Érdekes tények a SZÉP-kártyáról

800 419 CafeT-rend

A SZÉP-kártyánál, mint írtunk róla, változások lesznek, korlátozott felhasználású pénzforgalmi számlákká alakulnak, legkésőbb január elejére már ezeken a számlákon kell lenniük az egyenlegeknek (Ha a kártyabirtokos ez ellen nem tiltakozott). Illetve a jövőben nem küldik vissza a lejárt (két évnél régebbi) feltöltéseket a számlavezetők a munkáltatónak, ellenben 3 százalékos díjat számíthatnak fel rá.

De vajon a meglévő három zseb, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, és a szabadidő feltöltése, felhasználása hogyan oszlik meg egymáshoz képest, amikor hangsúlyozottan a rekreáció lenne a SZÉP-kártya célja?

A Blokkk.com gyűjtötte ki az ezzel kapcsolatos adatokat, és cikkükből nagyon érdekes kép rajzolódik ki: a SZÉP-kártya sokkal inkább egy meleg étkezési utalvány, mint egy rekreációs program megtestesítője.

A családok nem a turizmust preferálják

A Széchenyi Pihenő Kártya 2011 végén indult, felváltva a korábbi üdülési csekket. Ma a kedvezményes adózás (34,12%) mellett adható keret az üzleti szférában 450 ezer forint, amelyből

  • belföldi szálláshelyre 225 ezer forint,
  • meleg étkezésre 150 ezer forint,
  • szabadidőre, egészségügyi, szépségápolási és sportszolgáltatásokra pedig 75 ezer forint adható legfeljebb.

2017-ben másfél milliónál is több volt a SZÉP-kártya birtokosok száma. A Magyar Turisztikai Ügynökség adataiból pedig az derült ki, hogy öt esztendő alatt összesen legalább 444 milliárd forintot költöttek el a családok 2011 és 2017. harmadik negyedéve között. (Eddig vannak csak adatok.) De ennek csak kisebb része, alig több mint ötöde ment el a szálláshelyeken.

Az ügynökség adatai alapján:

  • A Szép-kártya pénzek 70 százalékát eddig a vendéglátóhelyek könyvelhették el bevételként, ami 307 milliárd forintot jelentett 2011 és 2017 harmadik negyedéve között.
  • Szállásra összesen 84 milliárd forintot költöttek eddig a kártyabirtokosok.
  • Szabadidős tevékenységekre pedig mindössze 53 milliárd forintot.

Az is érdekes, mennyit jelent a SZÉP-kártya a szállodaiparnak, illetve az éttermi vendéglátásnak:

  • A szálláshelyek összes bevételének 10 százaléka alatt mozgott a SZÉP-kártya költés a szálláshelyeken, míg a belföldi turisztikai költekezésben 20-25 százalék között hullámzott az elmúlt években.
  • A vendéglősök 2017-ben 1072 milliárd forint forgalmat csináltak, amihez képest az első három negyedév 57 milliárd forintos forgalma (vagy a valószínűsíthető éves 70-80 milliárd forint) jóval kisebb súlyt képvisel, mint a szállodák SZÉP-kártyás bevétele.

Jövőre a tervek szerint csak a SZÉP-kártya marad kedvezményes adózású juttatás, és megszűnik nála az adóalapra az 1,18-as szorzó. Viszont 14 százalékos eho helyett egyelőre 19,5 százalékos szochót kellene rá fizetni.

Ami még kérdőjeles, hogy az esetleg megszűnő cafeteriajuttatások, vagy azok egy része beépülhet-e a SZÉP-kártyába, újabb zsebként. A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is szorgalmaznák ezt. De hogy lesz-e belőle valami? Pénteken azonban eldől a jövő évi adótörvények, és a cafeteria sorsa is, mert akkor lesz a Parlamentben a végszavazás.