Lezajlott a nagy hajrá – aki május 31-éig nem költötte el SZÉP-kártyájáról a 2015-ben a munkáltatója által feltöltött összeget, az már keresztet vethet rá. A szabály szerint ugyanis ezek az egyenlegek lejártak – éjfélkor lekerült a számlákról a pénz, és azt a kártyakibocsátók visszautalják a munkáltatóknak. Anonim módon, vagyis a cégek nem tudhatják meg, melyik dolgozónak kellene szólni jövőre, hogy jobban figyeljen majd oda a 2016-os feltöltései elköltésére.

Mekkora összegről van szó? Az utolsó hetekben erősen felpörgött a felhasználás, így végül 98 százalék feletti lett a költés. Ennek ellenére a három kártyakibocsátónál összességében így is több mint 1,2 milliárd forint ragadhatott bent. És a pénzmegvonás 190 ezer dolgozót érinthetett.

• A legnagyobb szolgáltatónál, az OTP-nél a lejáró egyenlegek 1,39 százaléka, 966 millió forint maradt a kártyákon. Adataik szerint ez az összeg 142 845 kártyabirtokos között oszlott el és átlagosan 6766 forintnyi fel nem használt SZÉP-kártyás juttatást jelentett.
• Az MKB-nál 98,5 százalékos felhasználás mellett 27 ezer dolgozó 191 millió forintját fogják visszautalni 1800 munkáltatónak. Átlagosan 7074 forintot tehát.
• A K&H-ról egyelőre annyit sikerült megtudni, hogy ők 1500 munkáltatónak utalnak vissza.

A kártyakibocsátóknak a jogszabály értelmében június 30-ig kell visszautalniuk a két évvel korábbi, fel nem használt összegeket. (Kivétel, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.) A munkáltatónak a visszautalt összeget egyéb bevételként kell lekönyvelniük. Hogy mit kezdenek a pénzzel, azt eldönthetik. Ha cafeteriában adják ki, akkor az idei juttatásnak számít, és újra le kell utána adózni. Viszont mivel anonim módon küldik vissza a pénzt a kibocsátók, így a munkáltató nem tudja célzottan annak a dolgozónak visszaadni a kártyáján ragadt pénzt, aki nem használta fel.

Most a lejáratra kell figyelni

A SZÉP-kártya lejárati ideje a rendelet szerint minimum 3 év, azonban a gyakorlatban mindhárom kibocsátó 5 évet alkalmaz. És mivel a Széchenyi pihenőkártya programja 2012-ben indult, idén járnak le először az azóta is meglévő kártyák. Akinek lejár a kártyája, az a rajta szereplő hónap vége után nem fog tudni fizetni vele.

Fontos: attól, hogy a kártya lejár, az egyenleg nem vész el. Amint elkészül az új kártya, arra átkerül.

A kibocsátóknak egyébként még a lejárat előtt ingyenesen és automatikusan cserélniük kell minden olyan lejáró kártyát, amely a törvényi feltételeknek megfelel, azaz a lejáratot megelőző két évben érkezett rá feltöltés. A főkártyákat díjmentesen kell cserélni, a társkártyákra azonban 1500 forintot felszámíthatnak.

Hogyan kezeli a három bank a lejáratot? Ebben találtunk némi eltérést.

Az OTP-nél a munkáltatónak kell megrendelnie a cserekártyát – a cserekártya-állomány a lejáratok előtt egy hónappal kerül ki a munkáltató által hozzáférhető felületre. De ebben nincsenek benne a társkártyák, azokat egy külön nyomtatványon lehet igényelni. Viszont ha a munkáltató nem rendel cserekártyát, vagy a dolgozó már nem annál a cégnél van, ahonnan az utolsó feltöltést kapta, esetleg nincs munkaviszonya, akkor a kártyát (vagy társkártyát) a magánszemélynek magának kell igényelnie.

Az MKB-nál csak akkor gyártanak új kártyát a lejáró helyébe, ha két éven belül volt rá utalás, illetve ha a lejárat után újra utalás érkezik rá. A lejáró társkártya újragyártását pedig a főkártyabirtokos kérheti a banknál, vagy a munkáltatónál.

A K&H-nál a legegyszerűbb a csere: az érvényességi idő lejárta előtt automatikusan intézkednek a kártyamegújításról – 2 hónappal korábban postai úton kiküldik a fő és/vagy társkártyát is.

Apropó, postázás. Akinek lejár a kártyája, nézze meg a bankok által biztosított személyes felületén, hogy az adatai, köztük a postacíme stimmel-e.