A SZÉP-kártyásoknak sürgősen költeniük kell, akiknek lakáscafeteriájuk van, azoknak pedig adatot szolgáltatni.

Nemrégiben még több mint 4,2 milliárd forintnyi május 31-én lejáró egyenleg volt a dolgozók SZÉP-kártyáin – derült ki a három kártyakibocsátó MTI-nek küldött tájékoztatásából.

• Az OTP Banknál 3,2 milliárd forint,
• az MKB-nél 653 forint,
• a K&H-nál pedig mintegy 425 millió forint 2015-ös feltöltést tartottak nyilván.

S bár az összegek csak pár százalékot tesznek ki a teljes SZÉP-kártyás forgalomból, mégis dolgozók tízezreit érinti a dolog. Az MKB válaszában hangsúlyozta, hogy ők pl. emaillben értesítik a dolgozókat, nehogy elússzon a pénzük. Egyébként pedig mindenkinek azt lehet tanácsolni, nézze meg, van-e a kártyáján 2015-ös feltöltés, és ha igen, használja fel, még határidő előtt.

A bankok arra számítanak, hogy a tavaszi szünetben, illetve a húsvéti hosszú hétvégén most is jelentősen fog csökkenni a lejáró egyenlegek összege.

A fel nem használt pénzek egyébként csak a dolgozó számára vesznek el, mert a munkáltatóknak visszautalják a kártyakibocsátók a bennragadt összegeket.

A lakáshitel-támogatásokat sürgősen dokumentálni kell

A munkáltató 5 millió forint értékben adhat adómentes lakáshitel-támogatást a dolgozóinak, és nagyon szigorú feltételei vannak az adómentességnek. Ezért ha a cég nem akar a juttatás 20 százalékkal megnövelt összege után bérként adózni, nagyon oda kell figyelni az adminisztrációra.

Ha a munkáltató 2016-ban adott adómentes lakáshitel-támogatást, akkor az erre vonatkozó rendelet szerint 2017. április 15-ig, vagy a munkáltató saját döntése alapján legkésőbb május 31-ig kell összegyűjteni az ehhez kapcsolódó teljes dokumentációt.

Fontos: a munkatársaknak akkor is át kell adniuk a szükséges dokumentumokat annak a cégnek, akitől a juttatást kapták, ha közben esetleg már nem dolgoznak ott. Tehát a munkaviszony megszakításával nem szűnik meg a kötelezettség.

Az adminisztrációs kötelesség teljesítésénél azoknak a munkáltatóknak van könnyebb dolguk, akik kiszervezték egy hitelintézetnek az adómentesség ellenőrzését, hiszen helyettük már elvégezték a papírmunkát, és csak a megkapott hitelintézeti igazolást kell eltenniük.

Akik viszont erre nem áldoztak, hanem önállóan intézték a juttatást, azoknak be kell gyűjteni minden igazolást, dokumentációt, hogy ezeket fel tudják mutatni, ha ellenőrzik őket. Persze az a legcélszerűbb, ha ezt még a juttatás megadása előtt megteszik. De most érdemes ellenőrizni, minden megvan-e, és ha nincs, akkor pótolni.

Ha minden dokumentum beérkezett és ezek alapján adómentes a tavalyi támogatás, akkor csak annyi a cégek dolga, hogy lefűzzék és megőrizzék ezeket. Külön “adóbevallást”, bejelentést nem kell erről készíteni a NAV felé.

Adómentesség

Adómentes lakástámogatás adható vásárláshoz, építéshez, építtetéshez, bővítéshez (minimum +1 lakószoba) és korszerűsítéshez is.

Az adómentesség az adóévben nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összegéből arra a részére alkalmazható, amely nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát, legfeljebb az 5 millió forintot azzal, hogy az értékhatár vizsgálatánál a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni.

A támogatás akkor felel meg az adómentesség jogszabályi feltételeinek, ha:

• a támogatást hitelintézet, kincstár útján a rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére,
• a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta; (A feltétel teljesül abban az esetben is, ha a tulajdonjog, haszonélvezeti jog megszerzése a támogatás felhasználásával történik vagy, ha a tulajdonjog megszerzésére zártvégű lízing keretében kerül sor, továbbá házastársak esetében az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül is, ha az ingatlan közszerzeménynek minősül),
• a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt,
• a munkavállaló (függetlenül munkaviszonyának esetleges megszűnésétől) legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadja a munkáltatónak, vagy meghatározott esetben a hitelintézetnek, kincstárnak a rendeletben meghatározott okiratokat, bizonylatokat.