Alaposan átrendezték a piacot az idei adóváltozások – többek között ez derül ki a a K&H kkv bizalmi index kutatásából. Már amikor kiderült, hogyan adóznak jövőre a juttatások, akkor napvilágot láttak találgatások arról, hogy melyik juttatás szorulhat vissza (pl. Erzsébet-utalvány), és melyik az, amelyik megtarthatja a helyezését (a SZÉP-kártyára tippeltek sokan, de ez nemigen jött be), illetve melyik az, amelyik trónkövetelőként léphet fel (készpénzcafeteria).

Úgy tűnik, az élet nagyrészt igazolta ezeket az előrejelzéseket, meg azt a feltevést is, hogy csökkenhet a cégek körében a cafeteria alkalmazása. Igaz, ez utóbbi állítás a felmérés szerint erősen cégméretfüggő.

Mint ismert, az idei évre a korábbi kedvezményes adózású béren kívüli juttatásokat a SZÉP-kártya kivételével mind „lefokozták” kevésbé kedvező adózású egyes meghatározott juttatásokká. Változtak az adóterhek is, mindkét juttatási típusnál:

• A béren kívüli juttatások adóterhe a tavalyi 34,51 százalékról 34,22 százalékra csökkent.
• Az egyes meghatározott juttatások adója pedig végül 49,98 százalékról 43,66 százalékra mérséklődött.

Így a két juttatási forma közötti különbség 15,47 százalékról 9,44 százalékra olvadt.

És mit mutat az említett felmérés, mi történt a cafeteria megbolygatása után?

Úgy tűnik, egyértelmű választ adtak a hazai vállalkozások a 2017. január 1-jén életbe lépett új cafeteria-törvényre. A kutatás szerint ugyanis az előző negyedévi enyhe emelkedést követően tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel történelmi mélypontra zuhant a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy a következő egy évben a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ami negatív rekordot jelent az index eddigi, 12 és fél éves történetében. Ha a mikrovállalkozásokat nézzük, még rosszabb a helyzet – náluk csak a dolgozók 21 százaléka számíthat mostanában juttatásra.

A felmérés készítői szerint a nagy kérdés csak az, hogy ez az erőteljes visszaesés átmeneti állapot-e, és azt jelzi-e, hogy egyelőre kivárnak a cégek az új szabályokkal kapcsolatban, vagy egyre inkább elhatárolódnak a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásoktól.

Egyedül a középvállalkozásoknál nem olyan rossz a helyzet – körükben már 52% tervezi, hogy ad majd valamilyen cafeteriát a következő egy évben.

Ha az ágazatokat nézzük, az derül ki, hogy a béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága mindenhol jelentősen lecsökkent. A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban majdnem minden negyedik (21% és 23%) cég tervezi cafeteriával támogatni dolgozóit a következő egy év során, míg az iparban (28%) és a kereskedelemben (30%) ennél egy fokkal kedvezőbb a helyzet. Területileg mindössze az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon dolgozók számíthatnak az átlagnál magasabb arányban béren kívüli juttatásra az index szerint.

Ami a cafeteria-elemeket illeti

Az adóváltozásoknak, úgy tűnik, egyetlen nyertese van: az új versenyző, vagyis a készpénzcafeteria. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ. Korábban írtuk, logikus lépés lehet akár le is cserélni az Erzsébet-utalványt készpénzcafeteriára, mert a kisebb adóteher miatt azzal jobban járhatnak a dolgozók, ha bruttó a keret.

A többi különböző elem népszerűsége egyébként egyaránt csökkent az első negyedévhez képest – az egyedüli kivétel a már említett pénzjuttatás, amellyel ugyanannyi cég számol jelenleg, mint az eggyel korábbi felmérésnél:

• Az első helyen álló Erzsébet-utalvány népszerűsége 16 százalékról 10 százalékra csökkent.
• Az újonnan rajtoló készpénzcafeteria beérte, szintén 10 százalékos népszerűségre téve szert.
• A közlekedési költségtérítés jelenleg a második helyen szerepel, népszerűsége elég durván, 17 százalékról 7 százalékra esett vissza.
• A harmadik helyen levő SZÉP-kártya kedveltsége szintén zsugorodott, 9 százalékról 4 százalékra.