A magyar munkavállalók 82 százalékának kiemelkedően fontosak a juttatások, ha a céghez való lojalitásról van szó, 43 százalékuknál a fizetés a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásakor – derül ki egy friss felmérésből.

És van olyan vélemény, hogy a munkaerő-piacon azok a munkáltatók vannak előnyben, akik béren kívüli juttatások révén igyekeznek többet nyújtani. Ami különösen most, a munkaerő-hiányos környezetben lehet érdekes.

A Randstad Award 2016-os kutatása meglepő megállapítást fogalmazott meg: a teljes munkaidőben dolgozó magyarok átlagosan heti 46 órát töltenek a munkahelyükön a szerződésekben foglalt 41 helyett, és 50 százalékuk hajlandó lenne még többet túlórázni egy magasabb juttatási csomag fejében.

Az OTP friss felmérése pedig azt hozta ki, hogy másfélszer akkora az elégedett dolgozók aránya azok között, akik kapnak munkáltatójuktól SZÉP-kártyás feltöltést, azokhoz képest, akik nem részesülnek ilyen juttatásban. Még ha fenntartásokkal kezeljük is a felméréseket, akkor is elgondolkodtató.

Az egyik legnépszerűbb juttatás

Az utóbbi felmérést ismerve nem meglepő, hogy a cafeteria-elemek közül is a SZÉP-kártya az egyik legnépszerűbb juttatás. Ráadásul kivételezett helyzetben van olyan szempontból, hogy egyedüliként maradt meg a korábbi béren kívüli juttatások közül, így adóterhe idén 34,22 százalékos (=1,18-as szorzó az adóalapra, 15 százalék szja és 22 százalék eho). Új béren kívüli juttatás egy lett: a készpénz-cafeteria (max. évi 100 ezer forintig kedvező az adózása).

A kártyákat három bank bocsátja ki: az OTP, az MKB és a K&H – mindegyiknek saját elfogadó-hálózata van, azonban sok az átfedés. Az elfogadóhelyek jó része ugyanis rájött, hogy akkor tud teljes körű szolgáltatást nyújtani, ha mindhárom kibocsátóval szerződnek. Az OTP pl. több mint 29 500 elfogadóhelyet jegyez, az MKB 19 660-at.

A SZÉP-kártya három zsebéből éves szinten változatlanul a következő összegek adhatóak éves szinten a versenyszférában kedvező adózással:

• szállás alszámla: legfeljebb 225 ezer forint
• vendéglátás alszámla: maximum 150 ezer forint és
• szabadidő alszámla: 75 ezer forint a plafon.

Ez összesen 450 ezer forint, ami egyben az összesített éves béren kívüli juttatási keret is. Tehát ha van készpénz-cafeteria is (maximum évi 100 ezer forint), akkor azzal lecsökken a SZÉP-kártyára adható kedvezményes adózású éves összeghatár. Közszférában az éves összesített plafon a béren kívüli juttatásoknál 200 ezer forintnál húzódik (SZÉP-kártya + készpénz-cafeteria összesen).

Amire hamarosan oda kell figyelni

A szabály az, hogy a feltöltéseket legkésőbb a juttatást következő második év május 31-éig lehet felhasználni. Ez azt jelenti, hogy idén a 2015-ös feltöltéseket nem érdemes május végénél tovább tartogatniuk a dolgozóknak. (Aki mégis megteszi, annak maradék keretét visszautalja a kártyakibocsátó a munkáltatójának.)

Az elköltésre jó alkalom lehet a tavaszi szünet (április 13-18-ig), vagy a két nappal rövidebb húsvéti hosszú hétvége (április 14-17.), és a május eleji háromnapos hétvége is (április 29-május 1.).

Azonban úgy is felhasználhatóak a 2015-ös feltöltések, ha a dolgozók előre foglalnak szállást, pl. a nyaraláshoz.

Érdekes ellentmondásra bukkanhat, aki a sporttal kapcsolatban adható munkáltatói juttatásokat vizsgálja.

Háromféle juttatás lehetséges. Ebből kettő kifejezetten azt támogatja, hogy a dolgozó egészségesebb, fittebb, kiegyensúlyozottabb legyen, jobban le tudja vezetni a stresszt, megszabaduljon az esetleges túlsúlyától, stb. Vagyis az aktív sportoláshoz adhat segítséget a munkáltató, ahhoz, hogy a dolgozó elmenjen mondjuk konditerembe, úszni, teniszezni, focizni, kosarazni, és így tovább.

Ha belegondolunk, ezzel a juttatással nem csak a munkavállaló nyer, mert anyagi támogatást kap a cégétől a sportoláshoz. Hanem minden bizonnyal a munkáltató is, hiszen jó eséllyel ritkábban lehet beteg a sportoló dolgozó, és a mozgás valószínűleg a munkateljesítményét is kedvezően befolyásolhatja.

A három lehetőség

Az egyik sportolást ösztönző juttatást a Széchenyi pihenőkártya (SZÉP-kártya) szabadidős zsebén keresztül lehet igénybe venni. És külön jó hír, hogy mivel a SZÉP-kártya megmaradt kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak, így 34,22 százalékos adóteher mellett adható, a szabadidős zsebbe maximum évi 75 ezer forint.

A másik lehetőség, ami az aktív sportolás támogatja, ha egyes meghatározott juttatásként adja a munkáltató például a konditerem-belépőt. A közteher ebben az esetben kedvezőtlenebb, 43,66 százalékos, viszont nincs felső határ.

És mi a harmadik lehetőség? Amikor nem magát a sportolást támogatja a munkáltató, hanem a különböző sportrendezvények, meccsek, bajnokságok látogatását, belépőjeggyel, ráadásul adómentesen, és korlátozás nélkül.

Vagyis a kormány adómentességgel támogatja, ha sportmérkőzésre ad jegyet a cégünk, és adóval sújtja, ha a sportolásunkat támogatja.

Bruttóban és nettóban

Korlát csak a SZÉP-kártya szabadidő zsebénél volt, 75 ezer forintig volt kedvezményes az adózás. Induljunk ki ebből az összegből, tegyük fel, hogy a dolgozó bruttó 75 ezer forintot kap sportcélra, és nézzük meg, mi a helyzet a különböző juttatásoknál, attól is függően, hogy nettóban vagy bruttóban adják.

Nettóban mindössze a munkáltatók kb. 20 százaléka kínálja a cafeteriát. Ebben az esetben mindegyik juttatásnál 75 ezer forint landol a dolgozónál vagy a SZÉP-kártyáján vagy belépő, illetve bérlet formájában. A munkáltatónak viszont a sportrendezvény-belépő kivételével adót kell fizetnie. A szép-kártyás 75 ezer forint 100 665 forintjába fog kerülni. Az egyes meghatározott juttatásként adott kondibérletnél pedig 107 745 forint lesz a foglalkoztató költsége.

A munkáltatók zöme azonban bruttóban adja a cafeteriát, így az adóterhet ugyan szintén ők fizetik, viszont a dolgozó annyival kevesebb juttatást kap, amennyi a közteher. Így:

• Egyes meghatározott juttatásként csak 52 207 forint marad az adó levonása után a 75 ezer forintból, vagyis éves szinten legfeljebb ekkora összegben veheti meg a cég pl. a konditerem-belépőt.
• Ha a béren kívüli juttatásnak számító SZÉP-kártyára kéri az évi 75 ezer forintot, akkor viszont kicsivel többet, nettó 55 878 forint utalhatnak a szabadidő zsebbe, és ebből költhet sportolásra.
• Amennyiben viszont sportrendezvény-belépőre kapja a dolgozó a juttatást, akkor pl. a meccsnézésre a teljes összeget felhasználhatja, hiszen adómentesen kapja.

A cafateria-változások miatt az idei évben emelkedett a nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói támogatások adója, viszont korlátlanná váltak e juttatások is. Hogyan lehet ebből a legjobban kijönni, különösen ha valakinek égetően fontos, hogy gyűljön a nyugdíjszámláján (vagy az egészségkasszában) a pénz? Mondjuk azért, mert egyébként hideg vízre sem igen lesz elég, amit kaphat, ha megöregszik. Vagy mert nem lesz hova nyúlnia, ha nagyobb egészségügyi kiadás vár rá.

Mi volt eddig a szabály?

Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak a munkáltató havonta a minimálbér 50 százalékáig (55 500 forint) adhatott béren kívüli juttatásként támogatást (34,51 százalékos adóteher mellett), az egészségpénztárba pedig havonta a minimálbér 30 százalékáig (33 300 forintig) fizethetett be kedvezményes adózással (=34,51 százalék). De összesen éves szinten maximum 200 ezer forintotadhatott ilyen célra a munkáltató, ráadásul úgy, hogy ebben már benne kellett hogy legyen (ha volt) a munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet-utalvány, a helyi bérlet és az iskolakezdési támogatás is.

Tavaly egyes kutatások szerint 310, mások szerint inkább 360 ezer forint volt az éves bruttó juttatási keret – és számolhatunk bruttóval, mert a cégek zöme így adja a juttatást. Vegyünk most 330 ezer forintot. Ebből akkor összesen 200 ezer forintot kérhetett a dolgozó nyugdíj- és/vagy egészségpénztári megtakarításra, amiből nettó 149 0009 forinttal gyarapodhatott éves szinten a számlája.

Mi most a szabály?

Az idei évben a munkáltatói nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítás is kiesett a béren kívüli juttatások közül, és átminősítették őket egyes meghatározott juttatássá, ami a korábbinál magasabb adóterhet jelent, 43,66 százalékost. Ezzel párhuzamosan viszont eltörölték a kereteket, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármilyen nagy összeggel támogathatja a munkáltató a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításunkat, ha erre van igényünk.

Akár átlagban 80 ezer forint pluszt is jelenthet a megtakarításunknál

Először nézzük meg, mi a helyzet, ha csak a tavalyi 200 ezer forintot használnánk erre a célra – ekkor 10 ezer forinttal kevesebb kerülhet a számlánkra az adóemelés miatt (azaz 139 218 forint).

És mi a helyzet, ha az egész keretünket pénztári munkáltatói pénztári támogatásra kérjük? Mondjuk úgy, hogy maradt átlagos a cafeteriakeretünk, bruttó 330 ezer forint. Ebben az esetben az előző évinél 80 ezer forinttal több kerülhet a számlánkra: 229 709 forint. De mint mondtuk: határ a csillagos ég.

Tipp: a nyugdíjpénztárak nagyon szorgalmazzák, hogy ha valaki készpénz-cafeteriát kap (ami új kedvezményes adózású elem, évi 100 ezer forintos kerettel), akkor azt fordítsa a megtakarítása növelésére. Tegyük fel, hogy kérjük az évi bruttó 100 ezer forint készpénz-cafateriát (nettó 74 505 forint), és ezt befizetjük aztán a nyugdíjpénztárba. Ehhez még kaphatunk 20 százalékos adójóváírást is (14 901 forint), így további még 89 406 forinttal hízhat a megtakarítási számlánk, hozamok nélkül. (Egészségpénztári számlával is működik a példa.)

Hogy mikor járunk jobban. Ha egyforma, bruttó 300 ezer forintos keretet veszünk, akkor a készpénz-cafeteriás verzióval 228 628 forint kerülhet a számlánkra (az adójóváírással együtt). Csak munkáltatói támogatást igényelve pedig 208 826 forint. Tehát a kombinált juttatás hozhat több pénzt.