Egyéb

Ha nézzük, adómentes, ha csináljuk, adóköteles. Mi az?

1024 576 CafeT-rend

Érdekes ellentmondásra bukkanhat, aki a sporttal kapcsolatban adható munkáltatói juttatásokat vizsgálja.

Háromféle juttatás lehetséges. Ebből kettő kifejezetten azt támogatja, hogy a dolgozó egészségesebb, fittebb, kiegyensúlyozottabb legyen, jobban le tudja vezetni a stresszt, megszabaduljon az esetleges túlsúlyától, stb. Vagyis az aktív sportoláshoz adhat segítséget a munkáltató, ahhoz, hogy a dolgozó elmenjen mondjuk konditerembe, úszni, teniszezni, focizni, kosarazni, és így tovább.

Ha belegondolunk, ezzel a juttatással nem csak a munkavállaló nyer, mert anyagi támogatást kap a cégétől a sportoláshoz. Hanem minden bizonnyal a munkáltató is, hiszen jó eséllyel ritkábban lehet beteg a sportoló dolgozó, és a mozgás valószínűleg a munkateljesítményét is kedvezően befolyásolhatja.

A három lehetőség

Az egyik sportolást ösztönző juttatást a Széchenyi pihenőkártya (SZÉP-kártya) szabadidős zsebén keresztül lehet igénybe venni. És külön jó hír, hogy mivel a SZÉP-kártya megmaradt kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak, így 34,22 százalékos adóteher mellett adható, a szabadidős zsebbe maximum évi 75 ezer forint.

A másik lehetőség, ami az aktív sportolás támogatja, ha egyes meghatározott juttatásként adja a munkáltató például a konditerem-belépőt. A közteher ebben az esetben kedvezőtlenebb, 43,66 százalékos, viszont nincs felső határ.

És mi a harmadik lehetőség? Amikor nem magát a sportolást támogatja a munkáltató, hanem a különböző sportrendezvények, meccsek, bajnokságok látogatását, belépőjeggyel, ráadásul adómentesen, és korlátozás nélkül.

Vagyis a kormány adómentességgel támogatja, ha sportmérkőzésre ad jegyet a cégünk, és adóval sújtja, ha a sportolásunkat támogatja.

Bruttóban és nettóban

Korlát csak a SZÉP-kártya szabadidő zsebénél volt, 75 ezer forintig volt kedvezményes az adózás. Induljunk ki ebből az összegből, tegyük fel, hogy a dolgozó bruttó 75 ezer forintot kap sportcélra, és nézzük meg, mi a helyzet a különböző juttatásoknál, attól is függően, hogy nettóban vagy bruttóban adják.

Nettóban mindössze a munkáltatók kb. 20 százaléka kínálja a cafeteriát. Ebben az esetben mindegyik juttatásnál 75 ezer forint landol a dolgozónál vagy a SZÉP-kártyáján vagy belépő, illetve bérlet formájában. A munkáltatónak viszont a sportrendezvény-belépő kivételével adót kell fizetnie. A szép-kártyás 75 ezer forint 100 665 forintjába fog kerülni. Az egyes meghatározott juttatásként adott kondibérletnél pedig 107 745 forint lesz a foglalkoztató költsége.

A munkáltatók zöme azonban bruttóban adja a cafeteriát, így az adóterhet ugyan szintén ők fizetik, viszont a dolgozó annyival kevesebb juttatást kap, amennyi a közteher. Így:

  • Egyes meghatározott juttatásként csak 52 207 forint marad az adó levonása után a 75 ezer forintból, vagyis éves szinten legfeljebb ekkora összegben veheti meg a cég pl. a konditerem-belépőt.
  • Ha a béren kívüli juttatásnak számító SZÉP-kártyára kéri az évi 75 ezer forintot, akkor viszont kicsivel többet, nettó 55 878 forint utalhatnak a szabadidő zsebbe, és ebből költhet sportolásra.
  • Amennyiben viszont sportrendezvény-belépőre kapja a dolgozó a juttatást, akkor pl. a meccsnézésre a teljes összeget felhasználhatja, hiszen adómentesen kapja.
nyugdíjpénztári támogatások

Nem csak idősebbek kezdhetik el

851 315 CafeT-rend

 

A cafateria-változások miatt az idei évben emelkedett a nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói támogatások adója, viszont korlátlanná váltak e juttatások is. Hogyan lehet ebből a legjobban kijönni, különösen ha valakinek égetően fontos, hogy gyűljön a nyugdíjszámláján (vagy az egészségkasszában) a pénz? Mondjuk azért, mert egyébként hideg vízre sem igen lesz elég, amit kaphat, ha megöregszik. Vagy mert nem lesz hova nyúlnia, ha nagyobb egészségügyi kiadás vár rá.

Mi volt eddig a szabály?

Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak a munkáltató havonta a minimálbér 50 százalékáig (55 500 forint) adhatott béren kívüli juttatásként támogatást (34,51 százalékos adóteher mellett), az egészségpénztárba pedig havonta a minimálbér 30 százalékáig (33 300 forintig) fizethetett be kedvezményes adózással (=34,51 százalék). De összesen éves szinten maximum 200 ezer forintotadhatott ilyen célra a munkáltató, ráadásul úgy, hogy ebben már benne kellett hogy legyen (ha volt) a munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet-utalvány, a helyi bérlet és az iskolakezdési támogatás is.

Tavaly egyes kutatások szerint 310, mások szerint inkább 360 ezer forint volt az éves bruttó juttatási keret – és számolhatunk bruttóval, mert a cégek zöme így adja a juttatást. Vegyünk most 330 ezer forintot. Ebből akkor összesen 200 ezer forintot kérhetett a dolgozó nyugdíj- és/vagy egészségpénztári megtakarításra, amiből nettó 149 0009 forinttal gyarapodhatott éves szinten a számlája.

Mi most a szabály?

Az idei évben a munkáltatói nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítás is kiesett a béren kívüli juttatások közül, és átminősítették őket egyes meghatározott juttatássá, ami a korábbinál magasabb adóterhet jelent, 43,66 százalékost. Ezzel párhuzamosan viszont eltörölték a kereteket, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármilyen nagy összeggel támogathatja a munkáltató a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításunkat, ha erre van igényünk.

Akár átlagban 80 ezer forint pluszt is jelenthet a megtakarításunknál

Először nézzük meg, mi a helyzet, ha csak a tavalyi 200 ezer forintot használnánk erre a célra – ekkor 10 ezer forinttal kevesebb kerülhet a számlánkra az adóemelés miatt (azaz 139 218 forint).

És mi a helyzet, ha az egész keretünket pénztári munkáltatói pénztári támogatásra kérjük? Mondjuk úgy, hogy maradt átlagos a cafeteriakeretünk, bruttó 330 ezer forint. Ebben az esetben az előző évinél 80 ezer forinttal több kerülhet a számlánkra: 229 709 forint. De mint mondtuk: határ a csillagos ég.

Tipp: a nyugdíjpénztárak nagyon szorgalmazzák, hogy ha valaki készpénz-cafeteriát kap (ami új kedvezményes adózású elem, évi 100 ezer forintos kerettel), akkor azt fordítsa a megtakarítása növelésére. Tegyük fel, hogy kérjük az évi bruttó 100 ezer forint készpénz-cafateriát (nettó 74 505 forint), és ezt befizetjük aztán a nyugdíjpénztárba. Ehhez még kaphatunk 20 százalékos adójóváírást is (14 901 forint), így további még 89 406 forinttal hízhat a megtakarítási számlánk, hozamok nélkül. (Egészségpénztári számlával is működik a példa.)

Hogy mikor járunk jobban. Ha egyforma, bruttó 300 ezer forintos keretet veszünk, akkor a készpénz-cafeteriás verzióval 228 628 forint kerülhet a számlánkra (az adójóváírással együtt). Csak munkáltatói támogatást igényelve pedig 208 826 forint. Tehát a kombinált juttatás hozhat több pénzt.

Mi és hogyan változott

851 315 CafeT-rend

Mi és hogyan változott a béren kívüli juttatásoknál

Talán némi értetlenkedésre ad okot, mégis az a helyzet, hogy a legismertebb és legnépszerűbb juttatások megdrágultak. Mire az emberek alkalmazkodnak, hozzászoknak valamihez, esetleg megszeretik, addigra feltétlenül meg fog változni. Nem feltétlenül szerencsés ez, amikor a cégeknek egyre nagyobb kihívás a munkaerő motiválása és megtartása. A helyzet persze az, hogy a változásoknak nagyrészt az EU-nak való megfelelés az oka, miszerint a hazai SZÉP kártya és Erzsébet utalvány rendszer nem felelt meg az EU-s szabályoknak.

Mit lehet tenni? Újra kell gombolni a kabátot.

Az újra gondolásnak több szempontja lehet:

  • kivonult a magyar utalvány-piacról egy nagy szolgáltató,
  • bizonyos utalványok megdrágultak
  • valamint felnövekvőben van egy generáció, melynek már nem trendi papír alapú utalványokkal keresgélni a beváltó helyeket.

Mindezek a szempontok szinte kikényszerítik azt, hogy olyan cafeteria elemeket keressünk, melyek megfelelnek az új igényeknek. Jó dolog ugyan vásárláskor megnézni, megtapogatni a megveendő terméket, de ugye látjuk azt, hogy a világ a felé megy, hogy interneten vásároljunk. Ez rendkívül praktikus, hiszen lerövidíti a vásárlásra szánt időt, megtakarítja a sorban állást, és a Black Friday egymást taposó tömegét.

Ha pl. a kultúra utalványt nézzük, a legkézenfekvőbb megoldásnak tűnik, hogy olyan elektronikus utalványt választunk, mely interneten beváltható. Ha pedig internet és kultúra, akkor jegy.hu és jegyaruhaz.hu  Mi más? És minek még más ezen kívül.

És ha más 0%-os utalványt akarunk említeni, akkor a látókörbe kerül a szintén interneten elkölthető e-sport utalvány, illetve a számítógép-használati utalvány.

A 0%-os, vagy más néven 1-es szorzós elemek között több olyan elem is megtalálható, mely meglátásunk szerint sok cégnél még nem foglalja el az őket megillető helyet. Óvodai, bölcsődei számlák kifizetésére is van lehetőség. Itt a dolog nehézségét az adja, hogy ezek az intézmények nem szívesen állítanak ki számlát a szülők cégének nevére. Szélsőséges esetben a gyerek nevére szól a számla, ami így nem igazán használható. Szintén méltatlanul elhanyagolt elem a munkába járás és az ovi/bölcsi kombó.

A lakáscélú támogatás az egyik legköltséghatékonyabb megoldás… lehetne, ha több cégnél nem azt hallanák ezzel kapcsolatban, hogy: NEM. Miért? Mert NEM. Ami igaz, az igaz, a jogalkotó nem könnyíti meg azok helyzetét, akik beemelik ezt az elemet a cafeteria rendszerbe, hiszen elég macerásra sikeredett az ezzel kapcsolatos elbírálás és nyilvántartás. Több cégnél láttuk ezt áthidalni azzal, hogy egyszerűen nyilatkoztatják a dolgozót, hogy szerinte ez jár(hat) neki és vállalja ennek felelősségét és jogkövetkezményeit. Képzeljük el, amikor majd évekre visszamenőleg, egy esetleges 50%-os büntivel együtt visszafizettetik a dolgozókkal. Na az valószínűleg nem fogja emelni az adott cég brandjének értékét.

Marad a SZÉP kártya, ami igen jól használható, ha valaki tényleg pihenni vágyik és az egyéb kiadások mellett módjában is áll.

Ellenben ha ez kényszer-wellness kártyaként jelenik meg a cafeteria rendszerünkben, az nem okoz majd felhőtlen örömöt.

Az Erzsébet utalvány, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet, az önkéntes és önsegélyző pénztári befizetések, mind megdrágultak, cserébe viszont korlátlanul adhatóak. Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy mi értelme van ilyen utalványokat adni/kezelni, ha mindez megoldható egy MasterCarddal.

Utalványkártya segítségével , mellyel itthon 125 ezer helyen (tankolhat, sárgacsekket fizethet, iskolaszereket- és bérletet vehet stb. ) külföldön pedig 35 millió helyen használhat.

Túl sok az infó? Túl szerteágazóak a lehetőségek, van ismeretlen elem a leírtak között?

Kérdezzen bátran! Segítünk kitalálni cégének a legüdvözítőbb megoldást.

info@cafetrend.hu