Úgy tűnik, a cafeteriás adózási szabályok átalakítása, szigorodása jócskán felborította a kisvállalkozások juttatásokkal kapcsolatos korábbi terveit. Az, hogy kevesebb a kedvezményes adózású elem, és a kedvelt juttatások közül számos már bérként adózik, visszavetette a juttatási hajlandóságot, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatásából, amit évről évre rendszeresen elkészítenek.

Ezt jól mutatja, hogy míg tavaly félévkor még a cégek 70 százaléka kalkulált valamilyen juttatással, addig év végére ez az arány 53 százalékra mérséklődött. Kérdés azonban, hogy ez a szint is fennmaradhat-e, hiszen az eddig közkedvelt kedvezményes adózású, ún. egyes meghatározott juttatások – mint például a helyi bérlet vagy az Erzsébet-utalvány – idén január 1-jétől már jövedelemként adóznak, jelentős többlet terhet róva a vállalkozásokra – kommentálta a kutatás tapasztalatait Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.

Még nem alkalmazkodtak az új szabályokhoz

Év végén a top 3 cafeteriaelemben nem történt változás, továbbra is a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb (27%), amelyet holtversenyben a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás (17%) és A SZÉP-kártyán adható étkezési hozzájárulás(16%) követ.

A felmérés készítői szerint a sorrend hátterében az állhat, hogy a vállalkozások egyrészt bíztak abban, hogy finomítanak a szabályokon, másrészt pedig, hogy ragaszkodnak az eddig jól bevált cafeteriaelemekhez.

Idén azonban nagy valószínűséggel jelentősen átalakulhat a cégek bérkiegészítő rendszere, hiszen az eddig rendszeresen nyújtott cafeteriajuttatások közül van, ami az új szabályozás szerint idén már nem tartozik a klasszikus értelemben vett béren kívüli juttatások körébe – magyarázta Kovács Viktor Zoltán.

Nagyobb cég, több cafeteria

Ami a változások között is állandó, hogy a különböző méretű cégek közül a kis- és középvállalkozások alkalmazottai számíthatnak leginkább cafeteriára (60% és 69%), miközben a mikrovállalkozásoknál ez az arány jóval alacsonyabb (44%). A cégméret mellett pedig az is számít, hogy földrajzilag hol helyezkedik el a vállalkozás: leginkább az Észak-Magyarországon és Pest megyében dolgozók számíthatnak valamilyen munkáltatói juttatásra az index szerint.

Emlékeztetőül: a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített és februárban publikált felméréséből szintén az derült ki, hogy a juttatási hajlandóság és a cégméret összefügg. Ebben a felmérésben azt mutatták ki, hogy:

• Az 1000 fő fölötti szervezeteknél 89 százalékban vannak juttatások.
• A 10 fő alatti vállalkozásoknál azonban mindössze 58% az arány.

Azon cégeknél is hasonló volt a megoszlás, akik csak cafeteriarendszerben adnak juttatásokat.

• A 10 fő alatti vállalkozások 13 százaléka biztosít csak cafeteriát.
• E létszám fölött egyre magasabb a csak cafeteriát biztosító szervezetek száma és
• 1000 fő fölött már az intézmények 34 százaléka biztosít csak cafeteriaalapú juttatásokat.