Ezeket a juttatásokat adják szívesen a cégek, és választják sokan a dolgozók

800 419 CafeT-rend

Számos kutatás készül arról év közben, hogy a cégek mely cafeteriajuttatásokat adják a legszívesebben a dolgozóknak, illetve a dolgozók melyikeket választják legszívesebben, ahol erre van lehetőség. Ez olyan szempontból lehet érdekes a cégeknek – főleg ilyen munkaerőhiányos gazdasági környezetben, mint ami most jellemző – mert ami máshol népszerű, azt érdemes lehet bevezetni, növelve a dolgozók lojalitását. Íme egy kis körkép a kutatásokból.

Miért nem annyira népszerűek az adómentes juttatások?

A BDO tavasszal azt nézte meg, hogy a dolgozók mit választanak legszívesebben a felkínált juttatások közül. Az ezer fős megkérdezés nem volt országosan tekintve reprezentatív, de azért mégis ad némi támpontot. Az eredmények azt mutatták, hogy a juttatások összértékének 38 százaléka valamelyik SZÉP-kártyán (ezen belül is főként a vendéglátás alszámlán), 20 százaléka készpénzkifizetésként, 9 százaléka pedig Erzsébet-utalványként jut el a dolgozókhoz. Szerintük az adómentes juttatások azért szerepelnek alacsony súllyal, mert ezek jobbára élethelyzettől függőek (például a bölcsödés/óvodás gyermek, lakás- vagy diákhitel megléte). A szintén adómentes mobilitási célú lakhatási támogatást – ismertebb nevén az albérleti támogatást – a feltételek idei enyhítése nyomán a korábbinál többen vették igénybe, de arányuk továbbra is 2 százalék alatt maradt. Hasonlóan kevesen csupán a szintén adómentesen kapható sportrendezvény-belépő iránt érdeklődtek.

Ezen kívül szerintük fontos szempont a széles körű, és rövid távon is elérhető felhasználhatóság. Úgy vélik, emiatt is viszonylag alacsony, 6-7 százalék közötti az önkéntes pénztárakba (egészség- és nyugdíjpénztárakba) áramló cafeteria-juttatás mértéke. Bár kutatásuk szerint van egy réteg, amelynek tagjai az öngondoskodást adózástól függetlenül is fontosnak tartják: az önkéntes egészségpénztárba 22, míg a nyugdíjpénztárba 17 százaléknyian fizetnek be valamekkora összeget cafeteriából, noha ezeket közel 41 százalékos adóteher sújtja.”

A gyorsan realizálható juttatások felé irányuló preferenciát jól mutatja, hogy mindhárom élen álló juttatást annak ellenére választják, hogy azokat jelenős adó terheli: a SZÉP-kártyának és a 100 ezer forintig terjedő készpénzkifizetésnek 34,22 százalékos, az Erzsébet-utalványnak pedig 40,71 százalékos az összesített adókulcsa idén. Vagyis az alkalmazottak az erre szánt munkáltatói keretösszegnek csak ezen adók mértékével csökkentett részét kapják kézhez.

A mikrovállalkozások még kevesebben fedezték fel maguknak

A K&H kkv bizalmi index körében végzett legfrissebb kutatása szerint 10-ből 7 vállalkozás tervez idén béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest (25 %) hatalmas ugrás. Az erőteljes növekedés hátterében szerintük az állhat, hogy a cégek megbarátkoztak az új szabályokkal. A jelenlegi arányt is tovább növelheti, hogy idén az ún. egyes meghatározott juttatásoknál – mint a helyi bérlet, az Erzsébet-utalvány vagy az iskolakezdési támogatás – a munkaadói terhek 43,66 százalékról 40,71 százalékra mérséklődtek (az ehocsökkentés miatt). Ezzel a munkavállalók is jól járhatnak ha bruttóban kapják a pénzt, hiszen az adott munkáltatói keretből nagyobb összeg maradhat náluk.

Felmérésük szerint jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, egy év alatt a harmadik helyről tornázta fel magát az élre, hiszen közel ötszörösére, 34 százalékra nőtt az ebben gondolkodó cégek aránya. A dobogó második fokán a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás áll (27%), ami egy évvel ezelőtt még az első helyen szerepelt. Harmadik helyen jelenleg a 13. havi fizetés áll*, mellyel kutatásuk szerint minden ötödik vállalkozás kívánja kiegészíteni munkavállalói fizetését. A sokáig élen álló étkezési Erzsébet-utalvány épphogy lecsúszott a dobogóról (19%).

A kutatásból kiderült még, hogy ami a cafeteriát illeti, nagyon nem mindegy, milyen ágazatról és mekkora cégről van szó. A béren kívüli juttatások gyakorisága a cég méretével párhuzamosan nő: míg a mikrovállalkozások az átlagnál kisebb arányban gondolkodnak cafeteriában (62%), addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 72% és 76%. A különböző ágazatok közül a kereskedelemben 10-ből 6, az ipar és szolgáltató szektorban azonban már 10-ből 7 cég tervez a különböző juttatásokkal. Területileg a Dél-Dunántúlon és Pest megyében dolgozók számíthatnak a leginkább béren kívüli juttatásra.

 

* A 13. havi bér jogilag nem számít cafeteriának, azaz semmilyen különleges szabály nem vonatkozik rá. Ugyanúgy adózik, mint a bér, ebből következően bárkinek és bármilyen mértékben adható. A K&H azt írta megkeresésünkre, hogy a kkv bizalmi index cafeteriára vonatkozó kérdésében azért szerepel mint lehetséges válasz a 13. havi bér, mert – ahogy a mostani felmérésből is jól látszik – sok cég alkalmazza, így ezzel együtt kaphatunk teljes képet arról, hogy a munkabéren kívül milyen formákban támogatják még a cégek dolgozóikat.