Megjelent az első átfogóbb kutatás arról, hogyan reagálnak a cégek a kedvezőtlen adóváltozásokra a juttatásoknál.
A juttatásokat terhelő közterhek növekedése, valamint a rugalmas juttatások szinte valamennyi elemének kivezetése ellenére a cafeteria rendszere él és virul hazánkban – derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből.
A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár szerint a felmérés adatai továbbra is alátámasztják, hogy a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a cégmérettel.
- Az 1000 fő fölötti szervezeteknél 89%-ban vannak juttatások.
- A 10 fő alatti vállalkozásoknál azonban mindössze 58% az arány.
Azon cégeknél is hasonló a megoszlás, akik csak cafeteriarendszerben adnak juttatásokat.
- A 10 fő alatti vállalkozások 13%-a biztosít csak cafeteriát.
- E létszám fölött egyre magasabb a csak cafeteriát biztosító szervezetek száma.
- 1000 fő fölött már az intézmények 34%-a biztosít csak cafeteriaalapú juttatásokat.
A leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje a tavalyi évhez képest jelentősen nem változott. Majdnem minden második válaszadó használja e toplista elemeit.
- Mobiltelefon
- Cégautó
- Céges rendezvények
- Munkabérelőleg
A választható juttatások kínálati elemeinél viszont jól látszik a jogszabályváltozás hatása. A válaszadók 90 százaléka kínálja cafeteriarendszerében a SZÉP-kártyát. Tavaly a kedvező adózású készpénz került a lista következő helyére, 2019-ben pedig már bérként adózva – mint választható elem – követi a SZÉP-kártyát. Talán kicsit meglepő, de a jövedelemként adózó önkéntes pénztári hozzájárulások is előkelő helyre kerültek a listán, az adómentes elemek mellett.
- Széchenyi Pihenőkártya
- Jövedelemként adózó pénzkifizetés
- Egészségpénztári hozzájárulás
- Kulturális belépő
- Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
- Óvodai/bölcsődei költségtérítés
- Sportrendezvényre szóló belépő
Ami még beszédes: tavalyhoz képest jelentősen nőtt azok száma, akik nem adnak, vagy 100 ezer forint alatt biztosítanak csak cafeteriakeretet. Tavaly még csak 2 százalék nyilatkozott így, 2019-re viszont már 7 százalékra nőtt az arányuk. Emellett 14 százalékról 12 százalékra csökkent azok aránya, akik évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomagot biztosítanak. Az átlagos bruttó juttatási keret is csökkent 2019-re, 4 százalékkal lett alacsonyabb, így 375 ezer forintra tehető. A csökkenés főképp annak tudható be, hogy néhány munkáltató megszüntette az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját – összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.
Az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke, Szűts Ildikó szerint az elmúlt évek szabályozási változásai erősítették a készpénzcentrikus gondolkodást, és önmagában az idei változások sem okoztak ilyen szempontból túl nagy meglepetést. Az is jól látszik, hogy az egyedi, személyre szabott megoldások jelenthetik a jelent és a jövőt a munkáltatói juttatásoknál. Ezt úgy értette, hogy önmagában nem az adóterhek döntik el, az adott cégek milyen juttatásokat alkalmaznak, hanem sokkal inkább az a HR és vállalati policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. Továbbra is pozitív tendencia, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik.
Szerinte több energiát kellene fektetni a munkavállalói preferenciák mérésébe, mert a trendek az egyedi juttatások felértékelődését mutatják. Viszont a mérésekből inkább egyre kevesebb van, a munkáltatók alig 40 százalékának van releváns adata. Pedig a juttatási policy szélesebb értelmezése az, hogy a juttatásokra a felelős, gondoskodó munkáltatói gyakorlat részeiként tekinthessünk, tudatosabb tervezést igényelne. Úgy véli, nagy tartalékok vannak ebben. A cafeteria és a béren kívüli juttatások vállalati megoldásai jelentősen hozzájárulhatnak a munkavállalói élmény növeléséhez.