A pénzügyi tudatosságot erősítő kormányprogramhoz kapcsolódva tett újfajta, a nyugdíj-előtakarékosságot ösztönző, és jobban helyzetbe hozó javaslatot a jövőre 25 éves pénztári szektort képviselő Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). Az Mfor úgy tudja, hamarosan tárgyalhat a kormány a javaslatról, ami már fél sikernek tekinthető.

Mint ismert, 2017-re a Széchenyi pihenőkártya kivételével az összes kedvezményes adózású béren kívüli juttatást törvényileg átminősítették egyes meghatározott juttatássá, így az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarításokat is. Így idén a munkáltatói pénztári megtakarítások adóterhe 43,66 százalékra emelkedett. És felmérések szerint ennek hatása már látszik is – a cafeteriarendszer adóterheinek átrendezése miatt csökkent a munkáltatói támogatások összege és súlya. (Viszont az egyéni megtakarítások feljövőben vannak.)

Ezen a negatív trenden szeretne fordítani az ÖPOSZ komplex javaslatával, melynek lényege, hogy a meglévő egyéni adókedvezmények rendszerét kiterjesztve tennék érdekeltebbé a munkáltatókat és a dolgozókat is abban, hogy érdemes bővíteni az előtakarékosságot.

Az ÖPOSZ nemrégiben tartott konferenciáján utalt arra, hogy az előtakarékoskodás három szereplő közös felelőssége: a munkavállalóké, azaz a mostani és leendő pénztártagoké, a munkáltatóké és a kormányé. Volt egy felmérésük is (az NRC készítette, ezer fővel), amiből az derült ki, hogy:

• A válaszadók szívesen látnák a közvetlen állami támogatást és esetleg azt is, ha a munkáltatói befizetéseket ösztönöznék.
• A munkavállalók jónak találnák, ha az állam nagyobb szerepet játszana ebben a kérdésben.
• A pénztártagok elfogadnák, ha a munkáltatói befizetések utáni esetleges adókedvezményt csak abban az esetben kapnák meg, ha ők is vállalnának rendszeres befizetéseket.

A munkavállalók többsége egyébként külső támogatást vár nyugdíjmegtakarítása növelésére. Ezt lehetségesnek tartanák akár a fizetés megemelésével vagy munkáltatói kiegészítéssel is, de vannak, akik további adókedvezményeket szeretnének.

A pénztárszövetség javaslata igyekszik a felmérésben felmerült hangsúlyosabb szempontokat is érvényesíteni. Mint a portálnak az ÖPOSZ elnöke, Kravalik Gábor nyilatkozta, leegyszerűsítve egy új kedvezményrendszerről lenne szó, amely cafeteriarendszeren belül is kívül is működne:

Akkor járna egy új – az egyéni befizetéshez kapcsolódó kedvezményhez hasonló, de a munkáltató befizetésein alapuló – kedvezmény, ha a munkáltató pénztári befizetése mellé az egyének is vállalnák a rendszeres megtakarítást. Ezt a közös szerepvállalást ösztönözhetné tehát az új adókedvezmény.

Milyen előnyei lehetnek a javaslatnak?

• A munkavállalók (és köztük a „hiányzó generációként” is emlegetett fiatalok) számára biztosabb jövőt jelentene.
• Az állam számára stabilabb államadósság-finanszírozáshoz vezetne, hiszen a pénztárak fontos szereplők az állampapír-piacon.
• A munkáltatók pedig a hozzájárulásuk miatt lojálisabb munkaerőt kaphatnának.

Kravalik szerint összességében az egész ország csak nyerhet egy ilyen megoldással, hiszen az előtakarékosság fokozhatja az öngondoskodást.

A legutóbbi hírek szerint egyébként jövőre 19,5 százalékos lehet az egyes meghatározott juttatások ehója, így (ha semmi más nem változik) 43,66 százalék helyett 40,71 százalékos adóteher várható. Bruttó 100 ezer forintos juttatás esetén ez 2950 forintot jelenthet pluszban a dolgozóknak.