A cafateria-változások miatt az idei évben emelkedett a nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói támogatások adója, viszont korlátlanná váltak e juttatások is. Hogyan lehet ebből a legjobban kijönni, különösen ha valakinek égetően fontos, hogy gyűljön a nyugdíjszámláján (vagy az egészségkasszában) a pénz? Mondjuk azért, mert egyébként hideg vízre sem igen lesz elég, amit kaphat, ha megöregszik. Vagy mert nem lesz hova nyúlnia, ha nagyobb egészségügyi kiadás vár rá.

Mi volt eddig a szabály?

Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak a munkáltató havonta a minimálbér 50 százalékáig (55 500 forint) adhatott béren kívüli juttatásként támogatást (34,51 százalékos adóteher mellett), az egészségpénztárba pedig havonta a minimálbér 30 százalékáig (33 300 forintig) fizethetett be kedvezményes adózással (=34,51 százalék). De összesen éves szinten maximum 200 ezer forintotadhatott ilyen célra a munkáltató, ráadásul úgy, hogy ebben már benne kellett hogy legyen (ha volt) a munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet-utalvány, a helyi bérlet és az iskolakezdési támogatás is.

Tavaly egyes kutatások szerint 310, mások szerint inkább 360 ezer forint volt az éves bruttó juttatási keret – és számolhatunk bruttóval, mert a cégek zöme így adja a juttatást. Vegyünk most 330 ezer forintot. Ebből akkor összesen 200 ezer forintot kérhetett a dolgozó nyugdíj- és/vagy egészségpénztári megtakarításra, amiből nettó 149 0009 forinttal gyarapodhatott éves szinten a számlája.

Mi most a szabály?

Az idei évben a munkáltatói nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítás is kiesett a béren kívüli juttatások közül, és átminősítették őket egyes meghatározott juttatássá, ami a korábbinál magasabb adóterhet jelent, 43,66 százalékost. Ezzel párhuzamosan viszont eltörölték a kereteket, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármilyen nagy összeggel támogathatja a munkáltató a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításunkat, ha erre van igényünk.

Akár átlagban 80 ezer forint pluszt is jelenthet a megtakarításunknál

Először nézzük meg, mi a helyzet, ha csak a tavalyi 200 ezer forintot használnánk erre a célra – ekkor 10 ezer forinttal kevesebb kerülhet a számlánkra az adóemelés miatt (azaz 139 218 forint).

És mi a helyzet, ha az egész keretünket pénztári munkáltatói pénztári támogatásra kérjük? Mondjuk úgy, hogy maradt átlagos a cafeteriakeretünk, bruttó 330 ezer forint. Ebben az esetben az előző évinél 80 ezer forinttal több kerülhet a számlánkra: 229 709 forint. De mint mondtuk: határ a csillagos ég.

Tipp: a nyugdíjpénztárak nagyon szorgalmazzák, hogy ha valaki készpénz-cafeteriát kap (ami új kedvezményes adózású elem, évi 100 ezer forintos kerettel), akkor azt fordítsa a megtakarítása növelésére. Tegyük fel, hogy kérjük az évi bruttó 100 ezer forint készpénz-cafateriát (nettó 74 505 forint), és ezt befizetjük aztán a nyugdíjpénztárba. Ehhez még kaphatunk 20 százalékos adójóváírást is (14 901 forint), így további még 89 406 forinttal hízhat a megtakarítási számlánk, hozamok nélkül. (Egészségpénztári számlával is működik a példa.)

Hogy mikor járunk jobban. Ha egyforma, bruttó 300 ezer forintos keretet veszünk, akkor a készpénz-cafeteriás verzióval 228 628 forint kerülhet a számlánkra (az adójóváírással együtt). Csak munkáltatói támogatást igényelve pedig 208 826 forint. Tehát a kombinált juttatás hozhat több pénzt.