Tavaly év végén számos sajtóhír jelent meg, amely a készpénzcafeteria népszerűségét valószínűsítette. Ez volt az a januártól bevezetett juttatás, amely a Széchenyi pihenőkártyán kívül az egyetlen kedvezményes adózású (béren kívüli) juttatás maradt. Így a készpénzcafeteria évi 100 ezer forintig 34,22 százalékos közteher mellett adható.

Felvetődött az is, hogy esetleg átveheti az Erzsébet-utalvány helyét, vagy hogy trükközve, béremelés helyett adják majd a cégek (ami egyébként tilos).

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnökét, Kordás Lászlót kérdeztük, mi igazolódott be az előzetes feltételezésekből. Mint elmondta, a készpénzcafeteria valóban igen népszerű lett, legalábbis a MASzSz által lefedett munkavállalói körben ezt tapasztalták: rengeteg helyen állították be a cégek az új juttatási formát, a dolgozók pedig szívesen választják. És valóban az sem ritka, hogy az Erzsébet-utalványt kigolyózta a készpénzcafeteria. Hiszen a készpénz szabadon elkölthető, míg az étkezési bón nem. És ráadásul utóbbinak magasabb (43,66 százalékos) az adóterhe, ami viszont a cégeknek nem mindegy.

Hasonló okból (pénz kontra célzott juttatás) van, ahol a rekreációra fordítható összegek kárára lépett be a készpénzcafeteria, amit a szakszervezet egyáltalán nem tart kedvező fordulatnak. Hiszen mint mondta az elnök, nagyon fontos lenne, hogy a dolgozóknak legyen lehetőségük kipihenni a fáradalmakat.

Kordás László emlékeztetett: az idei minimálbér és bérminimum-emelés a cégek egy jelentős körét alaposan próbára tette – náluk viszont nem ritkán mindez a cafeteria rovására ment. Mert bár szigorúan tilos a juttatásokat bér, vagy béremelés helyett adni, a cégek mégis összeszámítják ezeket a költségeket. És ha jelentős béremelést kell adni, akkor bizony az azzal járó kiadások kiszoríthatják a képzeletbeli keretből a béren kívüli és egyéb juttatásokat is – ecsetelte a helyzetet.

Azoknál a cégeknél pedig, ahol eddig is kicsivel a minimális bérszint fölött voltak, inkább nem, vagy csak minimális emelést adtak, és pluszban a készpénzcafeteriával toldották meg a dolgozónak szánt pénzt. Hiszen annak mégiscsak kisebb az adóterhe. Amire ha akarjuk, lehet azt mondani, hogy béremelés helyett kapták a juttatást.

Amit szabad, és amit nem

Arra nincs az szja-törvényben megkötés, hogy a készpénz-cafeteriát milyen formában, vagy ütemezésben kell kiadni, így ez a munkáltató döntése. Adható havonta, de negyedévente, félévente, vagy évente is, készpénzben, vagy utalással.

Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy szabály szerint a dolgozó arányosan csak annyi készpénzcafeteriát kaphat, amennyit az adott évben munkaviszonnyal töltött. Új belépőnél tehát arányosítani kell az éves összeget.

Kilépőnél így gond lehet, ha előre adták ki a juttatást – ilyenkor ugyanis az adott évben munkaviszonyban töltött időre járó összegen felül előre kiadott készpénzcafeteriát a kilépéskor a munkáltatónak jövedelemként le kell adóznia. Célszerű lehet tehát ezt a juttatást mindig utólag kiadni, a már munkaviszonyban eltöltött időre.

A szakszervezet végzett egy felmérést arról, hogyan rendeződtek át az általuk lefedett cégeknél a cafeteria-juttatások. A felmérés eredményét a következő bejegyzésben ismertetjük.