Mennyivel lesz drágább a változatlanul hagyott juttatási csomag jövőre?

cafetrend-blog-2018
800 419 CafeT-rend

Egyszerűsödik a cafeteria-rendszer – írta nemes egyszerűséggel a Pénzügyminisztérium a jövő évi törvényi változásokról szóló közleményében. Ami való igaz.

A munkáltatók szemszögéből nézve azonban az egyszerűsítés értékéből sokat levon, hogy ha meg akarják tartani az eddigi népszerűbb megszűnő juttatásokat jövőre is, ezek bérként adózva vagy nekik kerülnek többe, vagy a dolgozónak jut kevesebb, vagy mindkettő, attól függően, mennyire hárítják át a tehernövekedést.

Nézzünk néhány példát, mi a helyzet most, és attól függően, milyen döntést hoz a munkáltató, mit kaphat a dolgozó jövőre.

Vegyünk egy átlagos évi háromszázezer forintos juttatási keretet. Tegyük fel, idén kapott/kért a dolgozó készpénzcafeteriát, százezer forintot, meg mondjuk százezer forint értékű jövőre megszűnő adómentes juttatást (például lakáshitel-támogatást, mobilitási lakhatási célú támogatást, kockázati biztosítást, sport, vagy kulturális belépőt, vagy diákhitel-törlesztési támogatást), és százezer forint egyes meghatározott juttatást, olyat, ami 2019-től szintén bérként adózik (helyi bérletre pénzt, iskolakezdési támogatást, Erzsébet-utalványt, munkahelyi étkeztetést, vagy valamilyen pénztári hozzájárulást). Azt is tételezzük fel, hogy bruttóban kapta a dolgozó a juttatásokat, hiszen a többség (kutatások szerint 80 százalék) így kapja.

  • Idén ebben a juttatási csomagban nettóban 245 560 forintot kapott meg a dolgozó.
  • Ha nem változik a csomag, a dolgozó jövőre bérként adózva már csak nettó 165 000 forintnyit kaphat meg.

Vagyis több mint 80 ezer forintot veszít. Ha csupa jövőre megszűnő adómentes juttatása van a dolgozónak, akkor 135 ezer forintot veszít jövőre, amennyiben pedig csak egyes meghatározott juttatása, 48 180 forint mínuszban lesz.

Persze ha a munkáltató átvállal valamennyit a megnövekedett terhekből, értelemszerűen kisebb lehet a dolgozó vesztesége.

Dönthet úgy is a foglalkoztató, hogy jövőre már csak olyan juttatásokat kínál, amelyek bent maradtak. De így sem lesz könnyű dolga. Például kiadhatja az egész évi 300 ezer forintos keretet SZÉP-kártyán, kedvezményes adózással. Kérdés, a dolgozó örül-e ennek, ha eddig mondjuk lakáshitel-támogatást vagy teszem azt pénztári hozzájárulást kért.

Ott van még a népszerűbb megmaradó elemek közül az óvodai, bölcsődei díjak átvállalása a költségek mértékéig, adómentesen, de ez csak azoknál a dolgozóknál játszik ugye, akiknek van óvodás, bölcsődés gyerekük. Meg az ajándékutalvány, viszont azt jövőre már nem évi háromszor, csak évi egy alkalommal lehet adni, a minimálbér 10 százalékáig, egyes meghatározott juttatásként. Ami messze nem meríti ki az évi háromszázezer forintot. Esetleg megpróbálhatja bevezetni az eddig kevésbé ismert és kedvelt juttatásokat is, de a siker erősen kérdéses.

Végül dönthet úgy is, hogy hozzácsapja a bérhez az idei cafeteriát. Kérdés, hogy a dolgozók meddig fognak emlékezni rá, hogy (a háromszázezres példánál maradva) kaptak bruttó havi 25 ezer forintot, ami nettóban havi 13 750 forintot fog jelenteni nekik.