkezési támogatások

1024 612 CafeT-rend

A munkáltató számos módon járulhat hozzá dolgozója étkezési költségeihez, de többek között az adóváltozások miatt idén érdemes átgondolni ezeket a juttatásokat. Mit tegyenek azok a munkáltatók, akik tavaly még az idei évre megszüntetett, és elég népszerű Erzsébet-utalványt adták a dolgozóiknak? Vagy akik a 2018-ban még egyes meghatározott juttatásnak számító, idén azonban már csak jövedelemként leadózható juttatásokkal, például munkahelyi étkezés biztosításával, fogyasztásra kész ételre szóló utalvánnyal vagy az akár élelmiszer-vásárlásra is fordítható általános utalványokkal operáltak? És akik a tavaly még béren kívüli juttatásnak számító, akár élelmiszer-vásárlásra is fordítható készpénzcafeteriával támogatták dolgozóikat?

Van-e más választásuk, mint hogy idén jövedelemként adózzanak a dolgozók étkezését támogató juttatások után?

Ebben a táblázatban összefoglaltuk az étkezési támogatások közterheinek változását:

közteher 2018 közteher 2019
Erzsébet-utalvány korlátlanul 40,71% megszűnt a juttatás
Munkahelyi étkeztetés saját étkezőhelyen korlátlanul 40,71% jövedelemként adózik
Fogyasztásra kész ételre szóló utalvány korlátlanul 40,71% jövedelemként adózik
Egyéb utalvány korlátlanul 40,71% jövedelemként adózik
Készpénzcafeteria évi 100 ezer forintig 34,22% jövedelemként adózik
SZÉP-kártya vendéglátás-zseb 150 ezer forintig 34,22% 34,50%

Mint a táblázatból látszik, van választás, a SZÉP-kártya vendéglátás zsebe lehet adózási szempontból a menekülőút. Igaz, azzal nem lehet a boltban alapanyagokat venni, csak a vendéglőben lehet fizetni vele. Ami nem biztos, hogy tetszik a dolgozóknak.

A vendéglátás-alszámlára utalt pénzek ugyanis meleg-konyhás vendéglátóhelyeken használhatóak csak fel. De ez a meleg konyha lehet akár a munkahelyi étkeztetés is – ha innen nézzük a dolgot, akkor akár a tavalyinál kedvezőbb adózás mellett lehet igénybe venni a munkahelyi étkeztetést; a SZÉP-kártyával. De ugyanez lehet a helyzet, ha a tavalyi fogyasztásra kész ételre szóló utalványt váltja le a munkáltató SZÉP-kártyás vendéglátás-zsebes juttatásra.

Mennyi pluszt jelenthet ez nettóban a dolgozónak mondjuk 100 ezer forintnál, ha bruttóban kapja a keretet?

Ha a jövedelemként adózó juttatások valamelyikét adja a cég, akkor a bruttó 100 ezer forint étkezési támogatásra szánt költségkeretből a dolgozó csak 54 959 forint nettó jövedelemhez jut.

Mint az Adózóna cikkében írta, a jövedelemként adózó juttatásokat, így a munkahelyi étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatást is (ami lehet étkezési utalvány is) a bérre vonatkozó adó- és járulékszabályok szerint kell számfejteni, de nem bérként kell kezelni.

Annak érdekében, hogy a dolgozó nettó munkabére a támogatás miatt ne csökkenjen, a munkáltató megteheti azt is, hogy támogatásként olyan „bruttósított” összeget állapít meg (számfejt), és a megfizetett szociális hozzájárulási adóval, szakképzési hozzájárulással együtt számol el személyi jellegű ráfordításként, vall be, továbbá igazol a dolgozó számára, amelynek a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a juttatás értékével.

Ha viszont a munkáltató ugyancsak bruttó 100 ezer forintból a SZÉP-kártya vendéglátás-alszámlájára utal, akkor a dolgozó 74 349 forintot költhet el róla. Akár a munkahelyi étkeztetés keretében.

Ha eddig még nem volt SZÉP-kártyája a dolgozónak, akkor ehhez szerződést kell kötnie, de más kötelezettsége nem lesz.

Így adhat a munkáltató egészségpénztári hozzájárulást idén is kedvező adózással

800 419 CafeT-rend

Mint ismert, 2019-től például az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulások csak bérteher megfizetése mellett adhatóak, nem a korábbi kedvezményes adózással egyes meghatározott juttatásként.

Ami nem jó a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak, sem anyagi, sem pedig öngondoskodási szempontból. Nyílt azonban egy kiskapu az egészségpénztári munkáltatói juttatások kedvezményes adózásához.

És például az OTP Egészségpénztár élt is a kínálkozó lehetőséggel. Alkalmazkodva a piaci környezethez, idén is lehetővé teszik, hogy a munkáltatók támogassák dolgozóik egészségügyi öngondoskodását, akár kedvező adózás mellett. Mivel az egészségpénztár partner az egészséges életmód megteremtésében, ezért ehhez megfelelő struktúrát alakított ki. A titok nyitja, hogy az úgynevezett célzott önsegélyező szolgáltatás keretében a munkáltatók 2019 januárjától is támogathatják előnyös juttatásokkal alkalmazottaikat.

Így a munkaadók nem maradnak kedvezményesen adható juttatási csomagok nélkül. Hiszen a munkáltatók dönthetnek úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított (bruttó) összeget továbbra is munkatársaiknak adják, vagy választhatnak olyan megoldást, amellyel a juttatások révén támogathatják kollégáik egészségét – ez utóbbiban nyújt segítséget a célzott támogatás.

Munkavállalói szemszögből fontos, hogy a dolgozó nem csak akkor élhet az szja-visszatérítés lehetőségével, ha a munkáltatótól az egészségszámlájára kap hozzájárulást, hanem újdonságként akkor is, ha célzott önsegélyező támogatást nyújt a cége. Az OTP Egészségpénztár innovatív piaci szereplőként elsők között alkalmazkodott a megváltozott környezethez az új típusú munkáltatói támogatások kapcsán.

Mi is az a célzott támogatás?

A munkáltatónak szerződést kell kötnie egy önkéntes egészségpénztárral, meghatározott szolgáltatási csomagra, illetve csomagokra, amelyekben olyan egészségcélú kiadások szerepelnek, mint például magán-egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele, menedzserszűrés vagy gyógyszertári költés. A finanszírozni kívánt egészségügyi szolgáltatásokat a munkáltató választja ki, az adminisztrációs teendőket ezután az adott pénztár intézi a szolgáltatóval.

„A célzott szolgáltatások lényege, hogy a munkáltató nem a munkavállaló számlájára, hanem egy elkülönült támogatási számlára fizet, így a befizetés nem válik az egyéni számla részévé. Ugyanakkor egy külön támogatási szerződés alapján a támogatottak, pl. munkavállalók, igénybe vehetnek előre meghatározott szolgáltatásokat, például az egészségpénztárak esetében a gyógyszervásárlást, orvosi ellátást”

– foglalta össze a lényeget az ÖPOSZ elnöke, Kravalik Gábor tavaly a Piac és Profitnak.

Hogy hogyan is alakulnak át az egészségpénztári szolgáltatások, adózásuk, és melyik munkáltatói juttatás mellett igényelhetnek a dolgozók adó-visszatérítést, azt jól szemlélteti a következő táblázat, melyben az OTP foglalta össze kérésünkre a lényeget:

2018
közteher adó-visszatérítés
munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 40,71% nincs
adomány 28,98% 20%
célzott támogatás 40,71% nincs
2019
munkáltatói tagdíj-hozzájárulás jövedelemként adózik 20%
adomány jövedelemként adózik 20%
célzott támogatás egészségügyi szűrésre 40,71%
nincs
célzott támogatás önsegélyező szolgáltatásra 28,98% nincs