A BDO Magyarország cafeteriafelmérésében a tanácsadási szolgáltatásukat igénybe vevő vállalatok ezer munkavállalóját kérdezték meg, milyen juttatásokat választottak 2019-ben. Bár a lekérdezés országos szinten nem mondható reprezentatívnak, a kutatás készítői szerint így is fontos következtetéseket lehet levonni belőle.

Az egyik következtetés, hogy bár a munkáltatók többsége idén is megtartotta az előző évben kínált cafeteriaelemeket, adóelőnye miatt a dolgozók körében kiemelt helyzetbe került a SZÉP-kártya. Ezen kívül az immár bérként adózó pénzkifizetés volt még nagyon vonzó a megkérdezett munkavállalók számára. Így e két juttatás tette ki a felmérés szerint a teljes cafeteria-juttatások 94 százalékát.

Konkrétabban az azt jelenti, hogy:

A tavalyi 38 százalékkal szemben idén 54 százalékra nőtt a SZÉP-kártya részesedése a cafeteria-juttatások összértékén belül.

A SZÉP-kártyán belül a vendéglátás alszámla volt a legnépszerűbb 30 százalékkal, míg a szálláshely 16, a szabadidő alszámla pedig 8 százalékos részarányt képviselt az összes juttatásból. A növekedés nem meglepő annak ismeretében, hogy a cafeteriarendszer év eleji átalakulása nyomán a legnépszerűbb elemek közül egyedül a SZÉP-kártya maradt kedvezményes adózású béren kívüli juttatás. Ez azt jelenti, hogy évi 450 ezer forintig, illetve az alszámlánként meghatározott keretösszegig 34,5% a közteher rá.

Első hallásra meglepőnek tűnik, de az azonnal elkölthető cafeteriaelemek (például a korábbi Erzsébet-utalvány) helyét is a pénzkifizetés váltotta fel, így idén már a teljes cafeteriaérték 40 százalékát tette ki.

A kutatás készítői szerint ennek a népszerűségnek az az oka, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket preferálják, akkor is, ha nettóban ez alacsonyabb összegű juttatást jelent. A készpénzcafeteria az idei évtől már nem béren kívüli juttatás, hanem jövedelemként adózik, összes adóterhe így 54,5%. Érdekes, hogy bár a pénzkifizetés adózása már nem tér el a munkabérétől, a cégek mindegyike megtartotta ezt a juttatási lehetőséget, sőt, egy részük a többletadóteher egy részét vagy egészét is átvállalta.

A kutatás készítői szerint ennek két oka is lehet:

• A béren kívüli juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé
• Az alapbérbe épített juttatás megemelte volna egy sor bérhez kötődő munkáltatói kifizetés, így például a túlóradíj összegét is.

A felmérés szerint az adóváltozások nagy vesztesei a hosszabb távú megtakarítást ösztönző önkéntes pénztárak voltak. Ez látszik abból, hogy míg tavaly az önkéntes nyugdíj- illetve egészségpénztárak a cafeteriajuttatások 13 százalékát tették ki együtt, idén alig 3 százalékra olvadt a részesedésük.

Ami még érdekes, hogy bár az óvodai-bölcsődei költségek munkáltatói térítése továbbra is adómentes maradt, részaránya mégsem emelkedett 1,2 százalék fölé. Ennek oka a felmérés készítői szerint az lehetett, hogy a megkérdezett munkavállalók csupán kis hányadát érinthette ez a juttatás, mivel többségüknek nincs ilyen kiskorú gyermeke.