A munkáltató számos módon járulhat hozzá dolgozója étkezési költségeihez, de többek között az adóváltozások miatt idén érdemes átgondolni ezeket a juttatásokat. Mit tegyenek azok a munkáltatók, akik tavaly még az idei évre megszüntetett, és elég népszerű Erzsébet-utalványt adták a dolgozóiknak? Vagy akik a 2018-ban még egyes meghatározott juttatásnak számító, idén azonban már csak jövedelemként leadózható juttatásokkal, például munkahelyi étkezés biztosításával, fogyasztásra kész ételre szóló utalvánnyal vagy az akár élelmiszer-vásárlásra is fordítható általános utalványokkal operáltak? És akik a tavaly még béren kívüli juttatásnak számító, akár élelmiszer-vásárlásra is fordítható készpénzcafeteriával támogatták dolgozóikat?
Van-e más választásuk, mint hogy idén jövedelemként adózzanak a dolgozók étkezését támogató juttatások után?
Ebben a táblázatban összefoglaltuk az étkezési támogatások közterheinek változását:
| közteher 2018 | közteher 2019 | |
| Erzsébet-utalvány korlátlanul | 40,71% | megszűnt a juttatás |
| Munkahelyi étkeztetés saját étkezőhelyen korlátlanul | 40,71% | jövedelemként adózik |
| Fogyasztásra kész ételre szóló utalvány korlátlanul | 40,71% | jövedelemként adózik |
| Egyéb utalvány korlátlanul | 40,71% | jövedelemként adózik |
| Készpénzcafeteria évi 100 ezer forintig | 34,22% | jövedelemként adózik |
| SZÉP-kártya vendéglátás-zseb 150 ezer forintig | 34,22% | 34,50% |
Mint a táblázatból látszik, van választás, a SZÉP-kártya vendéglátás zsebe lehet adózási szempontból a menekülőút. Igaz, azzal nem lehet a boltban alapanyagokat venni, csak a vendéglőben lehet fizetni vele. Ami nem biztos, hogy tetszik a dolgozóknak.
A vendéglátás-alszámlára utalt pénzek ugyanis meleg-konyhás vendéglátóhelyeken használhatóak csak fel. De ez a meleg konyha lehet akár a munkahelyi étkeztetés is – ha innen nézzük a dolgot, akkor akár a tavalyinál kedvezőbb adózás mellett lehet igénybe venni a munkahelyi étkeztetést; a SZÉP-kártyával. De ugyanez lehet a helyzet, ha a tavalyi fogyasztásra kész ételre szóló utalványt váltja le a munkáltató SZÉP-kártyás vendéglátás-zsebes juttatásra.
Mennyi pluszt jelenthet ez nettóban a dolgozónak mondjuk 100 ezer forintnál, ha bruttóban kapja a keretet?
Ha a jövedelemként adózó juttatások valamelyikét adja a cég, akkor a bruttó 100 ezer forint étkezési támogatásra szánt költségkeretből a dolgozó csak 54 959 forint nettó jövedelemhez jut.
Mint az Adózóna cikkében írta, a jövedelemként adózó juttatásokat, így a munkahelyi étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatást is (ami lehet étkezési utalvány is) a bérre vonatkozó adó- és járulékszabályok szerint kell számfejteni, de nem bérként kell kezelni.
Annak érdekében, hogy a dolgozó nettó munkabére a támogatás miatt ne csökkenjen, a munkáltató megteheti azt is, hogy támogatásként olyan „bruttósított” összeget állapít meg (számfejt), és a megfizetett szociális hozzájárulási adóval, szakképzési hozzájárulással együtt számol el személyi jellegű ráfordításként, vall be, továbbá igazol a dolgozó számára, amelynek a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a juttatás értékével.
Ha viszont a munkáltató ugyancsak bruttó 100 ezer forintból a SZÉP-kártya vendéglátás-alszámlájára utal, akkor a dolgozó 74 349 forintot költhet el róla. Akár a munkahelyi étkeztetés keretében.
Ha eddig még nem volt SZÉP-kártyája a dolgozónak, akkor ehhez szerződést kell kötnie, de más kötelezettsége nem lesz.