Egyéb

Megszűnt az Erzsébet-utalvány

800 419 CafeT-rend

Megvan az adóváltozások első áldozata: december végén adta hírül az Erzsébet Utalványforgalmazó (EU) Zrt. honlapján, hogy Erzsébet-utalvány 2019 januárjától nem rendelhető. Nem csak a papír utalvány szűnik meg, hanem az Erzsébet-kártyákra sem lehet januártól utalni.

Viszont legfeljebb 2019 végéig beválthatók a korábban kiadott Erzsébet-utalványok, illetve a kártyákra tavaly feltöltött összegek.

A jelenleg forgalomban lévő érvényes (papíralapú vagy elektronikus) utalványokat a mintegy 60 ezer elfogadóhelyen használhatják fel az utalványbirtokosok a lejárati időn belül, legkésőbb 2019. december 31-ig.

Vannak azonban, akik optimistán tekintenek a jövőbe,  és szerintük az Erzsébet-utalványok forgalmazásának beszüntetése sem veszi el a munkaadók kedvét a különböző juttatásoktól: nagy részük a megszokott módon adja ezeket továbbra is munkavállalóinak azzal együtt, hogy a juttatások meghatározott körére 2019-től nem érvényes a korábbi adókedvezmény.

Az Erzsébet-utalványok forgalmazásának megszüntetését az indokolhatja, hogy az ajándékkártyák és -utalványok már nem kedvezményesen adóznak ettől a dátumtól. A kedvezőtlen irányú adóváltozás azonban nem feltétlenül hozza el a „világ végét”, a munkáltatók nagyobb része az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtja őket munkavállalóiknak

Bár már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.

Ebben a kérdésben egyértelmű határozottsággal foglalt állást az Edenred megbízásából készített, reprezentatív felmérés válaszadóinak többsége – miközben csupán 1 százalékuk rendelkezett részletes elképzeléssel arról, hogyan is fogja pontosan kezelni az új helyzetet.

Ehhez hasonló dilemmával szembesülnek most azok a vállalkozások, amelyek eddig az Erzsébet-utalványt vagy -kártyát használták.

Az adózási előnyét szinte egyedüli juttatási elemként megőrző SZÉP-kártya nagyon fontos ösztönző, ugyanakkor nem minden élethelyzetben hatékony eszköz: ha a mindennapos megélhetés támogatása a cél, az egyéb juttatások a magasabb adó ellenére is létfontosságúak, jegyzik meg.

Cafeteria-tájékoztatót adott ki a NAV

800 419 CafeT-rend

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly év végén összeállított egy tájékoztató anyagot arról, hogyan adóznak idén a különböző cafeteriaelemek.

Kitérnek arra, hogy az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény 2019-től jelentősen leszűkítette a béren kívüli juttatás, valamint az egyes meghatározott juttatás keretében, valamint adómentesen adható juttatások körét. Azt is jelzik, hogy az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvény további módosításokat tartalmaz a cafeteria keretében adható juttatási elemekre vonatkozóan. Ismertetik a részleteket is, valamint az átmeneti, év végi időszakra is világos iránymutatást adnak, adózási szempontból.

Béren kívüli juttatások

A munkáltató 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett kizárólag a SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen időponttól a munkáltató béren kívüli juttatásként nem adhat a munkavállalóinak legfeljebb évi 100 000 forint összegű pénzjuttatást.

Erre tekintettel a 2018. december 31-ét követően a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott készpénzjuttatás a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből (munkaviszonyából) származó jövedelmeként viseli a közterheket.

Amennyiben a munkáltató a 2018. évre vonatkozó 100 ezer forint összegű pénzjuttatás arányos részét a december havi munkabérrel együtt 2019 januárjában utalja át a munkavállalóknak, arra vonatkozóan nem alkalmazhatja azt az szja-törvényben foglalt szabályt, mely szerint, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ennek oka az, hogy a pénzjuttatás 2018-ban nem összevont alapba tartozó, hanem külön adózó jövedelem, mely után az adó a kifizetőt terheli.

A módosítás az egyes SZÉP-kártya alszámlákra juttatható támogatás összegét, az éves rekreációs keretösszeget, valamint az értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás adókötelezettségére vonatkozó szabályokat nem érinti.

2019-től a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli 2019. január 1-jétől. Az összes közteher tehát 34,5 százalék.

Egyes meghatározott juttatások

2019-től kizárólag az szja-törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a következők:

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
  • a cégtelefon magáncélú használata,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg,
  • a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
  • a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
  • a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százaléka erejéig,
  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
  • a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
  • az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
  • az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint
  • a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.

Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Az összes közteher tehát 40,71 százalék.

Megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon adhasson egyes meghatározott juttatásként gyakorlatilag bármilyen terméket, szolgáltatást kedvező közteher mellett.

2019. január 1-jétől hatályát veszti az szja-törvényben (89. § (6) bekezdés) foglalt átmeneti rendelkezés is, amely alapján 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány, vagy az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége).

Mindezek alapján 2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatásnak, vagy egyes meghatározott juttatásnak nem minősülő juttatások a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek, bérként adóznak.

Adómentes juttatások

A törvénymódosítás értelmében 2019-től az alábbi juttatások adómentessége megszűnik:

  • lakáscélú munkáltatói támogatás,
  • mobilitási célú lakhatási támogatás,
  • kockázati biztosítás más személy által fizetett díja,
  • diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói támogatás.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás megszűnésével, valamint a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adókötelessé válásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket külön tájékoztató tartalmazza.

Továbbra is adómentes juttatásnak minősül:

  • a sportrendezvényre szóló bérlet, belépőjegy és
  • a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá
  • a könyvtári beiratkozási díj

de mindegyik kizárólag az adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány sem.

A teljes anyag, törvényi hivatkozásokkal a NAV honlapján érhető el.

Cafeteria 2019 – mit lépnek a cégek?

800 419 CafeT-rend

Jövőre jelentősen átalakul a juttatások adózása, a SZÉP-kártya és néhány más juttatás kivételével a dolgozói juttatások ugyanúgy adóznak, mint a bér. Vagyis nemcsak a munkaadónak kell majd adóznia, hanem a munkavállalónak is.

Az új szabályozás egységesen érvényes minden juttatásra, amely nem szerepel nevesítve az adótörvényben – magyarázta Fata László cafetéria-szakértő az Edenred még októberi szakmai háttérbeszélgetésén.

Idézzük fel, mit valószínűsítettek akkor a szakértők, mit fognak lépni a cégek az adóteher növekedése miatt.

Csak kevesen szántanák be

Elsőre az tűnne logikusnak, hogy az egész béren kívüli juttatási rendszert be fogják szántani a cégek, hiszen már nem éri meg adni, ha nincs rá adókedvezmény. Valójában nem ennyire egyszerű a helyzet.

Az első reakció az volt, hogy ez lehetetlen. A második az, hogy vége a cafeteriának, ezt valamiféle megnyugvás követte, majd tanácstalanság, később úgy látszott, a munkáltatók jó része a változás dacára is megtartja jövőre az elemeket – ecsetelte az Edenred ügyvezető igazgatója, Balázs Krisztián a reakciókat.

A cég augusztusban elvégzett telefonos felmérése szerint

  • mindössze a megkérdezettek 10,9 százaléka tervezi megszüntetni a juttatásokat,
  • 39,9 százalék nem változtat a meglévő rendszerén és
  • összesen 64,5 százalék az ideivel megegyező keretben gondolkodik jövőre is,
  • 16,9 százalék pedig a bérbe építi azt.

Béresítés és készpénzdilemma

A juttatások bérbe építése több szempontból sem vonzó alternatíva a munkaadóknak Balázs Krisztián szerint. Ellene szól, hogy rugalmatlan és jelentős adminisztratív teherrel jár. Az Aerenson Consulting tulajdonos-vezetője, Pethő Anikó szerint a bérbe építés viszonylag gyorsan erodálódik. Fél év elteltével már nem juttatásként tekint a kis pluszra a munkavállaló, így annak elvész a munkaerő-megtartó ereje; a munkavállaló szinte már várja a következő béremelést.

Úgy valószínűsítették októberben, hogy a legnagyobb dilemma egyértelműen a tavaly bevezetett készpénz-juttatás kezelése lesz. Ezt 100 ezer forintig lehetett kedvezményes adózás mellett adni, ami havi 8 ezer forintot jelent. Jövőre viszont már bér szerint fog adózni a juttatás. Csapda a javából: azért adták, mert alacsonyabb volt az adója, de a szabályozás megváltozott, és azt sem lehet tudni, nem változik-e ismét – kommentált októberben Balázs Krisztián.

Azóta már néhány cégnél megkötötték a bérmegállapodást, és azt is lehet tudni, mi lett a cafeteriával.

A Mercedesben megtartják a készpénzt is, a Hanuiban több lesz a cafeteria

A kecskeméti Mercedes-gyárban például az idei színes cafeteriaválaszték helyett jövőre egyedül a kedvezményesen (béren kívüli juttatásként) adózó SZÉP-kártyát akarták meghagyni. De a szakszervezet kérésére maradhatott a bérként adózó készpénzcafeteria is. Így 2019-ben vagy 340 ezer forintot kaphatnak SZÉP-kártyára a dolgozók, vagy évi bruttó 280 ezer forint készpénzcafeteriát, havi részletekben. A cafeteria egyébként minden dolgozónak ugyanannyi.

Egész más fordulatot vett a cafeteria a Hanui Hungária Gépgyártó Kft.-nél. A kedvezőtlen adójogi változások ellenére évi bruttó 150 ezer forinttal emelkedik, így 2020-ra több mint háromszorosára nő az éves cafeteriakeret, amit minden munkavállaló megkap.

Úgy tűnik tehát, az adóváltozás tényleg nem feltétlenül egyenlő a cafeteria temetésével.

Már küldik ki az új SZÉP-kártya szerződéseket

800 419 CafeT-rend

2018. május 20-án új kormányrendelet lépett hatályba a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról. A legfontosabb változás, hogy a SZÉP-kártya kibocsátóknak közvetlenül a kártyabirtokosokkal kell szerződniük. Az OTP Pénztárszolgáltató elsőként adott ki közleményt arról hogy november végéig már minden kártyabirtokosnak elküldte a szerződését postán, illetve akik korábban regisztrálták e-mail-címüket, azoknak elektronikus levélben küldtek tájékoztatást. Ez csaknem 1,2 millió szerződést jelent.

Akik postán megkapták és átvették a szerződést, nincs egyéb teendőjük. Az e-mailben kapott linkre azonban rá kell kattintani, és csak az adóazonosító jel négy karakterének megadását követően válik elérhetővé az egyedi szerződés – hívták fel a figyelmet.

AMI FONTOS

  • A leveleket nem kell aláírva visszaküldeni, a szerződést ugyanis a pénztárszolgáltató 15 napon belül automatikusan elfogadottnak tekinti.
  • Ha valaki még nem vette át a postán küldött szerződést, vagy nem nyitotta meg az elektronikus úton érkezett dokumentumot, annak 2019. január 5-e után a munkáltatója nem tudja a juttatásokat a kártyára tölteni.

A határidőig tehát még szűk egy hónap van. Akik valamilyen okból eddig még nem tudták átvenni a szerződésüket, azoknak is kínálnak megoldást.

  • A kártyabirtokosoknak nem kell mást tenniük, mint ellátogatni az alábbi oldalra, majd a regisztrációt, vagy a belépést követően az OTP Portálok SZÉP-kártya felületén azonnal letölthető a szerződés.
  • Az a kártyabirtokos, aki nem szeretne online regisztrálni, az OTP bank fiókjaiban is átveheti a szerződését.

A pénztárszolgáltató ezekben az esetekben is 15 napon belül elfogadja a szerződéskötést.

A szerződéskötés folyamatáról és fontosságáról itt nyújt tájékoztatást az OTP Pénztárszolgáltató www.otpmindennap.hu/szepkartya.

Mi változik és mi nem?

A szolgáltatók pénzforgalmi számlán, pontosabban korlátozott rendeltetésű fizetési számlán kell hogy kezeljék az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként. Ehhez kell a szerződéseket kiküldeniük.

Újdonság lesz, hogy a lejáró, kétéves egyenlegeket nem kell majd a szolgáltatóknak május vége után visszautalniuk ömlesztve a munkáltatók részére. Vagyis a lejáró egyenlegek nem fognak egyik napról a másikra elveszni a dolgozók számára. Ez már a jövő májusban lejáró egyenlegekre is érvényes lesz.

Viszont a lejáró egyenlegekre 3 százalék + áfa díjat számíthatnak fel a szolgáltatók. Hogy a meglévő három szolgáltató számít-e fel majd díjat, és ha igen, mennyit, arról még nincs információ. Ha lesz díj, akkor az szépen apránként, de mégis csak el fogja vinni a megmaradó két éven túli egyenlegeket.

A változások nem érintik az elfogadóhelyeket, a kártyabirtokosok pedig meglévő kártyáikat és juttatásaikat a megszokott módon használhatják.

Ennyi maradhat egy átlagos dolgozónak nettóban jövőre a cafeteriából

800 419 CafeT-rend

Úgy tűnik, már nem változnak a jövő évi juttatási szabályok, legalábbis Varga Mihály ezt nem tartja valószínűnek, mint korábban az MTI-nek nyilatkozta.

Íme, az ismertebb elemek adózása:

2018 2019
Munkáltatói lakáscélú támogatás 5 millió forintig adómentes Bérként adózik (81,95%)
Mobilitási lakhatású célú támogatás Meghatározott feltételek mellett adómentes Bérként adózik (81,95%)
Kockázati biztosítás A minimálbér 30%-áig adómentes Bérként adózik (81,95%)
Diákhitel-törlesztés A törlesztő erejéig, de legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig adómentes Bérként adózik (81,95%)
Sportrendezvényre belépő Korlátlanul adómentes Adómentes a minimálbér erejéig
Kulturális rendezvényre belépő Évi 50 ezer forintig adómentes Adómentes a minimálbér erejéig
Óvodai, bölcsődei hozzájárulás A költségek mértékéig adómentes A költségek mértékéig adómentes
SZÉP-kártya Összesen évi 450 ezer forintig (225/szállás; 125/vendéglátás; 75/szabadidő) béren kívüli juttatás (34,22%) Összesen évi 450 ezer forintig (225/szállás; 125/vendéglátás; 75/szabadidő) béren kívüli juttatás (34,5%)
Készpénz Évi 100 ezer forintig béren kívüli juttatás (34,22%) Bérként adózik (81,95%)
Munkahelyi étkezés Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Erzsébet-utalvány Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Helyi bérlet Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Iskolakezdési támogatás Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Önkéntes pénztári hozzájárulások (nyugdíj, egészség, önsegélyező) Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Ajándékutalvány Korlátlanul egyes meghatározott juttatás (40,71%) Bérként adózik (81,95%)
Kis értékű ajándék Évi háromszor a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatás (40,71%) Évi egyszer a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatás (40,71%)

Megnéztük, hogy az elfogadott szabályok alapján mit jelent ez egy átlagos dolgozónak. A BDO tavaszi kutatásából indultunk ki, amely szerint 350 ezer forintot kaptak éves szinten átlagban azok, akiknek a munkáltató adott juttatást. Bruttó kerettel számoltunk, mert a többség így kapja a cafeteriát. És feltételeztük, hogy jövőre is megmarad a 350 ezer forintos keret, mert hogy akkor még úgy nyilatkoztak a cégek, hogy hajlanak erre.

A kutatás azt is részletezte, hogy a SZÉP-kártyára megy a juttatások összesen 38 százaléka, a készpénzcafeteria 20 százalékot tett ki, az Erzsébet-utalvány és a lakáscélú támogatás 9-9 százalékot, valamint ismert volt még az önkéntes nyugdíjpénztári (7%) és az önkéntes egészségpénztári (6%) munkáltatói tagdíjtámogatás aránya, és volt 11 százalékkal egyéb. Ez utóbbit egyes meghatározott juttatásként vettük figyelembe.

Ez alapján az idén éves szinten a bruttó 350 ezer forintos keretből nettóban 233,5 ezer forint maradt a dolgozónak, jövőre azonban összességében 185,8 ezer forintra olvadhat a nettó összege, ha a munkáltató nem vállal át semmit a pluszadóterhekből. Ha viszont hajlandó rá hogy a pluszteher felét magára vállalja, mérsékelhető a dolgozó vesztesége, és úgy 210 ezer forintot lehet a nettó juttatás.

Kőbe vésték a cafeteriát, nincs lazítás

800 419 CafeT-rend

A parlament múlt hét kedden elfogadta az őszi adócsomagot, Varga Mihály pedig azt mondta ugyanaznap az MTI-nek, nemigen tudja elképzelni, hogy az adótörvényeknél még legyen változás. Szóval úgy tűnik, a cafeteria is kőbe vésettnek tekinthető.

Nézzük a főbb változásokat, és hogy nagy vonalakban mire számítsunk jövőre.

Ami nem változott a nyári adócsomaghoz képest

Amit mindenki nagyon várt, munkáltatók és munkavállalók is, abban végül nem lett változás, hiába volt egy olyan módosító javaslat (MSZP-s), hogy maradjanak meg a jelenlegi adóterhek. Így aztán jövőre bérként adózik jó pár a legnépszerűbb juttatási elemek közül, így:

  • a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak, jelenleg egyes meghatározott juttatásnak minősülő elemek, pl. az iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány;
  • a jelenleg adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás, mobilitási célú lakhatási támogatás, kockázati biztosítás más személy (így a munkáltató) által megfizetett díja, és az idén újként behozott diákhitel-törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói támogatás.

Béren kívüli juttatás csak a SZÉP-kártya maradhat, a készpénzcafeteria is bérként adózik jövőre.

Kompenzáció és kiskapu

Annyi „kárpótlásszerűség”, vagy ha úgy tetszik engedmény van csak, hogy jövőre az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói tagdíjátvállalásra is fog járni a 20 százalékos szja-jóváírás, nem csak az egyéni befizetésekre. Ez a jóváírás ugye közvetlenül a pénztártag számlájára utalható, az adóbevallás alapján, feltéve, hogy az illetőnek van (és mondjuk a családi adókedvezmény igénybe vétele után is marad) szja-köteles jövedelme.

Ez némi kompenzációt jelent a dolgozóknak, hiszen ha jövőre a munkáltató ad nekik pénztári tagdíj-hozzájárulást, akkor abból 15 százalék szja-t kell vonni, így nettóban ennyivel kevesebb lesz a dolgozó megtakarítási számlájára kerülő összeg, mint most.

Az egészségpénztáraknál még az úgynevezett célzott szolgáltatás él, mint lehetőség, hogy ne bérként, hanem egyes meghatározott juttatásként adózzon a munkáltatói hozzájárulás. De a hozzáértők szerint ez az út nemigen járható a nyugdíjpénztáraknál, mert ahhoz nincsenek meg a részletszabályok.

Visszacsempészett adómentes juttatások

A nyári adócsomagban még az volt, hogy megszűnik a sport- és kulturális belépőkre vonatkozó adómentesség, de a megszavazott őszi adócsomaggal ezt az elgondolást felülírták, miközben az összeghatárok is megváltoztak.

Jelenleg a sportrendezvény-belépő juttatása korlátlan összegben adómentes, a kulturális belépőnél pedig legfeljebb évi 50 ezer forintig él a lehetőség.

Jövőre mindkét juttatás évente a minimálbér erejéig lesz adómentesen adható.

Hogyan terveznek jövőre a cafeteriával a munkáltatók?

800 419 CafeT-rend

Érdekes trendek rajzolódnak ki a BDO kutatásából, amelyben arra keresték a választ, vajon mit lépnek a cégek arra, hogy a jelenlegi állás szerint jelentősen szűkül a kedvezményesen adózó juttatások köre.

Partnercégeiknél már szinte mindenütt zajlik az előzetes tervezés, annak ellenére, hogy még halvány remény van arra, hogy felpuhuljanak a szigorodó adózási szabályok. Mint írtuk, ezt a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is kifejezetten kérték a kormánytól a bértárgyalásokon.

A kutatás megállapította, hogy:

  • a cégek többsége a munkaerőért folytatott jelenlegi versenyben nem kívánja megszüntetni az eddig kínált cafeteriaelemeket. Sőt,
  • a többség keresi a módját, hogy a juttatások nettó értékét is sikerüljön megtartaniuk 2019-re.

A tapasztalatok szerint ugyanis a munkáltatói juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé.

Top juttatások 2018

Egy ezer dolgozós minta alapján idén a cafeteriajuttatások értékének 38 százalékát a SZÉP-kártya valamelyik alszámlája, 20 százalékát a készpénzkifizetés, 9-9 százalékát az Erzsébet-utalvány, illetve a lakáscélú támogatás tette ki. Ezt követte az önkéntes nyugdíjpénztári (7%), illetve egészségpénztári (6%) díjfizetés, az összes többi elem pedig a juttatások maradék 11 százalékán osztozott.

Várható top juttatások 2019

A felmérés szerint bár jövőre a SZÉP-kártyához kapcsolódó juttatások értékbeli aránya bizonyosan tovább nő, így is az összes kifizetés 50 százaléka alatt marad. Ennek magyarázata, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók a rekreáció helyett inkább olyan juttatásokat értékelnek igazán, amelyek hétköznapi kiadásaikat segítik.

Ezért a SZÉP-kártya után továbbra is népszerű juttatás maradhat az Erzsébet utalvány, annak ellenére is, hogy közterhei 41-ről 82 százalékra nőnek. Talán meglepő, de emellett – dacára a bérrel megegyező köztehernek – a készpénzfizetés is sok helyen megmaradhat különálló juttatásnak, akár jelentősebb összegben is, hiszen jogszabály nem korlátozza a kifizethető összeg nagyságát.

A lakhatási és utazási juttatások mértéke is számottevő maradhat. Bár adózási szempontból ezeket az elemeket feleslegesnek tűnhet a bértől elkülönítve kezelni, motivációs szempontból mégis előnyös lehet megtartani őket, jegyzik meg.

A cégek részéről megfontolandó lehet a cafeteriaelemek fenntartása azért is, mert ezáltal egyes bértől függő juttatások (pl. túlóra) költségei sem növekednek – adnak tippet.

A megmaradó adómentes juttatások korlátai

Az óvodai-bölcsődei költségek támogatása jövőre is adómentes marad. Sőt könnyítés 2019-re, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül kifizetheti a munkáltató a felmerülő költségeket. Aki érintett, annak ez mindenképpen jó. De nyilván a munkavállalók csak kisebb részének van éppen bölcsődés- vagy óvodáskorú gyermeke.

Idén a felmérés szerint a teljes cafeteriajuttatások mindössze néhány százalékát fordították kockázati biztosításokra (ebbe a körbe az élet-, baleset-, és egészségbiztosítások tartoznak). Úgy tűnik, a jövő évben átmenetileg akár fel is értékelődhet ezen juttatások súlya, ugyanis a még 2018-ban megkötött szerződések alapján jövőre is adómentes maradhat a munkáltatói díjfizetés a minimálbér 30 százalékáig.

A hosszabb távra tervező munkáltatóknak azonban arra is kell gondolniuk, mi lesz egy év múlva, vagyis ha megszűnik a kedvezmény. Utána is fenntartják a juttatást, ha már bérként adózik? Figyelembe kell venniük azt is, hogy akiket jövőre év közben vesznek fel, azoknak már csak a kedvezőtlenebb feltételekkel tudják majd biztosítani a juttatást. (Kivétel, ha csoportos biztosításról van szó, amelyeknél a munkavállaló jövedelme egy főre vetítve nem állapítható meg (például azok a csoportos (kockázati) biztosítások, klasszikus állománybiztosítások), ahol a díj összege továbbra is egyes meghatározott juttatásként fog adózni.)

Azoknak a munkáltatóknak tehát, akik adómentesen juttatnának egészség- vagy más kockázati biztosítást, már nincs sok idejük arra, hogy még idén megkössék a biztosítási szerződéseket. Ergo a következő hetekben célszerű dolgozóik elé tárni azt a cafeteriarendszert, amelynek részeként a munkavállalók dönthetnek az igénybevételről – javasolják.

Lehet, hogy mégsem puhul fel a cafeteria adózása?

800 419 CafeT-rend

Előző alkalommal azt írtuk, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek abban bíznak, hogy felpuhulhat a cafeteria adózásának jövő évi szigorítása, amely szerint számos kedvelt juttatás jövőre bérként adózna.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László szerint nem kizárt, hogy rábólint a kormány a munkáltatók és munkavállalók hárompontos javaslatára, mely szerint:

  • az öngondoskodásnál (nyugdíj-, egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói támogatások),
  • a munkaerőmobilitással kapcsolatos támogatásoknál (lakhatási, bérlet, és albérlettámogatás) és
  • a családi támogatásoknál (például iskolakezdési támogatás, kis összegű ajándék)
    maradhatnának a jelenlegi, bérnél kedvezőbb adóterhek.

Legalábbis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) ezt lebegtette meg a kormányt képviselő államtitkár.

Nos, időközben megjelent az őszi adócsomag, és rossz hírünk van. Úgy tűnik, nem lesz semmi az adószabályok esetleges visszarendezéséből.

Ha megnézzük a törvényjavaslatot, világosan az látszik, hogy a cafeteriarendszerre vonatkozó szabályok nem változnak ahhoz képest, amit a nyári csomagban elfogadtak. Néhány apróságot kivéve.

Azaz, mint a PwC összefoglalta a lényeget, 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP-kártya adható majd kedvező adózás mellett. A többi bejáratott cafeteriajuttatás – a lakáscélú hitel törlesztése, a helyi bérlet, az önkéntes pénztári hozzájárulás – bérként válik majd adókötelessé.

A változás következményeként az várható szerintük, hogy 2019-től a cégek vagy megszüntetik, vagy a bérbe beépítik a cafeteriajuttatásokat, vagy kizárólag SZÉP-kártya juttatást fognak adni a munkavállalóiknak. Ez a kormány várakozásai szerint jelentős lökést adhat a magyar idegenforgalomnak.

Némileg változnak a célzott szolgáltatásokra – azaz a munkáltató által a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozóan önkéntes pénztáraktól rendelt szolgáltatásokra – vonatkozó szabályok. A változás szerint, ha az ilyen juttatást a munkáltató egy önsegélyező pénztártól rendeli meg, akkor azután nem a munkáltató, hanem majd a magánszemély adózik akkor, amikor ténylegesen megkapja a pénztár szolgáltatásait.

Kisebb, de a cégek számára nagy könnyebbséget jelentő adminisztrációs változás lehet még az őszi adócsomag alapján, hogy a munkáltatók a csoportos életbiztosítások díját fejenként egyenlő összegben is szétoszthatják a munkavállalóik bérjövedelme között. A nyári adócsomag szabályai alapján ugyanis elképzelhető volt, hogy a munkáltatóknak más körülményeket – jövedelemnagyságot, életkort – is figyelembe véve kellett volna az ilyen kollektív juttatásokat felbontania a munkavállalói között, ami megoldhatatlan feladat lehetett volna.

A törvényjavaslathoz még nem érkeztek módosítók, egyelőre a bizottságokat jelölték ki a részletes vitákhoz. Nagy kérdés, hogy lesz-e olyan módosító, amely jó hírt jelenthet adózásban, és azt megszavazza-e a többség.

Nem szorosan a cafeteriához tartozik, de az őszi adócsomag szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke – melyet a munkáltatók fizetnek a foglalkoztatottak után – 19,5 százalék marad. Tehát 2019. január 1-jétől nem csökken 17,5 százalékara. Így csökkentés legkorábban 2019. július 1-jével jöhet. Vagyis a megmaradó, nem bérként adózó juttatásoknál fél évig még biztosan a magasabb adókulcsot kell majd alkalmazni.

Mégis megmenekülhet néhány cafeteriaelem?

800 419 CafeT-rend

Mint ismert, a jövő évi adótörvények alapján számos cafeteriaelem adózása kedvezőtlenebb lesz 2019-től, mint jelenleg. Például a jelenleg egyes meghatározott juttatásként adózó (összesen 40,71 százalékos adóterhelésű) számos igen népszerű cafeteria-elem 2019-től csak bérként leadózva lesz adható. Ide tartoznak a 2016. december 31-ig még béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások is, például az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az önkéntes biztosító pénztárakba (nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) fizetett munkáltatói hozzájárulások és az Erzsébet-utalvány is.

Az egyes meghatározott juttatásnak számító csekély értékű ajándékot jelenleg évente maximum 3 alkalommal lehet adni, legfeljebb alkalmanként a minimálbér 10 százalékáig (13.800 forint/alkalom). Jövőre viszont már csak egy alkalommal lesz adható.

Ezen kívül az adómentes elemek körét is jelentősen megnyirbálták, öt adómentes juttatás szűnik meg, illetve csak bérként adható a jövő évtől. Ezek között van a mobilitási célú lakhatási támogatás is, amelynek feltételein éppen az idei évre enyhítettek.

Az adóváltozás nagy fejtörést okoz a munkáltatóknak, mármint hogy melyik ujjukat harapják. Megtartsák-e a megnövekvő adóterhű cafeteriaelemeket, ha igen, megosszák-e a dolgozókkal a megnövekvő adóterheket, vagy magukra vállalják azokat? Bruttóban tartsák-e meg az összeget, vagy nettóban?

Még nem lefutott meccs?

Persze az sem kizárt, hogy a cafeteriánál még nincs minden kőbe vésve – legalábbis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) ezt lebegtette meg a kormányt képviselő államtitkár – tudtuk meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnökétől, aki jelen volt az ülésen. Kordás László szerint tehát nem kizárt, hogy rábólint a kormány a munkáltatók és munkavállalók hárompontos javaslatára, mely szerint:

  • az öngondoskodásnál (nyugdíj-, egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói támogatások),
  • a munkaerő-mobilitással kapcsolatos támogatásoknál (lakhatási, bérlet, és albérlettámogatás) és
  • a családi támogatásoknál (például iskolakezdési támogatás, kis összegű ajándék)
    maradhatnának a jelenlegi, bérnél kedvezőbb adóterhek.

Hogy valóban így lesz-e, az hamarosan kiderülhet.

Mindenesetre a bértárgyalásokat alaposan megnehezítik a cafeteria adózási szabályainak januári változásai. Hiszen már egy pár éve a cafeteria is a béralku része, még akkor is, ha semmi esetre sem adható bér helyett. Mégis mindenki számol vele, a munkavállalók és a munkáltatók is.

A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók nettóban ne kapjanak kevesebbet. A munkáltatói érdekképviseletek meg nyilván abban érdekeltek, hogy ne nőjenek a foglalkoztatók adóterhei. Ezért folyamodott mindkét oldal a kormányhoz, kérve a már elhatározott adóemelés felpuhítását. Elvileg jöhet még egy őszi adócsomag…

Nagy a tanácstalanság a jövő évi cafeteriát illetően

800 419 CafeT-rend

A juttatások adókedvezményének megnyirbálása miatt nem tudják a cégek, mit tesznek, mit tegyenek jövőre. A vállalkozások többsége úgy szeretné megtartani a korábbi elemeket, hogy az adóterheket ne hárítsa át a munkavállalókra, a felelős döntéshez azonban részletesebb információkat és útba igazítást várnak – ez derül ki az Edenred Magyarország reprezentatív felméréseiből.

A reprezentatív kutatás legmeghökkentőbb megállapítása, hogy a bevont cégek mindössze 1 százalékának van csak határozott elképzelése a kérdésről.

A tíznél több embert foglalkoztató – ezért az új cafetériaváltozásoknak leginkább kitett – társaságok mintegy kétharmada az év végéig szeretne dűlőre jutni az ügyben. Ugyanakkor viszonylag sokan, a válaszadók negyede mondta azt, hogy 2019 első negyedévére halasztja a döntést.

A felmérésből kiderül, hogy vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54%) nem Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) formájában. Márpedig az idén nyáron elfogadott módosítások következtében januártól csak ez a cafeteriaelem őrzi meg eddigi adókedvezményét, az összes többi forma elbúcsúzhat tőle. A béren kívüli juttatásokat ugyanakkor egyetlen cég sem veheti félvállról: egy gördülékenyen működő, a havi fizetésen túli kompenzációs csomag manapság nem csupán differenciáló tényező, hanem megtartó erő – ami a közismert munkaerőpiaci kihívások mellett egyáltalán nem mellékes szempont.

Ezzel együtt arra a kérdésre, vajon megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli, egyéb juttatási elemeket, a cégek harmada nem válaszolt.

Azok többsége körében viszont, akik már átgondolták ezt a kérdést, egyetértés mutatkozott a meglévő elemek megőrzésében: a megkérdezettek 45 százaléka a magasabb adóteher ellenére sem venné el ezeket a juttatásokat, hanem részben vagy egészben megtartaná őket. Utóbbi kör kétharmada tervez azzal, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint, 15 százalék akár növelné is, és csupán szűk 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.

A tanácstalanság részben abban nyilvánult meg a felmérésben, hogy a kritikus kérdéseket feltűnően sokan hagyták megválaszolatlanul. Másrészt a válaszadók között is magas volt azok aránya, akik valójában nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni. Ugyanakkor feltűnően nagy egyetértés mutatkozott az adókedvezményüket elvesztő cafetériaelemek bérbe építésével összefüggésben: a többség sem az egyéb juttatásokat (53%), sem a kedvezményesen juttatható 100 000 forint készpénzt (34%) nem integrálná a havi fixbe. Azon vállalatok közül, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a változásoknak a juttatási rendszerükre, 23 százalék mondta azt, hogy nem változtat a jelenlegi rendszerén, 7 százalék pedig új juttatási megoldásokat keres. S ha már az új megoldásokról esett szó: mint már írtunk róla, jó ötlet lehet az eddig kevéssé ismert és alkalmazott “célzott támogatás”, amibe “belefér” sok minden, többek között a pénztári juttatások is.

A felmérés szerint kétharmad volt tanácstalan.

Hiába a SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny, a válaszadók kétharmada elzárkózik attól, hogy átálljon erre a béren kívüli juttatási formára: csupán 10 százalékuk tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának a SZÉP-kártyát.

Nem nehéz belátni, hogy egyelőre homályos a kép a béren kívüli juttatások jövőjét illetően: a munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek, hogy felelős döntést hozhassanak a játékszabályok januárral életbe lépő változásai miatt.