Mint ismert, 2019-től például az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulások csak bérteher megfizetése mellett adhatóak, nem a korábbi kedvezményes adózással egyes meghatározott juttatásként.
Ami nem jó a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak, sem anyagi, sem pedig öngondoskodási szempontból. Nyílt azonban egy kiskapu az egészségpénztári munkáltatói juttatások kedvezményes adózásához.
És például az OTP Egészségpénztár élt is a kínálkozó lehetőséggel. Alkalmazkodva a piaci környezethez, idén is lehetővé teszik, hogy a munkáltatók támogassák dolgozóik egészségügyi öngondoskodását, akár kedvező adózás mellett. Mivel az egészségpénztár partner az egészséges életmód megteremtésében, ezért ehhez megfelelő struktúrát alakított ki. A titok nyitja, hogy az úgynevezett célzott önsegélyező szolgáltatás keretében a munkáltatók 2019 januárjától is támogathatják előnyös juttatásokkal alkalmazottaikat.
Így a munkaadók nem maradnak kedvezményesen adható juttatási csomagok nélkül. Hiszen a munkáltatók dönthetnek úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított (bruttó) összeget továbbra is munkatársaiknak adják, vagy választhatnak olyan megoldást, amellyel a juttatások révén támogathatják kollégáik egészségét – ez utóbbiban nyújt segítséget a célzott támogatás.
Munkavállalói szemszögből fontos, hogy a dolgozó nem csak akkor élhet az szja-visszatérítés lehetőségével, ha a munkáltatótól az egészségszámlájára kap hozzájárulást, hanem újdonságként akkor is, ha célzott önsegélyező támogatást nyújt a cége. Az OTP Egészségpénztár innovatív piaci szereplőként elsők között alkalmazkodott a megváltozott környezethez az új típusú munkáltatói támogatások kapcsán.
Mi is az a célzott támogatás?
A munkáltatónak szerződést kell kötnie egy önkéntes egészségpénztárral, meghatározott szolgáltatási csomagra, illetve csomagokra, amelyekben olyan egészségcélú kiadások szerepelnek, mint például magán-egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele, menedzserszűrés vagy gyógyszertári költés. A finanszírozni kívánt egészségügyi szolgáltatásokat a munkáltató választja ki, az adminisztrációs teendőket ezután az adott pénztár intézi a szolgáltatóval.
„A célzott szolgáltatások lényege, hogy a munkáltató nem a munkavállaló számlájára, hanem egy elkülönült támogatási számlára fizet, így a befizetés nem válik az egyéni számla részévé. Ugyanakkor egy külön támogatási szerződés alapján a támogatottak, pl. munkavállalók, igénybe vehetnek előre meghatározott szolgáltatásokat, például az egészségpénztárak esetében a gyógyszervásárlást, orvosi ellátást”
– foglalta össze a lényeget az ÖPOSZ elnöke, Kravalik Gábor tavaly a Piac és Profitnak.
Hogy hogyan is alakulnak át az egészségpénztári szolgáltatások, adózásuk, és melyik munkáltatói juttatás mellett igényelhetnek a dolgozók adó-visszatérítést, azt jól szemlélteti a következő táblázat, melyben az OTP foglalta össze kérésünkre a lényeget:
2018 | ||
közteher | adó-visszatérítés | |
munkáltatói tagdíj-hozzájárulás | 40,71% | nincs |
adomány | 28,98% | 20% |
célzott támogatás | 40,71% | nincs |
2019 | ||
munkáltatói tagdíj-hozzájárulás | jövedelemként adózik | 20% |
adomány | jövedelemként adózik | 20% |
célzott támogatás egészségügyi szűrésre | 40,71% |
nincs |
célzott támogatás önsegélyező szolgáltatásra | 28,98% | nincs |