Érdekes trendek rajzolódnak ki a BDO kutatásából, amelyben arra keresték a választ, vajon mit lépnek a cégek arra, hogy a jelenlegi állás szerint jelentősen szűkül a kedvezményesen adózó juttatások köre.

Partnercégeiknél már szinte mindenütt zajlik az előzetes tervezés, annak ellenére, hogy még halvány remény van arra, hogy felpuhuljanak a szigorodó adózási szabályok. Mint írtuk, ezt a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is kifejezetten kérték a kormánytól a bértárgyalásokon.

A kutatás megállapította, hogy:

• a cégek többsége a munkaerőért folytatott jelenlegi versenyben nem kívánja megszüntetni az eddig kínált cafeteriaelemeket. Sőt,
• a többség keresi a módját, hogy a juttatások nettó értékét is sikerüljön megtartaniuk 2019-re.

A tapasztalatok szerint ugyanis a munkáltatói juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé.

Top juttatások 2018

Egy ezer dolgozós minta alapján idén a cafeteriajuttatások értékének 38 százalékát a SZÉP-kártya valamelyik alszámlája, 20 százalékát a készpénzkifizetés, 9-9 százalékát az Erzsébet-utalvány, illetve a lakáscélú támogatás tette ki. Ezt követte az önkéntes nyugdíjpénztári (7%), illetve egészségpénztári (6%) díjfizetés, az összes többi elem pedig a juttatások maradék 11 százalékán osztozott.

Várható top juttatások 2019

A felmérés szerint bár jövőre a SZÉP-kártyához kapcsolódó juttatások értékbeli aránya bizonyosan tovább nő, így is az összes kifizetés 50 százaléka alatt marad. Ennek magyarázata, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók a rekreáció helyett inkább olyan juttatásokat értékelnek igazán, amelyek hétköznapi kiadásaikat segítik.

Ezért a SZÉP-kártya után továbbra is népszerű juttatás maradhat az Erzsébet utalvány, annak ellenére is, hogy közterhei 41-ről 82 százalékra nőnek. Talán meglepő, de emellett – dacára a bérrel megegyező köztehernek – a készpénzfizetés is sok helyen megmaradhat különálló juttatásnak, akár jelentősebb összegben is, hiszen jogszabály nem korlátozza a kifizethető összeg nagyságát.

A lakhatási és utazási juttatások mértéke is számottevő maradhat. Bár adózási szempontból ezeket az elemeket feleslegesnek tűnhet a bértől elkülönítve kezelni, motivációs szempontból mégis előnyös lehet megtartani őket, jegyzik meg.

A cégek részéről megfontolandó lehet a cafeteriaelemek fenntartása azért is, mert ezáltal egyes bértől függő juttatások (pl. túlóra) költségei sem növekednek – adnak tippet.

A megmaradó adómentes juttatások korlátai

Az óvodai-bölcsődei költségek támogatása jövőre is adómentes marad. Sőt könnyítés 2019-re, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül kifizetheti a munkáltató a felmerülő költségeket. Aki érintett, annak ez mindenképpen jó. De nyilván a munkavállalók csak kisebb részének van éppen bölcsődés- vagy óvodáskorú gyermeke.

Idén a felmérés szerint a teljes cafeteriajuttatások mindössze néhány százalékát fordították kockázati biztosításokra (ebbe a körbe az élet-, baleset-, és egészségbiztosítások tartoznak). Úgy tűnik, a jövő évben átmenetileg akár fel is értékelődhet ezen juttatások súlya, ugyanis a még 2018-ban megkötött szerződések alapján jövőre is adómentes maradhat a munkáltatói díjfizetés a minimálbér 30 százalékáig.

A hosszabb távra tervező munkáltatóknak azonban arra is kell gondolniuk, mi lesz egy év múlva, vagyis ha megszűnik a kedvezmény. Utána is fenntartják a juttatást, ha már bérként adózik? Figyelembe kell venniük azt is, hogy akiket jövőre év közben vesznek fel, azoknak már csak a kedvezőtlenebb feltételekkel tudják majd biztosítani a juttatást. (Kivétel, ha csoportos biztosításról van szó, amelyeknél a munkavállaló jövedelme egy főre vetítve nem állapítható meg (például azok a csoportos (kockázati) biztosítások, klasszikus állománybiztosítások), ahol a díj összege továbbra is egyes meghatározott juttatásként fog adózni.)

Azoknak a munkáltatóknak tehát, akik adómentesen juttatnának egészség- vagy más kockázati biztosítást, már nincs sok idejük arra, hogy még idén megkössék a biztosítási szerződéseket. Ergo a következő hetekben célszerű dolgozóik elé tárni azt a cafeteriarendszert, amelynek részeként a munkavállalók dönthetnek az igénybevételről – javasolják.