Így reagáltak a kisebb és nagyobb cégek a cafeteriaváltozásokra

cafetrend-blog-2019-cafeteria-kutatas
800 419 CafeT-rend

Újabb kutatás készült el, amely azt vizsgálta, hogyan reagáltak a cégek az idei évtől érvényes cafeteriaváltozásokra. Mint köztudott, számos juttatás kikerült a kedvezményes adózási körből, és immár bérként adózik. A Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató 50 vállalat, vállalkozás bevonásával vizsgálta a módosítások hatásait. A kutatásból az derült ki, hogy:

  • a kis létszámú cégeket kevéssé érintette a változtatás,
  • sokan a cafeteriacsomag egyszerűsítése mellett döntöttek,
  • a 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégeknél pedig jellemzően nem, vagy csak részben vállalták át a pluszadóterheket.

A tavalyi előzetes becslések arról szóltak, hogy majd a cégek nagy része megszünteti a juttatásokat. Ehhez képest talán meglepő, de a kutatás alapján elmondható, hogy a résztvevő vállalatok, vállalkozások 89 százaléka nem szüntette meg teljesen a cafeteriajuttatások rendszerét.

Ennek egyik oka az lehet, hogy ha a bérbe beépítették volna a juttatásokat, akkor azzal is számolniuk kellett volna, hogy a pluszbérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (pl. túlóra) kifizetésénél is növeli a vállalatok költségét. A dolgozók persze jobban járnának, ha a bérbe épülne be a juttatás, pont ezért, illetve mert a nyugdíj-, táppénzalapjuk is nőne. De ezek szerint erre kevesen számíthatnak. Úgy látszik, a cégek számára biztonságosabb, egyszerűbb megoldásnak tűnt tehát, ha a dolgozó a bruttó juttatási keretét akár készpénzben is, de kiveheti, a magas adóteher ellenére.

A cafeteria megszüntetése helyett a megkérdezettek 33 százaléka megtartotta és nagy mértékben egyszerűsítette a juttatási csomagot, de nem vállalta át a többletadóterhet. Ami megint csak nem jó hír a dolgozóknak. Vagyis ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak. És nettóban is kevesebb jut nekik.

A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó SZÉP-kártyát és az adómentes (bölcsődei, óvodai költségtérítés) elemeket tartotta meg. Emellett a kutatás szerint jellemző még, hogy jelentős (81,95%) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás az olyan cégeknél, ahol nagyobb a munkavállalói létszám.

A felmérés szerint viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak cafeteriarendszerükben, attól függetlenül, hogy „nem éri meg a dolgozónak” bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.

Megállapították továbbá, hogy azokat a cégeket, ahol kicsi a létszám, kevéssé érintették a változtatások. Ennek oka az lehet, hogy a kisebb munkáltatók a korábbi években sem nyújtottak sokféle juttatást a dolgozóknak.

A megkérdezettek több mint 40 százaléka valamennyi részt átvállalt a többletadóteherből. Érdekes, hogy a teljes adóteher átvállalása inkább a kisebb dolgozói létszámú vállalkozásoknál, cégeknél volt jellemző.