Ha felmondott a dolgozó, jár-e a felmentési időre cafeteria neki?

cafetrend-blog-2019-felmentesi-ido
800 419 CafeT-rend

Érdekes témával foglalkozott nemrégiben az Adózóna, azt vesézték ki, jár-e a felmentési időre, illetve a végkielégítés mellé cafeteria, és ha igen, hogyan.

Példájuk szerint a munkavállaló két hónapos felmentési idejét töltötte (ebből egy hónapot kellett ledolgoznia), és végkielégítésre is jogosult volt.

Surányi Imréné okleveles közgazda, szakértő szerint nincs kötelező jogszabályi előírás arra, hogy kinek, mikor, mennyi cafeteria jár. A munkahelyeken azonban a kollektív szerződésben, helyi szabályzatban vagy a munkaszerződésekben általában rögzítik a munkabéren felüli juttatások körét, feltételeit, így azt is, hogy az adott cégnél a felmentési időre, illetve a végkielégítés mellé jár-e cafeteria. Ha van írásban rögzített megállapodás, akkor egyértelmű, hogy abban kell megnézni, mi jár.

Viszont ha nincs szabályzat vagy szerződéses megállapodás, akkor a szakértő szerint a munkáltató jóindulatától függ, hogy a felmentett dolgozónak a Munka Törvénykönyve szerinti kötelező járandóságokon túl milyen juttatást ad. Vagyis ebben az esetben egyáltalán nem biztos, másképp fogalmazva nem elvárható, hogy a felmentés idejére, illetve a végkielégítés mellé még a szokásos juttatást is megkapja a dolgozó.

A szakértő azt is kiemelte, hogy a munkaviszony megszűnésének csak az adókötelezettség szempontjából, és csak akkor van jelentősége, ha a cafeteriakeretben SZÉP-kártya támogatást is kapott a dolgozó.

A SZÉP-kártyára utalt béren kívüli támogatások közterhe 2019. január 1-jétől összesen 34,5 %, ebből 15 százalék az szja és 19,5 százalék a szocho. A SZÉP-kártyajuttatás akkor béren kívüli, ha nem haladja meg a rekreációs keretösszeget, azaz az évi 450 ezer forintot (a közszférában 200 ezer forintot), és ha alszámlánként sem több a keretösszegnél (szálláshely: évi 225 ezer forint; vendéglátás: évi 150 ezer forint; szabadidő: évi 75 ezer forint). Ha a keretösszegeket túllépik, akkor magasabb adóterhet, az egyes meghatározott juttatásnak megfelelő 40,71 százalékot (az adóalap 1,18 szorosa után kell leróni a 34,5 százalékot) kell leróni a juttatás után.

A szakértő azért emelte ki a SZÉP-kártyát felmondás esetére adózási szempontból, mert bár az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat nem kell arányosítani, de be kell tartani. Mit jelent ez?

Tegyük fel, hogy a dolgozó munkaviszonya április 30-án szűnik meg, vagyis amikor az évből még csak 120 nap telt el. Ekkor az évi 450 ezer forintos keretből arányosítva csak 147 945 forintnyi SZÉP-kártyatámogatás minősül béren kívüli juttatásnak. De ez is csak akkor, ha szálláshely és/vagy a vendéglátás alszámlára ment a 147 945 forint.

Ha viszont a támogatás nem volt ugyan több, mint 147 945 forint, de szabadidő alszámlára utalták, akkor abból csak 75 ezer forintnyi lesz béren kívüli juttatás, a fennmaradó 72 945 forintnyi juttatást pedig egyes meghatározott juttatásként kell leadózni.

Ha április 30-ig 147 945 forintnál többet fizettek már ki (bármekkora összeget), akkor a fölös rész egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. Tehát ha tegyük fel kiadták előre az egész éves (450 ezer forintos), vagy féléves (225 ezer forintos) keretet, akkor az április végi kilépés esetén abból a 147 945 forinton felüli részre nem 34,5 százalék, hanem 40,71 százalék közterhet kell fizetni. Amennyiben havonta utalták a juttatást, akkor nem adódhat semmi gubanc.