A Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalán június óta már működik a “Tudjon róla! Segíthet” című rovat, amelyben olyan megtörtént esetek tanulságait rögzítik, amelyeket gyakran észlelnek az ellenőrzések során.
Vagyis olyan hibákat, amelyekbe sűrűn belefutnak a vállalkozások a NAV tapasztalatai szerint.
Eddig cafeteriás témával nem foglalkoztak, de a legfrissebb most egy ilyen: arra hívja fel a NAV a figyelmet, hogy az egyes meghatározott juttatásoknál előfordul téves elszámolás a vállalkozásoknál.
Mik is az egyes meghatározott juttatások? Az idei évtől a béren kívüli juttatások egy kivétellel (ez a Széchenyi pihenőkártya) mind átkerültek a kedvezőtlenebb adózási formába, az egyes meghatározott juttatások közé. Cserébe viszont összeghatár nélkül lehet adni mindet. Az adóterhük jelenleg 43,66 százalék (1,18-as adóalapra 15 százalék szja, és 22 százalék eho).
De nézzük, mit figyelt meg a NAV, milyen téves elszámolások fordulnak elő.
Szabadidős sporttevékenység díja
A társas vállalkozások ellenőrzésekor a NAV gyakran találkozik azzal a problémával, hogy a vállalkozás a munkavállalóknak nyújtott szabadidős sporttevékenység-szolgáltatások díját tárgyévei költségként számolja el, megfeledkezve arról, hogy azok egyes meghatározott juttatásnak minősülnek.
Egy kiemelt adózó 2014-2015. évi átfogó ellenőrzése alkalmával derült fény arra, hogy a vállalkozás a számlákban feltüntetett sport- terembérlet, illetve nevezési díjtételek – mint egyes meghatározott juttatások – után elmulasztotta bevallani és megfizetni a személyi jövedelemadót, valamint az egészségügyi hozzájárulást.
Mint az adóhatóság kiemelte: az adózó eljárása ellentétes az Szja tv. 70. § (3) bekezdésével. A vonatkozó törvényhely szerint ugyanis „egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet”.
Belföldi kiküldetés alatti étel- és italfogyasztás
A napi gyakorlatban szintén többször előforduló eset, hogy a vállalkozás érdekében felmerülő belföldi kiküldetés szállásköltségéről befogadott számlákon tételesen szerepelnek a munkavállaló által fogyasztott ételek, italok költségei is. A téves gyakorlat szerint a vállalkozások elmulasztják bevallani és megfizetni az ezzel kapcsolatos személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, miközben ezek a tételek is az egyes meghatározott juttatások kategóriájába tartoznak.
Az adókötelezettség megállapításakor szem előtt kell tartani az Szja tv. 7. § q) pontjában foglaltakat, miszerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét – ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is – továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét – ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is.
Abban az esetben tehát, ha a szolgáltató a reggeli ellenértékét nem számlázza ki külön az adózónak, mert annak értéke a szállás értékében benne foglaltatik, akkor ez a kifizetés nem minősül jövedelemnek, és azt így nem terheli személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás.
Ezzel szemben ha a vállalkozás által befogadott szállásköltségszámlákban a szállásdíjtól elkülönülten, tételesen szerepel a reggeli díja, akkor az már nem felel meg az Szja tv. 7. § q) pontjában feltüntetett adóalapba nem tartozó tételnek. Az ily módon igénybe vett étel-, italfogyasztás az Szja tv. 70. §-a értelmében az egyes meghatározott juttatások kategóriájába tartozik, és személyi jövedelemadó, valamint egészségügyi hozzájárulás terheli – hívta fel a figyelmet az adóhatóság.