Mire költsük hirtelen?

És honnan lehet tudni, hogy van-e lejáró összeg a kártyán?

Alaposan átrendezték a piacot az idei adóváltozások – többek között ez derül ki a a K&H kkv bizalmi index kutatásából. Már amikor kiderült, hogyan adóznak jövőre a juttatások, akkor napvilágot láttak találgatások arról, hogy melyik juttatás szorulhat vissza (pl. Erzsébet-utalvány), és melyik az, amelyik megtarthatja a helyezését (a SZÉP-kártyára tippeltek sokan, de ez nemigen jött be), illetve melyik az, amelyik trónkövetelőként léphet fel (készpénzcafeteria).

Úgy tűnik, az élet nagyrészt igazolta ezeket az előrejelzéseket, meg azt a feltevést is, hogy csökkenhet a cégek körében a cafeteria alkalmazása. Igaz, ez utóbbi állítás a felmérés szerint erősen cégméretfüggő.

Mint ismert, az idei évre a korábbi kedvezményes adózású béren kívüli juttatásokat a SZÉP-kártya kivételével mind „lefokozták” kevésbé kedvező adózású egyes meghatározott juttatásokká. Változtak az adóterhek is, mindkét juttatási típusnál:

• A béren kívüli juttatások adóterhe a tavalyi 34,51 százalékról 34,22 százalékra csökkent.
• Az egyes meghatározott juttatások adója pedig végül 49,98 százalékról 43,66 százalékra mérséklődött.

Így a két juttatási forma közötti különbség 15,47 százalékról 9,44 százalékra olvadt.

És mit mutat az említett felmérés, mi történt a cafeteria megbolygatása után?

Úgy tűnik, egyértelmű választ adtak a hazai vállalkozások a 2017. január 1-jén életbe lépett új cafeteria-törvényre. A kutatás szerint ugyanis az előző negyedévi enyhe emelkedést követően tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel történelmi mélypontra zuhant a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy a következő egy évben a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ami negatív rekordot jelent az index eddigi, 12 és fél éves történetében. Ha a mikrovállalkozásokat nézzük, még rosszabb a helyzet – náluk csak a dolgozók 21 százaléka számíthat mostanában juttatásra.

A felmérés készítői szerint a nagy kérdés csak az, hogy ez az erőteljes visszaesés átmeneti állapot-e, és azt jelzi-e, hogy egyelőre kivárnak a cégek az új szabályokkal kapcsolatban, vagy egyre inkább elhatárolódnak a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásoktól.

Egyedül a középvállalkozásoknál nem olyan rossz a helyzet – körükben már 52% tervezi, hogy ad majd valamilyen cafeteriát a következő egy évben.

Ha az ágazatokat nézzük, az derül ki, hogy a béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága mindenhol jelentősen lecsökkent. A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban majdnem minden negyedik (21% és 23%) cég tervezi cafeteriával támogatni dolgozóit a következő egy év során, míg az iparban (28%) és a kereskedelemben (30%) ennél egy fokkal kedvezőbb a helyzet. Területileg mindössze az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon dolgozók számíthatnak az átlagnál magasabb arányban béren kívüli juttatásra az index szerint.

Ami a cafeteria-elemeket illeti

Az adóváltozásoknak, úgy tűnik, egyetlen nyertese van: az új versenyző, vagyis a készpénzcafeteria. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ. Korábban írtuk, logikus lépés lehet akár le is cserélni az Erzsébet-utalványt készpénzcafeteriára, mert a kisebb adóteher miatt azzal jobban járhatnak a dolgozók, ha bruttó a keret.

A többi különböző elem népszerűsége egyébként egyaránt csökkent az első negyedévhez képest – az egyedüli kivétel a már említett pénzjuttatás, amellyel ugyanannyi cég számol jelenleg, mint az eggyel korábbi felmérésnél:

• Az első helyen álló Erzsébet-utalvány népszerűsége 16 százalékról 10 százalékra csökkent.
• Az újonnan rajtoló készpénzcafeteria beérte, szintén 10 százalékos népszerűségre téve szert.
• A közlekedési költségtérítés jelenleg a második helyen szerepel, népszerűsége elég durván, 17 százalékról 7 százalékra esett vissza.
• A harmadik helyen levő SZÉP-kártya kedveltsége szintén zsugorodott, 9 százalékról 4 százalékra.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét és a tavaszi adócsomag is napvilágra került.

A vaskos dokumentumokat átbogarászva a cafeteriával kapcsolatos néhány tervezett változtatás is látható, illetve kikövetkeztethető.

Az egyik a szakszervezeteknek, szövetkezeteknek kedvez, a másik az egyes meghatározott juttatásoknál csökkentheti az adóterhet, a harmadik pedig a mobilitási célú lakhatási támogatás kedvezményét emeli fel.

Újra egyes meghatározott juttatás lehet

Az szja-törvény hatályos szabályozása alapján a szakszervezet béren kívüli juttatásként biztosíthat a törvényben meghatározott személyi kör részére (az adóévben és személyenként a minimálbér összegéig) üdülési szolgáltatást. Ugyancsak béren kívüli juttatásnak minősül a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére nem pénzben adott juttatások értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

2016-ban az értékhatárt meghaladóan biztosított juttatások egyes meghatározott juttatásként viseltek közterheket, ugyanakkor 2017-től az értékhatárt meghaladó juttatás (konkrét rendelkezés hiányában) egyéb jövedelemként adóköteles. Az adótörvény-javaslatban szereplő módosítás biztosítaná, hogy jövőre az értékhatárt meghaladóan adott juttatások (hasonlóan a 2017 előtti állapothoz) ismét egyes meghatározott juttatásként adózhassanak.

Az ehocsökkentés mellékhatása

Nem a most benyújtott tavaszi adócsomagból következik, hanem a tavalyi harmadik módosításból, hogy jövőre tovább csökken a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos közterhe, a szociális hozzájárulási adó (szocho), illetve az egészségügyi hozzájárulás (eho) is: a jelenlegi 22 százalékról 20 százalékra.

Az ehocsökkentés hatására pedig az egyes meghatározott juttatások adóterhe is csökkenhet: a jelenlegi 43,66 százalékról 41,3 százalékra. 100 ezer forintos bruttó juttatás esetén ez 2360 forintot jelenthet pluszban a dolgozóknak.

Arra vonatkozó utalást első átfutásra nem találtunk a tervezetben, hogy akár az adóalap 1,18-as szorzója változna, vagy másképp, de változna még az adózás, illetve a juttatások köre.

Így tehát úgy tűnik, kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak megmarad a SZÉP-kártya, és a készpénzcafeteria, 34,22 százalékos adóteherrel. Ami azt jelenti, hogy a kedvezményes adózás eddig 9,44 százalékos előnye 7,08 százalékra olvad.

És nagy valószínűséggel egyes meghatározott juttatás marad az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás is.

Az adómentes juttatásoknál egy változást találtunk, ami jó hír:

Emelkedik a lakhatási támogatás

2018-tól tovább nő a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke.

• A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka helyett, annak 60 százaléka,
• a következő 24 hónapban a minimálbér 25 százaléka helyett 40 százaléka,
• az azt következő 12 hónapban pedig 15 helyett 20 százalék lehet a támogatás.

Fontos változás még a tervezet szerint, hogy a módosítás hatálybalépését követően az adómentesség határozott idejű munkaszerződés esetén is alkalmazható, és most már rögzítik, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén is igénybe vehető lesz a kedvezmény.